Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 17. 1976 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)

Évi jelentés 1976 – Jahresbericht 1976 - Pesovár Ferenc – Lukács László: Néprajzi gyűjtőutak. – Ethnographische Excursionen. p. 369–370.

NÉPRAJZI GYŰJTŐUTAK Ethnographische Exkursionen 1976-ban összesen 49 napot fordítottunk néprajzi gyűjtőmunkára. Az anyagi kultúra területén a népi építészet témakörében végeztünk adatgyűjtéseket. így Móron folytattuk a présházak, pincék, építkezésének a kutatását. Ugyanitt a szőlőművelés, az emberi erővel végzett teherhordással kapcsolatosan jegyeztünk fel adatokat. A továbbiakban még vizsgáltuk Zámoly, Velence települését, népi építkezését és egyes gazdálkodási ágakat. Bulgáriában szintén a népi építészet témeköróben végeztünk megfigyeléseket Vitosa,Rila és a Rodope hegységek falvaiban. (Lukács László) Egyes gyűjtőutakon pedig a népélet valamennyi területére vonatkozóan végeztünk gyűjteménygyarapító munkát. Móron, Rácalmáson, Székesfehérváron, Velencén, Zámolyban ós Bakonycsernyén Lukács László, Seregélyesen és Pusztavámon Pesovár Ferenc gyűjtött néprajzi tárgyakat. A folklór témakörében Móron német népszokásokat, Bakonycsernyén pedig a húsvéti sibálással kapcsolatos szokásokat gyűjtöttünk. (Lukács László). Résztvettünk és dokumentáltuk (fénykép-, magnetofonfelvétel) a m о h a i farsangi tikverőzést és megfigyeltük a m о h ác s i busójárást is. (Lukács László, Pesovár Ferenc) Folytattuk a néptánckutató munkát a Mezőföldön és a Bakonyban. A szlovák nemzetiségű Bakonycsernyén a lakodalmi szokásokban előforduló menyasszonykikórő gyertyástánc emlékeit vizsgáltuk. A Duna menti A d о n y ban német néptáncokat rögzítettünk mozgófilmen és fényképen (Polka, ,,zeppedli", lakodalmi székes játék). A táncok zenei anyagát magnetofonra vettük fel ós a táncok életével kapcsolatos adatgyűjtéseket is végeztünk. Az adonyi polka sajátos ötvöződése a mezőföldi magyar ugrósnak ós a nyugati eredetű tánctípusnak (Pesovár Ferenc). Bogyiszlónaz MTA Zenetudományi Intézet tánckutató csoportjának a munkatársaival részletes filmfelvételeket készítettünk a táncokról, amelyeknek során az ugróstánc (,,cönöge madár") a lassú és friss csárdás változatai kerültek megörökítésre zenekíséretükkel együtt. A zenekar itt rendkívül régies dunántúli hagyományokat és előadásmódot őrzött meg. A továbbiakban még baranyai magyar (Pécsvárad környéke), másutt pedig román és morva néptáncokkal kapcsolatos megfigyeléseket is végezhettünk. Április 23-án Párádon az ún. Palócnapon az MTA Zenetudományi Intézet munkatársaival a nyugati és keleti palócság (Nógrád, Heves, Borsod m.) 23 falujának női körtáncát vettük filmre. Ezeken kívül néhány falu férfitáncát („vasvári verbunk") és párostáncát (csárdás) is rögzítettük. A táncok lejegyzett zenéje kb. 60 dallam a Múzeum Adattárában is megtalálható (Pesovár Ferenc). Az Múzeum néprajzi adattára 1976. év folyamán 23 tétel kéziratos lejegyzéssel (230 oldal) б kazetta zenei anyaggal és több száz fényképfelvétellel gyarapodott. Pesovár Ferenc 1976-ban az István király Múzeum számára Móron, Rácalmáson, Székesfehérváron, Pusztavámon, Zámolyon, Bakonycsernyén és Seregélyesen gyűjtöttünk néprajzi tárgyakat. Mórról csákvári népi kerámiák és gazdasági eszközök kerültek gyűjteményünkbe. A borvidék szőlőművelő szerszámai közül egy fából készült permetező kannát (spriccamp) (Ltsz;. 76.24.1.), egy kénegezőt (etpricn) (Ltsz.: 76.23.1.) és egy szőlőmetsző kést (vejnmésze) (Ltsz.:76.2.6.1.) szerztünk meg. Utóbbi balta nélküli forma, századunkban már csupán a szőlő harmatgyökereit és a kötözésre használt zsúpot vágták fel vele. Az aratáscséplés szerszámai közül Móron szavutokmányt (vickhipf) (76.28.1.) és kaszakövet (vickstá) (Ltsz.: "76.28.1.), kévebontó kést (koammésze) (Ltsz.: 76.27. 1.) és cséphadarót (trésl) (Ltsz.: 76.34.1.) gyűjtöttünk. A cséphadarót az 1930-as években készítette Czahesz Márton kisgazda. Már csupán rozs- és babcséplésre használták. A rozskévékből először ezzel verték ki a szemet, majd fűrészbakra fektetett ajtólaphoz ütögették markonként a rozsfejeket. A végén fűrészbakra tett fagereblyével kifósülték a rozsszalmát, így készült a tetőfedésre használt zsúp. Népművészeti szempontból figyelemreméltó a Mórról gyűjteményünkbe került barokkos formájú fejfa (krajc), gótbetűs felirattal, amelyet Johann Bitter kisgazda készített 1918-ban elhalt felesége, Rosina Bitter számára. A nyílt tűzhelyek eszközei közül egy háromlábú és egy négylábú vasláb került elő Rácalmáson.A népi gazdálkodás szerszámai: favillák, gereblye, vonyogök., konbolyozó, metsző (szalmavágó), kaszakés mellett az itt gyűjtött pozsonyi mérő érdemel említést (sárgarézből készült, x

