Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)

Közlemények – Mitteilungen - Fülöp Gyula: Avar kori és XIV–XVI. századi települések Szabadbattyán-Iskola udvaron. p. 261–267.

2. ábra Félig földbemélyített lakóház. 1 = fekete, kavicsos humusz; 2= hamu a leletekkel; 3 = agyagtörmelék; 4=löszös agyag; 5 = sárgásbarna lösz; x = kutyakoponya 3. ábra A Kiszombor-E temető 17. sírja madár ongonjaival kapcsoatosan Bálint Csanád mutatta ki az állatcsontok bajelhárító szerepébe vetett hit avarkori meglétét. Az onogur hitvilág tárgyi elemeként értelmezte őket, feltűnésüket a Kárpátmedencében a 670 utáni évekre keltezte (Bálint 1975, 52—62.). A mi leletünk is ebbe a körbe illeszkedik és a 670 táján, újonnan beköltözött népekkel hozható kapcsolatba. A középkori leletek is egy szűkebb korszakot jeleznek. A jellegzetes peremek és a festett töredék keltezése: XIV—

XVI. század. Az avar- és a középkori falu közötti átmenet leletei nem kerültek elő — igaz, hogy a két kutatóárokban erre meglehetősen kevés reményünk volt. A középkori falu területén a XVII—

XIX. század folyamán temetkeztek. A két sírból a temető nagyságára nem következtethetünk. Valószínűleg Battyán falu temetője lehetett, a település magja a területtől K-re 200—250 m-re, a törökkor végéig használt kis erőd és a sárvízi átkelőhely körzetében volt (Fitz 1956, 12—13.). A XIX—

XX. században különböző, ma már lebontott gazdasági épületek álltak itt. 263 4. ábra