Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 17. 1976 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)

Közlemények – Mitteilungen - Fülöp Gyula: VIII-XI. századi településnyomok Rácalmás régi vasútállomáson. p. 267–274.

VIII -XI. SZÁZADI TELEPÜLÉSNYOMOK RÁCALMÁS - RÉGI VASÚTÁLLOMÁSON 1977 májusában Horváth Zoltán nyugdíjas vasutas kertjében vízvezeték árok ásása közben égett agyagpad­lóra és kerámiatöredékekre akadt. Az Intercisa Múzeumon keresztül érkezett bejelentésre Nádorfi Gábriellé az István király Múzeum raktárkezelője ment ki Rácalmásra, az előkerült leleteket beszállította. A lelet-mentő és hite­lesítő ásatásra 1977. június 28—július 7. között került sor. Nyolc munkanapon négy munkással 45 m 2 terüle­tet tártunk fel és temettünk vissza. Az ásatáson három, szabadban levő kemence és két árok részlete került elő. A lelőhely és történeti környezete A lelőhely a 6. sz. műút nyugati oldalán terül el, a régi vasútállomás területén és közvetlen környékén. Az EENY KDK irányú lapos dombvonulatot nyugat felől enyhén lejtő, alján mocsaras — hajdan lehet vízfolyásos — terü­let zárja le. Magáról a lelőhelyről eddig nem voltak régé­szeti adataink, de közvetlen és tágabb környékéről évtize­dek óta kerültek leletek az István király Múzeumba vagy az Intercisa Múzeumba. A neolitikum óta folyamatosan lakott Duna-parti lelőhelyek közül itt csak a korban közel­állókat említem meg : A Rózsa-majorban 1971-ben 157 korai- és középavar — köztük 20 ló — sírt tárt fel Bóna István és Visy Zsolt, a temető jelentékeny részét korábban elhordták ( BÓNA 1971,274). Rácalmás-Kulcs között az újonnan felállított rádió­oszlopnál X. századi temető 118 sírját tárta fel В . H о г ­váth Jolán (1977, 40). Jelenségek, leletek 1. sz. kemence és fütőgödre: (1. ábra) a vízvezeték árok­kal bolygatott építmény nagyrészben épségben feltárható volt. Földbevájt, kör alakú kemence, átmérője: 130 cm. Teteje beomlott. Fala alig átégett, kívül sárgás-vöröses színű. Fenéktapasztásában egy réteg kerámiatöredék volt, legfelső rétegében növényi maradványok kiégett helyekkel. A szája mellett függőlegesen álló tegulatöredék került elő. A kemencétől Ny-ra a fütőgödör falába vájt mélyedést tártunk fel. Rakodótér vagy korábban ide vájt kemence, amely építés közben beomlott. Fűtőgödre szabálytalan alakú, betöltéséből laza szerkezetű faszenes, hamus anyag jött felszínre, benne elszórtan kerámiatöredékek, tegula darabok, megégett állatcsontok hevertek. A kemence leletei: Edény perem és oldaltöredéke. Világosbarna színű sötétbarna és szürke foltokkal. Kihajló, profilált perem. Belső felülete fekete, kormos, a fazekas függőlegesen dol­gozta el. Kézikorongon készült, kaviccsal és homokkal soványított (I. tábla 13— III. tábla 11). Edény perem és oldaltöredéke. Kihajló, ferdén levá­gott perem. Kívül világosbarna, szürkés-feketés foltokkal, törésfelülete szürke. Kézikorongolt, kaviccsal és homokkal soványított. Oldalán háromfogú fésűvel készült hullám­vonalkötegek (I. tábla 14-79 - III. tábla 12-17). Edény fenéktöredéke. Vöröses színű, szürkés-barna fol­tokkal. Belül szürke. Homokkal, kaviccsal, növényi adalé­kokkal soványított, kézikorongon készült. Alján karco­lat (I. tábla 4 -III. tábla 4). Edényperem töredéke. Jól iszapolt, jól égetett, szürke színű mázas felülete erősen kopott. Római kori (I. tábla 5-III. tábla 5). Edény oldaltöredékek. Két darab jól iszapolt, jól ége­tett, szürke színű, oldalán nyolcas fésíível mélyített körbe­futó párhuzamos vonaldísz. Belső felületük erősen kopott. Római koriak (I. tábla 6,8 — III. tábla 6 — 7). Edény oldaltöredéke. Világosbarna szürkés-barnás fol­tokkal, belső részén vöröses-szürkés, törésfelülete szürkés­fekete. Apró kaviccsal soványított. Oldalán háromágú fésűvel mélyített hullámvonalkötegdísz (I. tábla l—III. tábla 1). Edény oldaltöredéke. Piszkosszürke, érdes felületű. Apró kaviccsal kagylótöredékekkel soványított, kézikoron­gon készült. Oldalán ötsoros párhuzamos vízszintes vonal­köteg, alatta három sorban ismétlődő hullámvonalköteg dísszel (I. tábla 2 - III. tábla 2). Edény perem és oldaltöredéke. Sötétebb barna, szür­kés-feketés foltokkal. Törésfelülete szürke. Enyhén ki­hajló ferdén levágott peremmel. Kaviccsal, homokkal soványított. Válla felett négysoros fésűvel ferdén benyo­mott körbefutó pontsordísz. Az oldaltöredék egy helyen teljesen átfúrt, egy helyen félig kifúrt lyuk van rajta (I. tábla 3,11 - III. tábla 3, 8). 267

Next

/
Thumbnails
Contents