Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 17. 1976 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)

Kunst und Mythologie der Landnehmenden Ungarn - Dienes István: Archologische Beweise des Geisterglaubens der Ungarn zur Zeit der Landeseroberung. p. 81–90.

Pfeilspitzen besteht. Manchmal erreicht die Anzahl der Pfeilspitzen auch bei den mit Prunk bestatteten Vornehmen nicht die sieben (obzwar dies auch wegen mangelhafter Beobachtung oder Verwesung der Gegenstände so erscheinen mag), andermal wieder (und dies steht fest!) wurden auch einfache Mitglieder der Gemeinschaft mit sieben Pfeilen bestattet. Die Zahl der beigegebenen Pfeilspitzen zeugt also von dem Jenseitsglauben und den Vorstellungen der land­nehmenden Ungarn, ebenso wie ihre sonstigen Be­stattungssitten. /. Dienes BIBLIOGRAPHIE Bálint 1971 Dienes 1963 Dienes 1974 Dienes 1975 Dienes 1976 Dienes 1977 Dienes 1978a Dienes 1978b Dienes 1978c DIÓSZEGI 1967 ÉLIADE 1968 Fodor 1971 Fodor 1973 HAEVA 1938 Hoppal 1976 Hoppal 1976 HULTKRANTZ 1963 HYNKU 1973 Katona 1976 LÁSZLÓ 1943 László 1945 László 1976a László 1976b László 1976c Lixfeld 1970 Cs. BÁLINT, A honfoglalás kori lovastemetkezések. Les r Tombes à ensevelissement de cheval chez les Hongrois du IX^ - XJe siècles. MFMÉ, 1, 85 - 108. I. DIENES, Honfoglalóink halottas szokásainak egyik ugorkori eleméről. Über ein aus der ugrischen Zeit stammendes Element der Bestattungssitten der landnehmenden Un­garn. AÉrt, XC, 108-112. I. DIENES, Hozzászólás Balassa Iván: Mivel járulhat hozzá a néprajztudomány a hon­foglaló magyarság életmódjának kutatásához? c. előadásához. Ethn, LXXXV, 587-591. 1. DIENES, A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik. Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Red : P. Hajdú. Budapest, 77 — 108, (bes. 82 ff.). I. DIENES, The Hungarians at the Time of the Conquest and Their Ancient Beliefs. Ancient Cultures of the Uralian Peoples. Ed: P. Hajdú. Budapest, 79 — 114, (bes. 85 ff.). I. DIENES, A sámán meg a táltos. Manuskript. I. DIENES, Opponensi vélemény Bálint Csanád: Dél-Magyarország a X. században c. kandidátusi értekezéséről. AÉrt, CV, 107 - 127, (bes. 109 - 110, 117 - 122.). I. DIENES, A honfoglaló magyarok lélekhiedelmei. Régészeti barangolások Magyar­országon. Red : V. Szombat hy. Budapest, 170 — 233. I. DIENES, A honfoglaló magyarok lélek hiedelmeinek régészeti bizonyságai. Mítosz és történelem. Red: M. Hoppal —M. Istvánovits. Előmunkálatok a Magyarság Nép­rajzához 3. Budapest, 28 — 39. V. DIÓSZEGI, A pogány magyarok hitvilága. Körösi Csorna Kiskönyvtár 4. Red : L. Ligeti. Budapest, 21 - 28. M. ÉLIADE, Le Chamanisme et les techniques archaïques de l'extase. Paris. I. FODOR, Einige kulturgeschichtliche Beziehungen der ungarischen Urgeschichte. MFMÉ, 2, 157-181, (bes. 165-174.). I. FODOR, Honfoglalás kori régészetünk néhány őstörténeti vonatkozásáról. Über einige frühgeschichtliche Beziehungen unserer landnahmezeitlichen Archäologie. Fol Arch, XXiv, 159-176. U. HARVA, Die religiösen Vorstellungen der altaischen Völker. Folklore Fellows Com­munications 125, Por voo — Helsinki. M. HOPPAL, Az uráli népek hiedelemvilága és a sámánizmus. Uráli népek. Nyelv­rokonaink kultúrája és hagyományai. Red : P. Hajdú. Budapest, 2] 1 — 233, (bes. 225-227.). M. HOPPAL, Folk Beliefs and Shamanism among the Uralic Peoples. Ancient Cultu­res of the Uralian Peoples. Ed: P. Hajdú. Budapest, 215-242, (bes. 231-234.). A. HULTKRANTZ, Les Religions des Indiens primitifs de Г Amérique. Essai d'une synthèse typologique et historique. Acta Universitatis Stockholmiensis. Stockholm Studies in Comparative Religion 4. Uppsala, 84— 101. I. G. HYNKU, Keprerija-pamjatnik kul'tury X—XII. vv. Akademija Nauk Moldavs­koj SSR. Kisinow, — Über die symbolischen Trepanationen aus der Moldau (even­tuell aus einem altungarischen Gräberfeld), cf. 56 — 57, Abb. 13, 15, 16, 18, 19, 21, 37, 39, 41. I. KATONA, Néphit. Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. 1:1. Red: P. Hajdú­Gy. Kristó-A. Róna-Tas. Budapest, 274-284. GY. LÁSZLÓ, A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Der Grabfund von Koroncó und der altungarische Sattel. Aflung, XXVII. GY. LÁSZLÓ, Osvallásunk nyomai egy szamosháti kocsistörténetben. Erdélyi Tudomá­nyos Intézet. Kolozsvár. GY. LÁSZLÓ, Időrend és szótörténet. Pais Dezső: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Irodalomtörténet, 611 - 625, (bes. 618 - 620.). GY. LÁSZLÓ, Különvélemény ösvallásunkról. Új írás, 16/6, 59 — 68. GY. LÁSZLÓ, Finnugor atyafiságunkról. Uráli népek, nyelvrokonaink kidtúrája és hagyományai. Új írás, 16/10, 104 — 107. H. LIXFELD, A Guntr am-monda Paulus Diaconusnál (AT 1645 A) (Előzetes közle­mény). Die Guntram-Sage des Paulus Diaconus (AT 1645 A) (Vorläufiger Bericht). Ethn, LXXXI, 136 - 147. 89

Next

/
Thumbnails
Contents