Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)

Gyűjteménygyarapodás. – Neuerwerbungen. - Lakat Erika: Időszaki kiállítások. – Sonderausstellungen. p. 292. - Kovalovszky Márta: Nádler István kiállítása. p. 292–293.

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK Sonderaustellungen István Király Múzeum A központi épületben : Birkás István festőművész kiállítása. Március 8—május 3. A látogatók száma 4449. XX. századi művészet Pogány Zsolt magángyűjteményében. Május 10—szeptember 13. A látogatók száma 12 287. Képzőművészeti új szerzeményeink 1978—1981. Szeptember 27— december 31. A látogatók száma 7405. A Csók István Képtárban : Magyar régészet és műtárgyvédelem 80' (áthúzódóan 1970-ről). Január 1—-április 5. A látogatók száma 15 699 (összesen 27 287). A Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-dunántúli Területi Szervezetének II. Iparművészeti kiállítása. Május 3—június 1. A látogatók száma 4477. Nádler István festőművész kiállítása. Június 14—szeptember 13. A látogatók száma 8234. A XX. század magyar művészete 10. Az ötvenes évek. Október 25—december 31. A látogatók száma 10 027. Az Új Magyar Képtárban: Külföldi könyv- és folyóiratcsere. Bemutató könyvtárunk új szerzeményeiből. Szeptember 27—november 4. A látogatók száma 2229. A seregély esi kincs. Egy főúri család ezüst tárgyai. Október 16— 18. A látogatók száma 1425. A Fekete Sas Patikában: „A hónap tárgya" Férfi díszmagyar. Január 13—február 9. A látogatók száma 838. Báli ruha. Február 11—március 8. A látogatók száma 919. Bokros Birman Dezső: Bartók Béla portréja. Március 9—április 9. A látogatók száma 1252. Húsvéti korbácsok Tordasról. Április 10—május 4. A látogatók száma 1767. ,.Dreihauseni" serleg a XV. század közepéről. Május 5—június 18. A látogatók száma 6328. Bochus Zoltán: Térspirál. Június 19—-július 17. A látogatók száma 2687. Egy amatőr színész sminkkészlete. Július 18—augusztus 9. A látogatók száma 3232. Aratókoszorú. Augusztus 10—szeptember 7. A látogatók száma 2831. August Frey: Székesfehérvár 1820, akvarell. Október 6—november 10. Á látogatók száma 2544. Üvegedények Florianaból. November 11—december 31. A látogatók száma 1609. A Fekete Sas Patikában kamarakiállítás : Smohay János festményei. Szeptember 8—október 4. A látogatók száma 3892. Intercisa Múzeum Hommage à Ady. Grafikai mappa (áthúzódóan 1980-ról). Január 1—március 1. A látogatók száma 2514. Fejér megyei céhemlékek. Március 6—szeptember 30. A látogatók száma 6139. József Attila emlékezete. Grafikai mappa. Március 20—december 31. A látogatók száma 9005. A dunaújvárosi avar telep és temető. Október 16—december 31. A látogatók száma 2699. „Nézzük meg együtt" sorozatban: Római kori leletek Faedény. Február 1—március 31. Bronzveretes faládika. Április 6—július 30. Üvegpalack. Augusztus 1—szeptember 30. Bronzhuzal karkötő. Október 1—december 31. Múzeumon kívüli kiállítások Egy római város, Gorsium emlékei. Béri Balogh Ádám Múzeum, Szekszárd, április 17—május 31. A Palotaváros múltja és jövője. Régészeti feltárások a középkori Szigetben és az épülő Lenin városrész. Technika Háza, május 25—31. Nádler István festőművész kiállítása. Pécsi Galéria, Pécs, szeptember 18—december 31. Nádler István kiállítása Az a művészgeneráció, amelynek indulása a hatvanas évek középén új avantgárd hullámként jelentős változásokat hozott a magyar művészetbe, a hetvenes évek végefelé már érett és magas kvalitású művek egész sorát tudta felmutatni, s közülük nem egy addigi munkássága indokolttá tette a gyűjteményes, összefoglaló kiállítást. Ilyen igényből rendeztük meg 1978-ban, a Csók István Képtárban Keserű Ilona 1964—78 között született műveinek bemutatóját; ennek egyéni (a művész számára fontos), és szakmai-művészettörténeti tanulságai, és az az esztétikai látvány-beli élmény, amivel egy ilyen hosszabb, de még egységben átfogható és befogadható mű-sorozat gazdagítja a nézőket, mindezek a tények meggyőzően igazolták a további hasonló kiállítások rendezésének igényét. 1981 nyarán, ugyancsak a Csók Képtár adott helyet Nádler István festményeinek és plasztikáinak. A bemutató célja itt is megtett művészi út felmérése volt, de csupán egy szűkebb időszakra vonatkoztatva. Pontosabban: azt a döntő fordulatot és a nyomában következő „eseményeket" kívántuk felmérni, amelyet a hetvenes évek második feléig neokonstruktivistának ismert Nádler hajtott végre. A kiállításon szerepelt legrégibb kép 1979-ben keletkezett, a műveknek mintegy 80 százaléka már 1980—81 folyamán keletkezett. Már ez az arány is jelezte a fordulatot. Azok számára, akik a hetvenes évek geometrikus és és strukturális törekvéseinek jelentős képviselőjét látták Nádler Istvánban, ez valószínűleg váratlanul és kiszámíthatatlanul következett be, mégis, távolabbról visszatekintve másfélévtizedes tevékenységére, azt kell mondanunk, hogy munkásságának belső logikájából szinte természetesen következett. A kiállításon az ún. fehér képek reprezentálták a geometrikus periódust (Homokmadár I—