/

2 M. I. W. felirattal), amellyel a Jankovich-uradalomban csépléskor a gabonarészt mérték (részmérő). Az itt előkerült kézimalmot sódarálásra használták (Ltsz. : 76.39.1.) Velencéről Bognár Károly egykori középparaszti portájáról a népi gazdálkodás eszközeiből került gyűjteményünkbe egy kisebb együttes: fa villa, nagygereblye, szórólapát, zsáktoló, kaszakés, szőlőcsákány, bújtókapa, szőlőkapa, szénavágó, ölező (Ltsz.: 76.78.1. — 76.99.1.). Székesfehérvár- Vízivárosból az 1920-as — 30-as évek női ünnepi viseleti darabjait (rékli, lekötök) (Ltsz.: 76.100.1. — 76.104.1.). Pusztavámról ugyanebből az időszakból egy teljes német női és férfi viselet-együttest (Ltsz.: 76.106.1-76.122.1.) szereztünk meg. A Fejér megyei bútorkészítő központok anyagából Zámolyon az itteni vásározó asztalosok munkáiból 2 szekrényt (Ltsz.:76.1.1., 76.2.1.), egy kászlit (Ltsz.: 76.3.1.) és 2 ágyat (Ltsz.: 76.4.1., 76.5.1.) gyűjtöttünk. A ,,Nagy P. Juliánná" feliratú szekrényt és a ruháskászlit 1910-ben Rabi nevű asztalos készítette. A „Nagy Zsuzsanna 1912" feliratú szekrény is az ő munkája. Az ágyakat Balogh Lajos asztalos készítette az 1920-as években. Valamennyi bútor világosbarnára flóderozott. A nevet, évszámot és az intarziát utánzó díszítést közvetlenül a festés után egy kihegyezett fadarab segítségével „írták" a bútorokra. A népszokások eszközei közül Bakonycsernyér ő 1 a szlovák eredetű húsvétmásodnapi sibálás szokásának fűzfavesszőből font korbácsa (siba) került a múzeumba. A seregélyesi Művelődési Ház kezdeményezésére a faluban összegyűjtött 117 darab néprajzi tárgy is gyűjteményünkbe került (Ltsz.: 76.121.1-76.241.1. ) Ez az anyag jó képet ad egy Fejér megyei falu tárgyi ellátottságáról: csákvári népi kerámiák, házilag készített, a helybeli iparosok által vagy a Bakony famegmunkáló központjában és gyárakban készített gazdasági szerszámok jellemzik a tárgy együttest. A székesfehérvári István király Múzeum néprajzi gyűjteményében az 1976-ban gyűjtött anyag tárgykörönkénti megoszlása a következő: 24 Alba Regia 369