Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 23. 1984-1985 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1987)

Évi jelentés 1984–85 – Jahresbericht 1984–85 - Fitz Jenő: Jelentés a Fejér megyei múzeumok helyzetéről 1984–1985. – Jahresbericht über die Lage der Museen im Komitat Fejér. 1984–1985. p. 271–275.

JELENTÉS 1984-1985—

JAHRESBERICHT 1984-1985 JELENTÉS A FEJÉR MEGYEI MÚZEUMOK HELYZETÉRŐL 1984—1985 A múzeumi szervezet távlati fejlesztését megalapozó nagy épületrekonstrukciók a két év folyamán tovább folytatódtak. A Március 15-e utcai hajdani rendházban az újonnan felépített udvari szárny munkálatai befejeződtek. Elkészült a főlépcsőházban felfedezett XVIII. századi freskók restaurálása, amelyet a stukkók felújítása követett. Kifestésre került — inkább az utcakép érdekében, semmint az építkezés logikáját követve — az épület Március 15-e utcai homlokzata is, valamint a kocsibejáró kapujának felújítása. 1985-ben megkezdődött a tető felújítása, sor került a távfűtés bevezetésére és a villanyhálózat cseréjére. Az újkori kiállítás számára kijelölt Csók István utca 17 számú műemlék felújítását az Országos Műemléki Felügyelőség tovább folytatta. Különösen jelentős előrelépés a gótikus sarokerkély rekonstrukciós terveinek elkészítése, amelyek Szakáll Ernő nevéhez fűződnek. A fülei néprajzi ház évekig tartó felújítása 1985-ben lezárult és a Sárréti Tájház 1985 szeptember végén megnyílt. Gorsiumban az ásatás központi épülete öltöző-blokkal és további raktárhelyiséggel bővült. Ugyanitt a nympheumok területének rendezése során megkezdődött a keleti lépcső helyreállítása. Évi költségvetésünk 1984-ben 480 000 forinttal, 1985-ben 790 000 forinttal emelkedett. A két év alatt felújítási munkákra a Március 15-e utcai épületben a Csók István Képtárban, a fülei néprajzi házon, Gorsiumban és kisebb múzeumi egységekben költségvetésen felül 21 534 241 fordítottunk. Évek óta stagnáló szerény ásatási keretünket (Gorsium, megyei kutatások és leletmentések céljaira) a külső támogatások 4 632 000 forinttal emelték meg. Ezek közül továbbra is a legnagyobb összegeket a Dunaújvárosi Városi Tanács bocsátotta rendelkezésünkre, — 2 292 000 forintot —, a parírendezés, a Béke városrészi avar temető és az ONO munkálataira. Székesfehérvár Városi Tanácsa a két év folyamán 1 270 000 forinttal járult hozzá a Szigetben folyó ásatások fedezéséhez. A Magyar Nemzeti Múzeum évenként 50 000 forinttal egészítette ki a fehérvárcsurgói közös kora vaskori ásatásunk költségvetését A Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett régészeti topográfiai munkákra, amelyeket az MTA Régészeti Intézetével együttműködve 1984-ben megkezdtünk, a vártnál mérsékeltebb összeg, a két év alatt 200 000 forint állt rendelkezésünkre. Néprajzi kutatásokra terven felül 160 000 forintot kaptunk, Székesfehérvár rekonstrukciós munkáival kapcsolatos tudományos feldolgozásokra 170 000 forintot fizettünk ki. Nagy kiállításaink a Művelődési Minisztérium, Fejér megye Tanácsa és különböző szervek támogatása révén valósultak meg. Hazai kiállításokra terven felül összesen 506 825 forintot költöttünk. Ennek túlnyomó részét az I. Ipari formatervezési kiállítás költségei emésztették fel, 445 791 forint összegben. Külföldi kiállításokra 571 852 forintot fordítottunk, elsősorban az 1985. évi glasgow-i képzőművészeti kiállításra. Az Alba Regia Napok programjaira 70 000 forintot, előadásainkhoz 21 000 forint, honismereti táborainkhoz 103 800 forint állt rendelkezésünkre, néprajzi és helytörténeti pályázatok számára 12 000 forint. 1984ben összesen 31 336 302 forinttal, 1985-ben 31 173 869 forinttal gazdálkodtunk. Létszámunkban a főfoglalkozásúak száma —82 fő — végbement személyi változások ellenére változatlan maradt. 