IV, Fehérben, Fehér térben), és jól mutatták, hogy bennük a festő egy hosszú éveken át kiművelt gondolatsor végére, utolsó állomásához érkezett. Nádler ezeknek a képeknek kifinomult, csaknem semmivé foszló és szűkszavú világával már-már folytathatatlan útra lépett. „Történelmileg" egybeesett ez a hetvenes évek végének kifáradásával, szétaprózódó művészi kísérleteivel, a feladatokat kis részletekben vállaló törekvések lassuló mozgásával. Nádler az új helyzetben, elfogadva azt, sietség és kapkodás nélkül megkísérelte megkeresni új feladatait és lehetőségeit a festészetben. Látszólag visszafelé, pályakezdő éveinek expreszszív-absztrakt kompozíciói felé tett lépéseket. De csak látszólag. Valójában azokhoz az alapprincípiumokhoz fordult, amelyeket geometrikus-konstruktív korszakában sem tagadhatott meg, legfeljebb a művek mélyén „tartalékolt". A hasonló területen dolgozó, hasonló irányban kutató társaitól ekkor is megkülönböztette kompozícióit személyesebb hangjuk, érzelmi indíttatásuk, íves formáik, meleg színskálájuk. A hetvenes évek végén, válaszútra jutva, Nádler tehetségének alapvetően érzelmi-érzéki — és ezzel egyben „festői" — karakterére hagyatkozott, ez a nagyon is természetes választás megkönnyítette útját egy új festői nyelv kialakításához. Az 1980—8l-es évben készült festmények és grafikák azt mutatták, hogy egyszerre több irányba tett lépéseket és több területről kapott inspirációt, segítséget. Elsősorban bizonyos kortárs-zenei áramlatok (minimaiizmus) jelentőségét kell itt hangsúlyoznunk. Cage és főképp Steve Reich zenéjében ugyanarra a módszerre ismert rá, amelyet maga is próbálgatott: visszatérve néhány szerény alapelemhez, ezek ismételgetésével és apró változtatásával folyamatos struktúrához eljutni. Egy sor a „Steve Reichre" címet viselő kompozíciója nem jöhetett volna létre e zenék nélkül: zenehallgatás közben, mintegy 292