Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 17. 1976 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)

Közlemények – Mitteilungen - Kücsán József: Adatok a Mezőföld déli részének népi építkezéséhez – Angaben zum Volksbau im südlichen Teil von Mezőföld. p. 307–333.

A tapasztás A már megszáradt falakat kétszer tapasztották be sárral, hogy simák, jól meszelhetők legyenek. A sarat az udvaron ásott gödörben készítették, az első tapasztás sarába polyvát, töreket is tettek, hogy jobban tartson. A sár akkor volt jó, amikor már nem voltak benne száraz földcsomók és könnyen lehetett simítani. Tekintve, hogy egy ház teljes külső és belső tapasztásához hatalmas mennyiségű sárra volt szükség, így néha 1 köbméter földből készítettek egyszerre sarat. Volt rá példa, hogy mim csak kapával vágták és forgatták illetve emberek taposták, de állatokkal is megjáratták, hogy egyenletes simaságú legyen. A tapasztás szerszámai a kőmíívesek által is használt vakolókanál és a különböző méretű simítódeszkák (X. tábla, 3). Miután a második sározás — simítás — is megszáradt, következett a meszelés. Az első mészbe egy kevés homokot is kevertek, hogy jobban tartson. Az új falat annyiszor meszelték gyors egymásutánban újra, amíg csíkossága el nem tűnt. Ez néha 5 — 6 meszelést is jelentett. A döngölt padló készítése is ebben a munkafázisban történt. A ház földjéből felvettek egy-másfél ásónyomnyit, majd a fal anyagával azonos földből mintegy 10—15 cm-es réteget döngöltek bele. Ezután vastag polyvás sározást kapott, majd vékonyabb simítósározás következett, ezt már tiszta sárgafölddel végezték. A simítás kiszáradása után híg, meszelhető sarat készítettek sárgaföldből és marhatrágyából, amivel a padlót bemeszelték. A földpadló állandó javításra, pótlásra szorult, főként a szobák forgalmasabb helyein, az ajtónál és a tűzhelynél. 1 7. ábra: Szabadkéményes lakóház alaprajza ( Tolnanémedi). Az ajtók és az ablakok Az ajtók ós az ablakok méretei meghatározzák a házban a közlekedést, a bejutó fény mennyiségét, a szellőztethetőséget. Télidőben fontos, hogy jól zárjanak, megtartsák a lakás melegét. Biztonsági szempont, hogy az ajtók és az ablakok erősek, jó zárakkal felszereltek legyenek. Annak ellenére, hogy mindezekkel maguk a házak lakói is tisztában vannak, a legtöbb vizsgált ház ajtajai és ablakai nem tesznek eleget a felsorolt követelményeknek. Különösen vonatkozik ez a régebbi lakóházak kétrészes aj tóira ós aprócska szimpla ablakaira. A kétrészes ajtó jellegzetessége, hogy alsó és felső fele külön-külön is nyitható, egy szárfa négy sarokvasán fordulnak (VII. tábla,3). Az ajtó alsó felén csak tolózár van, mert a felső — belső — szárny 5 — 10 cm széles peremdeszkával támaszkodik az alsó szárnyhoz, így elegendő a felső részt kulcsra zárni. Bár ezeket az ajtókat asztalosok készítették, mégsem zárnak pontosan, különösen a két szárny találkozásánál van nagy rés, ami a szárnyak elmozdulása esetén mindig nő. Ugyancsak falusi asztalosok készítették a megrendelő igénye szerint a régi házak kétszárnyas, négyszemes, szimpla ablakait. Mint képeink is mutatják, ezek méretei a mai igények szerint megdöbbentően kicsinyek, s jó, ha még azt is tudjuk, hogy télen ezeket az ablakokat rongyokkal szinte eltorlaszolták a hideg — így a fény elől (V. tábla, 3). Századunkban már változott a helyzet, új ajtó ós ablaktípusok jelentek meg. A kétrészes bejárati ajtót az egyszarnyas, egybeépült ajtó váltotta fel, aminek sok esetben felső negyedét két ablakszem foglalta el. Ezzel a megoldással biztosították a konyha csekély megvilágítását, ugyanakkor melegebb maradt a helyiség, hiszen nem kellett a fólajtót örökké nyitva tartani. (Itt jegyezzük meg, hogy a kétrészes ajtónak nem csak a konyha megvilágításában volt szerepe. Ez az ajtótípus mind a füstöskonyhás, mind a szabadkéményes lakóházakra jellemző. A füstösházaknál a gázok szabad távozását szolgálja, a szabadkéményes házaknál pedig a kémény huzatát biztosítja a nyitott ajtószárny. A szabadkéményes házakbc>l való eltűnését lehetővé tette a századfordulón elterjedő rakottsporhelt térhódítása, ami a főzés helyét a lakószobába tette át, meg8. ábra: Szabadkéményes lakóház alaprajza (Pincehely). szüntetve ezzel a konyhai szabadtűzön főzést s vele együtt az állandó huzat szükségességét. A rakottsporheltről a későbbiekben ejtünk bővében szót.) Az új ajtótípusok megjelenésével egyidejűleg a szobák némileg nagyobb, dupla ablakokat kaptak, télen sem kellett már az ablakokat betömni, a lakás így is meleg maradt (V. tábla, 1, 2). Századunk 20 — 30-as éveiben megjelennek a módos gazdaházakon is a dupla bejárati ajtók, melyeknek külső, kétszárnyas része napközben vagy nyáron az ajtótokba hajtható ós a mögötte levő félig üvegezett egyszarnyas ajtó megfelelő világítást ad a belső helyiségnek. 312