Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)
Közlemények – Mitteilungen - Fülöp Gyula: Egy avar kori kulcslelet. p. 253–254.
Alba Regia, XXI, 1984 FÜLÖP GYULA EGY AVAR KORI KULCSLELET Az 1983-as ásatási évadban Dunaújváros—Béke városrészben, az avar kori temető feltárása közben, a 207. sírban érdekes lelet került elő : egy vaskulcs. Jelen közleményem megírására Mesterházy Károly cikke adott indíttatást (1983, 158—164). Enélkül magam a szóban forgó tárgyat, ha nem is harcsa horognak, de valamiféle függesztőnek véltem volna. 207. sír (1. ábra); Fiatal nő vagy fiú sírja. A sír hossza: 180, szélessége: 53—60, mélysége: 142 cm. A sírban 121 cm-nél jelentkezett a vékony deszka koporsó maradványa. A váz háton feküdt, alkarok a medencén voltak. A koponya a rövid koporsó miatt kissé előre dől. Tájolása: ÉÉK—DDNy, 27,5 vonás. Melléklete: a jobb csukló külső oldalánál vaskulcs (2. ábra). A kulcs hossza: 13,1 cm, felső része hurkosán visszahajló. Alsó része kettéágazó, jelenlegi szélessége: 3,5 cm. Az épebb baloldali rész a nyéllel egy darabból készült, ehhez kalapálták hozzá a jobb oldali tüskét. A hozzá toldott részlet anyaga némileg gyengébb minőségű, rétegesen töredezett, ilyen állapotában valószínűleg emiatt félreértelmezett restaurálás. Rekonstruált szélessége 4 cm lehetett. A sír a temető déli szélén egy rendkívül leletszegény sírsorban került elő. A temető tágabb környezete a VIII— IX. századra keltezi. A hasonló kulcsok felhasználásáról, a hozzájuk tartozó zárszerkezetekről kimerítően írt Mesterházy (1983, 159— 162), ez felment bennünket az ismétlés alól. Egy újabb felhasználási területet feltételesen bekapcsolnék a további kutatásba: ezzel a fajta kulccsal nagyobb méretű ládák zárása is elképzelhető. Nagyobb méretű ládák pedig az avar korban is készültek, pl a koporsók. Egyes koporsók esetében feltételezhető, hogy eredetileg tárolás céljára készült ládák voltak (Tomka 1977—78 57, 84. — Fülöp 1980, 324). Ez az avar kori — tudomásom szerint az első publikált — kulcselelet hozzásegít bennünket a X— XI. századi kulcsaink eredet kérdésének tisztázásához, s talán némileg oldja az ellentmondást, amely szerint kulcs szavunk eredete és a tárgy eredete más-más irányba vezetett (Mesterházy 1983, 163—164). A kulcs, a magyarok kulcsa már itt volt a Kárpát-medencében a X. század előtt néhány száz évvel is. Ezt a fajta kulcsot a honfoglaló magyarság a IX. században tovább élő avarság közvetítésével is megismerhette. Más kérdés — és egyelőre megoldhatatlan —, hogy az avar kori népesség mikor és hogyan ismerkedett meg az őrzésnek ezzel a tárgyával, és főként milyen elnevezéssel illette azt. Az avar kori kulcs arra is utal, hogy már a VIII— IX. századi falvakban is álltak zárható faépületek, ha ugyan nem ládakulcs volt. Mesterházy К. a kulcs sírba kerülését úgy magyarázza, hogy az valószínűleg az eltemetett foglalkozására (vigyázó, őrző szolgálat) utalandó került oda. Kizárható a rangjelző, s mint vastárgynak bajelhárító szerepe (1983, 164). A mi kulcsunk a sírban a „viseleti" helyen, az övre függesztve került elő. Az eltemetett kora és neme azonban itt kizárhatja a foglalkozásra való utalást. Ugyanígy elvetendő jelen esetben is a kulcs rangjelző vagy mágikus szerepe, mivel kicsi és nem éles vastárgy. IRODALOM Fülöp 1980 Mesterházy 1983 Tomka 1977—78 GY. FÜLÖP, Avarkori temető Kajászó-Újmajorban. — Gräberfeld aus der Awarenzeit in Kajászó Újmajor. Alba Regia, XVIII, 317—341. К. MESTERHÁZY, Régészeti adat kulcs szavunk eredetéhez. —Archaeologische Angabe zur Herkunft des ungarischen Wortes "kulcs" (Schlüssel). FolArch, XXXIV, 157—165. P. TOMKA, Adatok a Kisalföld avarkori népességének temetkezési szokásaihoz. III. Koporsóhasználat a tápi temetőben. Arrabona, XDC— XX, 17—108. 253
