Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 18. 1977/1978 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1980)
Tanulmányok – Abhandlungen - Fitz Jenő: Die Innenbefestigungen der Provinz Valeria. p. 53–60.
LITERATUR ALFÖLDI 1926 Alföldi 1939 Barkóczi 1954 Biró 1959 Burger 1966 Demandt 1970 Fitz 1978 GRAF 1935 Harmatta 1971a Harmatta 1971b HOFFMANN 1969/70 JONES 1973 Lányi 1972 Mócsy 1958 Mócsy 1962 Mócsy 1972 MÓCSY 1974 Nagy 1954 Nagy 1971 PLRE Radnóti 1939 Radnóti 1941 Radnóti 1954 Sági 1960 Sági 1970 Simonyi 1962 Soproni 1967 Soproni 1969 SOPRONI 1978 THOMAS 1964 TIR 1968 Tóth 1973 VAN BERCHEM 1952 VÁRAD Y 1961 A. ALFÖLDI, Untergang der Römerherrschaft in Pannonién II. Berlin —Leipzig. A. ALFÖLDI, Epigraphica II. AÉrt, LH, 100—113, 262—267. L. BARKÓCZI, Pannóniai városok élete a korai feudalizmusban (hozzászólás). MTAOK, 519—521. E. BÍRÓ, Kisárpási későrómai temető. Das spätrömische Gräberfeld in Kisárpás. AËrt, LXXXVI, 173—177. A. sz. BtTRGrER, The late Roman Cemetery at Ságvár. AArchtlung, XVIII, 99—234 A. DEMANDT, Magister militum. RE, Suppl. XII, 553—790. J. FITZ, Grenzberichtigung im Jahre 214 zwischen Pannónia Superior und Inferior. Alba Regia, XVI, 71—86. A. GRAF, Übersicht der antiken Geographie von Pannonién. DissPann, 1/5. J. HARMATTA, Goten und Hunnen in Pannonién. AAntHung, XIX, 293—297. J. HARMATTA, Probleme der spätantiken Entwicklung Pannoniens. AntTan, XVIII, 264—266. D. HOFFMANN, Das spätrömische Bewegungsheer und die Notitia Dignitatum. EpigrStud, 7. A. H. JONES, The Later Roman Empire 284—602. Oxford. V. LÁNYI, Die spätantiken Gräberfelder von Pannonién. AArchHung, XXIV, 53—213. A. MÓCSY, Die spätrömische Schiffslände in Contra Florentiam. FolArch, X, 89—104. A. MÓCSY, Pannónia. RE, Suppl. IX, 515—776. A. MÓCSY, Das letzte Jahrhundert der römisch-barbarischen Nachbarschaft im Gebiete des heutigen Ungarn. Cumania, I, 83—102. A. MÓCSY, Pannónia and Upper Moesia. London —Boston. T. NAGY, Pannóniai városok élete a korai feudalizmusban (hozzászólás). MTAOK, 510—519. T. NAGY, The last Century of Pannónia in the Judgement of a new Monograph. AAntHung, XIX, 299—345. A. H. M. JONES —J. R. MARTINDALE —J. MORRIS, The Prospography of the Late Roman Empire. Cambridge. A. RADNÓTI, Tricciana. RE, Vll A, 82—93. A. RADNÓTI, Le camp romain et les monuments épigraphiques de Környe. DissPann, 11/11, 77—105. A. RADNÓTI, Pannóniai városok élete a korai feudalizmusban. MTAOK, 1954, 489—508. K. SÁGI, Die spätrömische Bevölkerung der Umgebung in Keszthely. AArchHung, XII, 187—256. K. SÁGI, Das Problem der pannonischen Romanisation im Spiegel der völkerwanderungszeitlichen Geschichte von Fenékpuszta. AAntHung, XVIII, 147—196. D. SIMONYI, Fenékvár ókori neve. AntTan, IX, 13—30. S. SOPRONI, Burgus-Inschrift vom Jahre 372 am pannonischen Limes. Studien zu den Militärgrenzen Roms. Beihefte der BJ, 19, 138—143. S. SOPRONI, Limes Sarmatiae. AÉrt, XCVI, 43—53. S. SOPRONI, Der spätrömische Limes zwischen Esztergom und Szentendre. Budapest. E. B. THOMAS, Römische Villen in Pannonién. Budapest. Tabula Imperii Romani. Aquincum —Sarmizegetusa —Sirmium. L. 34 Budapest. Herausg. S. Soproni, Budapest. E. TÓTH, Ságvár. AËrt, С, 265. D. VAN BERCHEM, L'armée de Dioctétien et la reforme Constant in ienne. Paris. L. VÁRAD Y, Későrómai hadügyek és társadalmi alapjaik. Budapest. 60
