Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Lukács László: Népi építkezés a Velencei-hegység szőlőiben. – Volksbauten in den Weingarten des Velencer Gebierges. p. 299–343.
hez hasonló hangulat alakul ki. A munkát ilyenkor abba is hagyják és teljesen átadják magukat a szórakozásnak, mulatásnak. A következő nap aztán elölről kezdik az egészet. Pákozd Pákozd 1865-ben a Velencei-hegység déli részén első helyen állt 314 kh Szőlőterületével( 31 ). A filoxórajárvány és az I. világháború alatti nem megfelelő kezelés miatt alaposan megcsappant a község Szőlőterülete: 1935-ben csak 81 kh-at jeleznek a statisztikák( 32 ). A helységet ma is Szőlős-Pákozdként emlegeti az itt élő lakosság. Három jelentősebb Szőlőterülete volt. A legrégibb telepítésű Szőlőhegy a Külső-szőlő. Ez a falutól északkeletre, kb. 3 km távolságra fekszik. A néphagyomány szerint a török előtti Pákozd a Külső-Szőlőktől pár Száz méterre épült. A Belső-szőlő a mai faluhoz közel, a pákozd-sukorói út északi oldalán helyezkedik el. A II. József-kori térképek már mindkét területet feltüntetik. A Páskomokat oSak a jobbágyfelszabadítás után osztották ki. Ide az 1860-80 közötti évtizedekben telepítették a Szőlőt. Kisebb jelentőségű Szőlőterület a Suhogó. Ez Pákozdtól nyugatra, a Kisfaludra vezető út északi oldalán található. Ma a Belső-szőlő és a Páskom a legintenzívebben művelt, fejlődő terület. Itt a helybelieken kívül már Sok székesfehérvári és budapesti is vásárolt szőlőt. A távoli Külsőszőlő területét a helybeli közös gazdaság a Sukorói termelőSzövetkezettel egy közelebbi Szántóföldért elcserélte. Sukoró hegyi falu, Sok Szőlővel — így az alacsonyabb területet szántófölddé alakították : a Szőlőt és a gyümölcsfákat kivágták. A Külső-hegyen ma már csak a régi présházak-pincék jelölik a Szőlők helyét. A hajlékok egyelőre még a pákozdi tulajdonosok kezén maradhattak, mivel területük, a meredek partoldal nem fogható Szántóföldi művelésbe. Sok elhagyott, rombadőlt vagy elbontott pincét is találunk itt. A még álló épületekre is hasonló sors vár, mivel az újonnan kapott Szőlőkből Szüretkor a szőlő ideszállítása, a bor hazahordása a nagy távolság miatt igen körülményes. A Külső-szőlőben Kovács József présháza a legöregebb hajlék (I. tábla, 1; 1. ábra, I). A mai tulajdonos nagyöregapja (dédnagyapja) 1843-ban Született és ő mindig ilyennek ismerte az épületet. Már 1848 Szeptemberében is ilyen volt, amikor a baluba bevonuló horvátok elől ide menekültek. A présház alapja kő, fala sárfal. A Saroktornácos épület tetőszerkezete szarufás nyeregtető. Héjazata nád. Saroktornácának faragott oszlopa a II. világháború alatt pusztult el. Pincéje kővel boltozott. A présház félig, a pince teljesen a lejtős hegyoldalba épült. Az épület egySzárnyaS deszkaajtaján belépve a préshelyiségbe, innen a kis Szobába és a pincébe jutunk (1. ábra, I). A nagy Szőlőfeldolgozó helyiség egyik oldalán a múlt Században készült faprés, (II. tábla, 2) másik felében három törkölyös hordó és a szőlődaráló kapott helyet. A Szoba melletti sarokban a présház tüzelőberendezése, a katlan áll (II. tábla, 1). A katlan 1,2 X 0,5 m alapterületű és 1 m magas, vályogból rakott, tapasztott és lemeszelt padkájának alsó részén a félhenger alakú üreg a tüzelőanyag tárolására Szolgál. A padka fölé vályogból rakott, cSonkagúla alakú Szikrafogó borul. A Szikrafogót tartó rövid gerendák egy fa oszlopon és a falakon nyugosznak. A préshelyiség pince felöli Sarkában a pár évvel ezelőtt készített beton daráló-kád foglal helyet. A présház kis Szobájának padlása a II. világháború alatt pusztult el. Azóta gyékényt teregettek a gerendákra. A szobán két kis félköríves ablak van, az egyik kívülről deszka ablaktáblával is becsukható. A szoba eredeti tüzelőberendezése a préshelyiségből fűthető cserépkályha (31) MMÁ., 