Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 20. 1980 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1983)
Évi jelentés 1980 – Jahresbericht 1980 - Pesovár Ferenc: Néprajzi gyűjtőutak. – Ethnographische Excursionen. p. 282.
Székesfehérvár — Sziget (Insel) Székesfehérvár — Csók István Str. 14 Die Erschliessung des Johanniterklosters und des Dorfes aus dem 12.—15. Jh. wurde fortgesetzt. Parallel mit den Ausgrabungen werden die Berichte veröffentlicht und die Bearbeitung einzelner Details fortgesetzt. Gyula Siklósi, Das Bruchstück eines Weihwasserbeckens mit Männerkopf von der „Insel" in Székesfehérvár. Alba Regia, XVII, 1979, 297—302. Siehe S. 153—168. Die Mauerforschung des mittelalterlichen Hauses wird vom Denkmalpflegeamt unter der Leitung von Ferenc Dávid durchgeführt. Im Jahre 1980 haben die archäologischen Forschungen den Grundriß und die Bauperiode des Hauses geklärt. Im westlichen Hof wurde ein Abschnitt des aufgeschütteten Dammes der Burg(Stadt)mauer vom Ende des 15. Jahrhunderts entdeckt. (Gyula Siklósi) Sárpentele — Erdészház (Försterhaus) Ein Reihengräberfeld des Gemeinvolkes und Stelle eines Dorfes: 14.—15. Jh. (Zsuzsanna Bánki— Gyula Fülöp) Siehe den Bericht S. 235—236. Székesfehérvár — Géza Platz Details eines im 14.—15. Jh. bewohnten Bürgerhauses konnten geklärt werden. Der Brunnen, die Zisterne und die Senkgrube enthielten eine große Menge von Küchengeschirr. Es kamen auch reich verzierte mittelalterliche Steine aus der Schuttschicht des Platzes zum Vorschein. (Gyula Siklósi) Zusammengestellt von : Gyula Fülöp NÉPRAJZI GYÜJTŐUTAK Ethnographische Exkursionen 1980-ban összesen 43 napot fordítottunk néprajzi gyüjtőutakra. Az anyagi kultúra területén Lukács László Sárbogárdon a XX. század első felében kialakult paraszti tanyákat vizsgálta. Csákváron Mayer Károly helybeli esperes múlt század végi méhészeti újításait (Mayer-féle dúckaptárok, napviaszolvasztó) derítette fel. Válón a lakóházak tüzelőberendezéseit Csákberény Orond — Szőlőhegyen egy XIX. század első felében épült présház tüzelőberendezését dokumentálta. Ercsiben a Fejér megyei Művelődési Központ filmstúdiója közreműködésével filmet forgatott Orsós Pál teknővájó cigány munkájáról. Ugyancsak elkezdték Jenőn Szamos Kálmán kádármesternél a hordókészítés filmezését is. Lukács László az Idegenforgalmi Filmstúdióval a velenc e i szőlőhegy présházairól és pincéiről készített filmfelvételeket. Székesfehérvár — Palotavárosban a település, a népi építkezés és a kismesterségek témakörében végzett adatgyűjtést. Gelencsér József múzeumunk külső munkatársa a palotavárosi kalaposmesterség, cipész és bőripar területén végzett gyűjtőmunkát, amelyekről filmfelvétel is készült. Kövecses Varga Etelka az ELTE néprajz szakos hallgatója, mint múzeumunk gyakornoka Móron a lakodalmi szokások tárgyaival kapcsolatosan végzett gyűjtőmunkát. Néprajzi tárgygyűjtést Csákváron, Csórón, Ercsin, Nagyvelegen, Pákozdon, Pátkán, Pusztavámon, Ráckeresztúron, Sukorón, Székesfehérvár — Palotavárosban, Tordason és Zámolyon végeztünk. Ezek közül az egyik legjelentősebb tárgyegyüttes a pusztavámi német tájszoba kialakításával kapcsolatosan került a gyűjteményünkbe. A folklór területén Pesovár Ferenc a farsangi népszokásokkal kapcsolatosan végzett megfigyeléseket (Moha). Lukács László Nagyvelegen, Tordason, Pázmándon, Martonvásáron, Ráckeresztúron (Fejér m.), Tárnokon, Sóskúton (Pest megye), Ö s к ü b e n (Veszprém megye) és S ú г о n (Komárom megye) a szlovák eredetű jelesnapi szokásokat (húsvéti korbácsolás, farsangi és lakodalmi kakasütés, virágvasárnapi zöldágjárás) tanulmányozta. E témában adatokat gyűjtött a veszprémi Bakonyi Múzeum és a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményében is. Csehszlovákiában a g a 1 á n t a i múzeumban, a pozsonyi Comenius Egyetem Néprajzi Intézetében és a Szőlészeti Múzeumban, továbbá a túrócszentmárt о n i Szlovák Néprajzi Múzeumban a húsvéti korbácsolás és az Orbán-kultusz témakörében végzett kutatómunkát. A szlovákiai Mátyusföld településein a húsvéti korbácsolás és a szőlőmüveléshez kapcsolódó népszokások témáit gyűjtötte. Móron, Pusztavámon és Etyeken a szőlőőrzéshez kapcsolódó népszokásokat és az Orbán-kultuszt, Csórón a Vendel-kultuszt, С e с é n a régi református temető faragott fejfáit tanulmányozta. Pázmándon virágvasárnap részletes filmfelvételt készítettünk a Fejér megyei Művelődési Központ filmstúdiójának közreműködésével a sibakorbács készítéséről, húsvéthétfőn pedig a korbácsolás szokásáról (Lukács László, Pesovár Ferenc). Pesovár Ferenc Pázmándon népzenegyűjtést is végzett. Májusban Pázmándon filmre, illetvevideo-szalagravettük egy lakodalom mozzanatait (vőfénysíp használata, paptánc, vőfénytánc, üvegcsárdás, hívatlanok tánca stb.). Pesovár Ferenc résztvett a szlovák nemzeti Folklórfesztiválon Vyhodnán, amely alkalommal az MTA Zenetudományi Intézet Néptáncosztályával film-fénykép- és magnetofonfelvételeket készítettek. Pesovár Ferenc a továbbiakban még kalotaszegi táncalkalmakat tanulmányozott és tánczenei felvételeket készített. A Néprajzi Adattárunk 1980-ban 26 tétel kéziratos gyűjtéssel (406 oldal) gyarapodott a néprajz különböző témaköreiben. Pesovár Ferenc 282
