Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 17. 1976 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Horváth Jolán, B.: A Dunaújváros-öreghegyi honfoglalás kori temető. – Der landnahmezeitliche Friedhof von Dunaújváros-Öreghegy. p. 275–296.
16. ábra: 39. sír. Ahb. 16: Grab 39. „Л" sír. 120x50 cm-es, téglalap alakú gödör. Iránya: NY-K 48-16'. Mélysége: kb. 60 cm. ,,E" sír. 70x50 cm-es, téglalap alakú gödör. Iránya: ÉNY-DK 40 -8'. Mélysége: kb. 45 cm. „F" sír. 165x80 cm-es, téglalap alakú gödör. Iránya: az eddigiekre csaknem merőleges, É —D-i ( 5 ). (5) Feltártunk a temető területére eső néhány feldúlt római sírt, hulladékgödröt, állatsírt is. (6) A DK-i szélen ásott szelvényünk mindenesetre üres volt (7) A 72/2. sz. római épülettől NY-i irányba húzott kutatóárkokban honfoglaló sírok nyomait nem találtuk. A temető fekvése A temető az öreghegyi Pincesor nyugati oldala felett, annak délkelet felé lejtő lankáján terül el (1. ábra). Ez a lanka keletre erős szögű lejtőbe megy át, oly mértékben, hogy sírokra itt a legcsekélyebb reményünk sem lehetett, ha netán volt is itt temetkezés, a nagyfokú erózió miatt régesrég nyoma veszett( 6 ). Nyugaton láthatóan megtaláltuk a szélső sírokat — avagy sírsort, — délen — úgy látszik — a négy elszórtan elhelyezkedő üres sírgödör („A", „B", „G", „D") zárja a temetőt( 7 ) (2. ábra). A nyugati-északnyugati irányban félreeső 39. sír bontja meg a temető tömbjót, amelyet három irányban szemlátomást sikerült körülhatárolni. E sír nyomában újabb szelvények nyitását terveztem, a helyszínt alaposabban megvizsgálva azonban ez kockázatos vállalkozás lett volna, egy-két sír reményében, esetleg negatív eredmény fejében; a löszös talaj beszakadásától kellett tartanunk. Az Öreghegy peremét itt már meglevő kisebbnagyobb szakadékok tarkították, részben a használaton kívüli régi pincék következtében, amelyekről a Pincesor a nevét nyerte. Ha a temető erre tovább terjedt is, az esetleges sírok „eltűnhettek" a mélyben. Temetőnk végül is csonka marad, a sírok elhelyezkedése azonban arra mutat, hogy nem sok pusztulhatott el, vagy maradt kiásatlan. E 45 sírral egy kisebb közösség temetkezőhelyét tártuk fel ( 8 ) A sírok egy része laza sorokban rendeződik el. E sorok DNY — ÉK-i irányúak, s enyhén ívelnek. A sírok általában NY-ÉNY — К-DK-i irányításúak. 18 esetben ÉNY-DK-i (fej felőli vége 39'-tói 44'-ig), majdnem ugyanennyi — 16 — esetben NY — K-i volt a sírok tájolása (fej felőli végük 45 — 49'-ig). ÉÉNY-DDK-i irányt (30-18') egy esetben mértünk. Egy sír DNY-ÉK-i (52-20') irányú volt. Pontosan É — D tájolású volt az „F" sírgödör. (Nyolc esetben nem volt megállapítható a tájolás.) A sírok átlagos mélysége: 55 cm. A női sírok voltak a legmélyebbek, átlag 80 cm-re temették a női halottakat. Nemcsak a gyermek-, de a csecsemősírok mélysége sem marad el az átlagtól: 50 cm('). Ezért bizonyos, hogy legfeljebb egy-két csecsemő-, illetve kisgyermeksírnak veszett nyoma. Igaz, hogy a feltártak közül nem egy magán viselte a szőlőművelés nyomait, többek közt a mélységük mérhetetlen volt emiatt. A népesség Felmérésénél 39 sír jöhet számításba. (Az „A" — „F" gödrök üresek voltak, csontoknak maradványát sem találtuk.) (8) Méreteit tekintve temetőnk a Szabadkígyós-Tangazdaság területén feltárt temetőhöz (Pálóczi Horváth 1971, 7—40.), a Dienes István által Derecskén feltárt temetőhöz (1961, 58) és a 26 sírós tengelici temetőhöz) Éry—Nemeskéri—Dezső 1961, 56) hasonlít. (9) A X— XI. században éppenséggel sekélyebbre temetik a gyermekeket, mint a felnőtteket (Tettamanti 1975, 91). 285