1984-ben három időszaki főfoglalkozású és 81 részfoglalkozású munkatársunk volt, ez a szám 1985-ben 69-re, illetve 33-ra változott. Tudományos kutatóink sorában a legtöbb személycsere Dunaújvárosban történt. Az 1982. december 31-én kilépett dr. Visy Zsolt után elhagyta intézményünket dr. Lőrincz Barnabás, majd Szabó Klára régészek. A három megüresedett helyre az eddig szerződéses Pásztor Emíliát neveztük ki, illetve szerződéssel Zarnóczky Attila római kori régészt és Hatházi Gábor középkori régészt alkalmaztuk. Az utóbbiak 1985-ben, egyetemi diplomájuk megszerzését követően kinevezést kaptak; Hatházi Gábor Székesfehérvárra, megyei középkori kutatásokra. A változások lehetőséget adtak arra, hogy dunaújvárosi néprajzi gyűjteményünk kezelésére és fejlesztésére volt munkatársunkat, Sergő Erzsébetet, szerződéssel megbízzuk. Pesovár Ferenc megüresedett állására 1984-ben szerződéssel Varró Ágnest vettük fel, aki egyetemi tanulmányainak befejezése után 1985-ben kinevezést kapott. A jelentőségében megnövekedett Adattár vezetője, dr. Farkas Zoltán osztályvezetővé lépett elő. 1984-ben osztályvezetőként vette át a Néprajzi Osztályunk irányítását Lukács László, ugyanakkor Fülöp Gyula a Régészeti Osztály helyettes vezetője lett, a következő évben osztályvezetői kinevezést kapott. Változatlanul megoldatlanok maradtak Központi Restaurátori Műhelyünk személyi kérdései. Nádorfi Gabriella csoportvezető szülési-gyermektartási szabadságra ment; a műhely felügyeletét — másodállásban — Perjés Judit restaurátor vette át. Kocsis Balázs és Kelemen Péter restaurátorok eltávoztak, helyükbe Papp Lászlóné lépett. Több változás nehezítette dunaújvárosi népművelő munkánkat. Molnár Margitot 1984-ben Medvegy Zsuzsa váltotta fel, aki 1985-ben Sasvári Editnek adta át helyét, de október hónapban ő is kilépett. Az intézmény vezetésében 1985 végén történt változás: Dr. Fitz Jenőt, aki 1949 óta állt a múzeum élén és dr. F. Petres Évát, aki 1950 óta látta el az igazgatóhelyettesi feladatkört, Fejér megye Tanácsa 1985. december 31. hatállyal nyugdíjazta. Szeptember 1-től, felmentésük idején, az intézmény vezetését megbízott igazgatóként Kovács Péter megyei múzeumigazgatóhelyettes, helyettesként Demeter Zsófia tudományos titkár vette át. Tudományos kutatásainkban általában az előző évek áthúzódó programjai folytatódtak. Régészeti tevékenységünkben a nagyberuházásokat megelőző feladatok domináltak. Székesfehérvárt folytattuk a Palotavárosban, az egykori Sziget területén, a keresztesek konventjének kutatását, tisztázva az épületegyüttes északnyugati részén és közepén a nagy csarnokot és a hozzá csatlakozó épületeket. Dunaújvárosban a partrendezéssel kapcsolatban feltárások folytak a castellum északkeleti saroktornya közelében, valamint a Kálvária utcában. Hatalmas hulladékgördök, vályogfalú lakóházak és 150 sírós temetkezőhely feltárása történt meg. A Béke városrészben az avar kori településen újabb kőtűzhelyes lakógödör (14. sz.) és szabadtéri kemencék (14—20. sz.) feltárására került sor. Korábbi, — már befejezettnek tekintett — nagy ásatásaink közül Csákváron kellett újra megjelennünk, ahol leletmentés formájában a hatalmas késő római temető további 12 sírját (1637—1648) tártunk fel. Tervásatásaink és leletmentéseink változatlan (reálértékében csökkenő) költségvetéssel folytatódtak. Gorsiumban a feltárások elsősorban a belső város kiterjedését meghatározó városfalak kutatására irányultak. Sikerült meghatározni a harmadik saroktorony helyét északnyugaton. Jelentős előrehaladás történt a nyugati városfal feltárásában, 271 Alba Regia, XXIII, 1987