Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)

Közlemények – Mitteilungen - Vörös István: Avar kori kutyakoponya Szabadbattyánban. p. 269–271.

Alba Regia, XXI, 1984 VÖRÖS ISTVÁN AVAR KORI KUTYAKOPONYA SZABADBATTYÁNBAN Fülöp Gyula a szabadbattyáni új iskola udvarán 1981ben végzett leletmentő ásatást, melynek során őskori, avarkori és XV.—XVI. századi objektumok és leletanyagok kerültek elő. Az avarkori ház (5. számú objektum) betöltésében, a kerámia és állatcsontokat tartalmazó „laza hamus folt" (2. réteg) alatt, a löszös agyag betöltést (4. réteg) kettéválasztó hamus rétegben egy kutyakoponya feküdt. A kutyakoponya a mai felszíntől számítva 128 cm mélyen, D — É-i irányban a jobb oldalán feküdt a ház középső részén (Fülöp 1982. 2.-3. kép). A ház betöltéséből előkerült kutyakoponya Fülöp G y. szerint rontáselhárító szereppel a ház tetejére volt kitéve (Fülöp 1982. 278). Az avarkori kerámia leletanyag a ház, és így a kutyakoponya korát is a VII. század harmadik harmadára keltezi. A kutyakoponya leírása (1. kép, 1 — 3.) A koponya ép állapotban került a ház betöltésébe. A bal oldali processus zygomaticus ossis temporalis a ház omladékának bontásakor tört le. A P^ek, és a bal oldali С hiányzik; a jobb oldali С korona belső oldala lehasadt. A koponya középhosszú, széles. Az agykoponya boltozatos, felülnézetben szferoid, nyakszirti nézetben „ház" formájú. A tuber parietale domború. Az os interparietale kicsi, rövid (32,5 mm), a crista sagittalis externa nem alakult ki. A linea frontalis az ectorbitalék mögött érdesen kiemelkedő, csak a lambda mögött záródik. A jobb oldali linea frontalis a falcsonton elvékonyodó és megközelíti a sutura interparietalét ; a bal oldali pedig széles lapos érdes sávot képezve húzódik az opisthocranion irányába. A linea nuchalis superior gyengén fejlett, alig kiemelkedő pereme a linea nuchalis inferioron keresztül az othionig követhető. A két protuberancia occipitalis superior közül a bal oldali a nagyobb, érdes felületű; a jobb oidali kisebb felületű és sekélyebb. A koponya a frontostenionnal és az entorbitaleknál széles. A homlok széles lapos. A homlokcsont orri nyúlványa rövid. A homlok profilvonala egyenes, hosszú, amely enyhe töréssel megy át a rövid széles egyenes orrhátba. Az orrnyereg (stop) ..inferior vagy anterior" állású, közvetlenül a nasionintermaxillare pont mögött alakult ki. A szájpadlás széles, lapos; a fogsor — a később ismertetendő koponya aberrációtól függően — szabályos. A basioccipitale régió széles, a bulla ossea kiemelkedő. A koponya legnagyobb magassága (lamina perpendicularis — linea frontalis között mérve) 62 mm, az orrhát magassága a P

1/2-nél 30 mm. A zygomaticus vastagsága 14 mm. A legfontosabb kraniológiai méretadatokat az 1. táblázat tartalmazza. A koponya morfológiai rendellenességei A koponya median-sagittalis síkja, különösen annak arcorri része jobb oldali irányban elhajlik. Felül nézetben a jobb oldali agykoponya és a bal oldali arcorri rész rövidült meg. Alul nézetben jól megfigyelhető, hogy az arckoponya az agykoponyához viszonyítva jobb oldali irányban kissé elfordult. Az arcorri rész aszimmetriáját jelzi az eltérő zápfogsor hossz is: a bal oldali 68, a jobb oldali 70,5 mm hosszú. A bal oldali P

3 közelebb van a P*-hez mint a jobb oldali. A fogak kopása előrehaladott, különösen az incisivusokon figyelhető meg: a bal oldali I

1

, illetve a jobb oldali I

2 éle kopottabb az ellenkező oldaliaknál. A bal oldali I

3 a felső I

2 koronájának a laterális oldalát koptatta ki. A kutya neme — a koponya morfológiai jellegei alapján — : nőstény. A kutya életkora: 3,5 — 4 év. A kutya marmagassága — a Wyrost — Kucharczyk koefficiens alapján számítva — : 52—55 cm. A kutya fajta (típus) jellege: a koponya a kraniológiai adatok (1. táblázat) és arányok (2. táblázat), valamint a morfológiai jellegek alapján a Canis familiáris intermedius Woldrich 1878 alakkörbe tartozik. Ez a típus — az ősi dingószerű (v. pária?) kutya (C. fam. putiatini Studer 1906) valószínű leszármazottja — többek között a középnagy juhász-, és vadászkutyákat is magába foglalja. A szabadbattyáni avarkori kutya a ma élő középnagy Schnauzer, dalmatiner típusokhoz hasonlító őrző és/vagy vadászkutya lehetett. 269