Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 18. 1977/1978 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1980)
Évi jelentés 1977/78 – Jahresbericht 1977/78 - Fitz Jenő: Jelentés a Fejér megyei múzeumok helyzetéről, 1977–1978. – Jahresbericht über die Lage der Museen im Komitat Fejér 1977–1978. p. 361–364.
ÉVI JELENTÉS 1977/78— JAHRESBERICHT 1977/78 JELENTÉS A FEJÉR MEGYEI MUZEUMOK HELYZETÉRŐL 1977—1978 A székesfehérvári József Atilla Kollégium 1977-ben új épületbe költözött, a Március 15-e utca 6 számú kétemeletes barokk műemlék épületet, a korábbi jezsuita, majd cisztercita rendházat az év végén vettük múzeumi kezelésbe. Az elhanyagolt épület felújítása és múzeummá alakítása a következő évtizedre áthúzódó munkálatokat jelent (a KÖZTI a kiviteli terveket 1982 elején bocsátja rendelkezésre), az épületet azonban a legszükségesebb javításokkal már 1977/78 folyamán birtokba vettük. A földszinten kapott elhelyezést gazdasági osztályunk, az udvari traktusban — ideiglenesen — restaurátori műhelyünk a hozzá tartozó raktárakkal, garázsunk, a stukkókkal gazdagon díszített volt ebédlőt mint előadótermet vettük igénybe. Az első emeleten, kialakítandó állandó képtárunk helyén, ideiglenes jelleggel gyűjteményraktáraink sorát alakítottuk ki, amelyeket eddig mostoha körülmények között bérelt pincékben tartottunk. Itt alakítottuk ki szobor-raktárunkat, antropológiai gyűjteményünk, néprajzi és legújabbkor történeti gyűjteményünk raktárait. A második emelet oldalszárnyát adattárunk foglalta el. Válón 1977-ben átvettük a volt "Örményi Kastélyt, ahol megnyílt az újjárendezett Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, míg földszinti helyiségeiben legújabbkori történeti bútorraktárunkat rendeztük be. Az István Király Múzeum melletti telkünkön (a Népköztársaság út és a Bástya utca között), ahol a későbbiekben római kőtárunk kap elhelyezést, átmeneti jelleggel szoborparkot hoztunk létre Vilt Tibor és Schaár Erzsébet nagy plasztikai alkotásaiból. A hagyatéki eljárás lezárásával a Jókai utcában levő műemlék jellegű Smohay-ház fele múzeumunk birtokába került. Itt adunk helyet—amíg végleges épülethez nem jut — Schaár Erzsébet Emlékmúzeumunknak, amely számára a Kulturális Minisztérium 600 000 Ft. összeggel megvásárolta a művésznő hagyatékának egy részét. 1978-ban befejeződött a Fekete Sas Patika belső helyiségéből származó bútorzatának restaurálása. A barokk berendezés, amelyet a jelenlegi officina előtt (1768-ig) használtak, az officinához csatlakozó barokk festésű teremben kapott elhelyezést. 1978ban a múzeumi szervezet új egységgel is gyarapodott: a pákozdi csata 130. évfordulójára az ütközet helyszínén kiállítóterem épült. Évi költségvetésünk 1977-ben 226 000 forinttal, 1978ban 1 825 000 forinttal emelkedett. Költségvetésen felül a két év alatt 3 000 000 forintot fordítottunk az Intereisa Múzeum és a csákvári Vértes Múzeum felújítására, valamint a székesfehérvári Márius 15-e utca 6 számú új épületünk használhatóvá tótelére. A székesfehérvári palotavárosi ásatásokra Székesfehérvár Tanácsától 250 000 forintot, leletmentésre a Beruházási Vállalattól 8000 forintot kaptunk. A Kulturális Kapcsolatok Intézete a duisburgi, a wales-i és a belga-magyar népvándorláskori kiállításokra 443 000 forintot bocsátott rendelkezésünkre. A pákozdi kiállításra összesen 740 000 forint állt rendelkezésünkre, ebből a Velencei-tavi Intézőbizottság hozzájárulása 280 000 Ft. volt. Agorsiumi Nyári Játékokra és a nézőtér kialakítására a két év alatt 688 000 forintot kaptunk, ebből 250 000 forintot a Kulturális Alap biztosított számunkra. 1977-ben összesen 9 764 800 forinttal, 1978-ban 10928796 forinttal gazdálkodtunk. 1978 végén 67 főfoglalkozású, 64 részfoglalkozású és 13 szerződéses munkatársunk volt, intézményünk összesen 144 főt foglalkoztatott. A két év során — múzeumi egységeink számának emelkedése következtében — létszámunk 25 fővel emelkedett. Tudományos létszámunk egy legújabbkori történésszel egészült ki. 1977-ben Matuss Lászlónét neveztük ki az Intereisa Múzeumba. Középkori régész státusunkat továbbra sem sikerült betöltenünk. A megindult palotavárosi ásatások vezetésére Siklósi Gyulát szerződtettük. A tudományos kutatásokban az évek óta folyó programok közül a bicskei neolitikus telep ásatása M а к к a y János irányításával csak 1977-ben folytatódott. Gorsium feltárása mindkét évben jelentős mértékben előrehaladt a fórum körzetében, a forrásszentély, a reprezentatív épület, a közfürdő területén, valamint a Margittelepen, ahol a TV/V. századi temetőben folyt munka. Új, több éves programként indult meg 1978-ban a székesfehérvári Palotaváros szanálásával összefüggő ásatás. A kutatómunka központjában a Sziget középkori városnegyed feltárása állott, a keresztes konvent épületének és templomának felkutatásával. Több évre tervezett neolitikus feltárás indult Csabdiban és Nagyhörcsökön, míg Rácalmás-Göböljárason terjedelmes avarkori-honfoglaláskori temető feltárása indult meg. A Palotaváros felszámolása kiterjedt néprajzi-legújabbkor történeti gyűjtőmunkákat tett szükségessé. Az Alba Regia XV. kötete 1977-ben, a XVI. kötete 1978-ban jelent meg. A Székesfehérvár Évszázadai újabb, III. kötete hosszabb szünet után, 1978 folyamán hagyta 361