120—121. (32) MP., 27. volt. A kályhát évtizedekkel ezelőtt egy pincebeli mulatozás alkalmával döntötték le, törték össze a gazda barátai. A barna Színű kályhaszemekből ma is találunk a présházban. Azon az 1,0 X0,9m alapterületű sárpadkán, amelyen a cserépkályha állt ma kis vaskályha áll. A Szobában a II. világháború előtt lésza, most egy régi ágy Szolgál fekvőhelyül. Az ágy fölött vakablak, az ablakok előtt deszkából összeszegelt X-lábú asztal, mellette két befúrt lábú pad található. A Széles pincében a csántérfákon két sorban hordók állnak. A pince végében is vakablak található (II. tábla, 3). Csontos Gábor présháza kőboltozatú, elejét barokkos hajlású kő homlokfal zárja le (I. tábla, 2; 1. ábra, II). A présház kőből rakott oldalfalaira bókont/ok Segítségével építették a bolthajtást. A présház végét homokos partoldalba vágták, így itt nem építettek kőfalat. Belül az egyenesre vágott Sárgaföld falból nyílik a keskeny pinceSíp, ebből a Szélesebb pince. Mindkettő kő bélés nélküli. A homokos-agyagos partoldalba a présház felépítése után Csontos Gábor nagyöregapja 1877-ben fúrta a pincét. A présház kívül vastag földréteggel fedett. Ezt mindkét oldalon egy-egy kőfal védi a megcsúszástól (1. ábra, II). A vastag kőfalba kéménnyel ellátott tüzelőfülkét, katlant építettek. A fülkében egy kampós Szegre akasztják fel a bográcsot (III. tábla, 1). A bolthajtásos présház padlásolt. Az egyenes felmenő falakon levő gerendák tartják a deszka padlást. A padlásra a présház jobb sarkából létrán tudtak felmenni. A tulajdonosnak a falusi telken nem volt magtára, így a présház padlásán tartotta a zabot és az árpát. A Külső-szőlő pincéi-présházai mellett az I. világháborúig használták a gabonás vermeket. A mai falu területén magasan van a talajvíz, a tóparti rész nedves, így csak a Külső-szőlő Száraz, homok területe alkalmas a veremásásra. A vermekbe istrángon, (kötél) engedték le azt az embert, aki a gabonát zsákba merte, majd a gabonás zsákokat és az embert is kötélen húzták fel a veremből. Érdekes, hogy a kötél használata a gabonatárolásra használt présházpadlásnál is megmaradt : itt is kötélen húzták fel a padlásra a zsákokat. A présházajtón levő, két kulccsal nyitható srófos JÁT ma is jól működik (III. tábla, 2). A pince leveles ajtaja a II. világháború alatt ment tönkre. Az épület belső térbeosztását, berendezését az l/II. ábrán mutatom be. Csontos Gábor tulajdona az előbbi présház mellé fúrt pince is. Ezt a kő bélés nélküli lyukpincét burgonya és üres hordók tárolására használták. Ma már nincs rá szüksége, így ajtaját is kiszedték és a faluba szállították. A jobbágykor emlékét idézi a Külső-szőlőben levő dézsmapince. A nagy, sárfalú, nádtetős présház és a hozzátartozó hatalmas, tégla boltozatú pince 1848 után paraszti kézre került. Pákozdon és a Szomszédos Sukorón a fehérvári káptalan egykori telkes jobbágyai és zsellérei között a vagyoni és társadalmi különbség a jobbágyfelszabadítás után is megmaradt, sőt Sok esetben fokozódott. A két falu népe 1848 után is telkesekre és zsellérekre oszlott. A telkesek saját paraszti birtokukat művelték, a zsellérek a telkesek földjein és a Mezőföld falvaiban, pusztáin vállalt napszámuSmunkából, rószeSaratásból és kis szőlőjük jövedelméből éltek. A Belső-szőlőben megtalálható nádpincesípokat ma is zsöllérpincének nevezik (IV. tábla, 2). A nyeregtetős kis nád pinceié járathoz kővel boltozott, földborítású pince csatlakozik. A közelében levő kő homlokfalú pince elé nem építettek nád pincelej áratot. Ezekhez a bortárolóhelyekhez nem tartozik présház. A Szőlőfeldolgozást a Széles kőpincében végzik. A Belső-szőlő egyik Szép Saroktornácos présházánál még megtalálható a faragott tornácoszlop. (V. tábla, 1). A Belső-szőlőt telepítésekor körülárkolták, az árkon kívül fákat, bokrokat ültettek. 20* 307
