Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Bóna István: A kálózi koracsászárkori sírok revíziója. – Die Revision der frühkaiserzeitlichen Grber von Kálóz. p. 269–280.
mokka! a Kalózon talált három sír együttesének mind területileg, mind korban a legközelebbi megfelelője( so ). A mi következtetésünk mindebből igen rövid : az 1902, 1927. és 1930. évi kálozi Sírleletek népileg és időben szorosan összetartoznak, — az sincs kizárva, hogy eredetileg a századok folyamán lekopott, elhordott halom állott felettük. Nincs közük Pannoniába kívülről beköltöző vagy a provinciát támadó germánokhoz vagy más barbárokhoz. A kálozi, zimonyi, inotai Stb. fegyverek, felszerelések kelta-római eredetűek. Formájuk későkelta, technikai kivitelük római. Nyilván évtizedekkel korábbiak, mint ugyanezen fegyverek vas és egyéb utánzatai szabad germán földön, de korábbinak tekintendők a messze északra eljutott eredeti kelta-római fegyvereknél is. Keltezésükben, mint arra Bónis és Ercegovic egymástól függetlenül már rámutattak — csak irányadóként használhatók fel a barbároknál talált analógiák. A további következtetések levonása a római régészetre és történeti kutatásra vár. Nyilvánvaló ugyanis, hogy scordisci (Zemun), erauisci (Kálóz, Inota) azali (?) (Halimba) és boii (?) (Vinár) területen egyaránt, a „romanizáció" folyamata árnyaltabb volt, mint azt az eddigi régészeti kutatások nyomán feltételezték. A bennszülött birtokos arisztokrácia egyes képviselői számára még az I. Század végén és a II. Század első felében is mód nyílt kelta-római fegyverzetet viselni, készíttetni és eltemettetni, ami jogi helyzetüket némileg új színben tünteti fel. Az eraviSzkusz fegyveres sírok számát a mányi 1. sír ós az alsószentiváni 5. halom lándzsái tovább gyarapítják( 51 ). S bár Mány éppúgy hamvasztásos temető, mint Kálóz eddig felsorolt valamennyi pannóniai párhuzama, kétségtelen, hogy Fejér és Tolna megyei I— II. Századi eraviszkusz temetőkben a hátonfekvő vagy enyhén zsugorított csontvázak sem tartoznak a ritkaságok közé (Nagyvenyim 1. és 5. Sír, Sárkeszi 2. sír, Lovasberény 3—3 csontvázas és hamvasztásos sír( 52 ), Györköny: 32 sírból 5 csontvázas( 53 ), stratigráfiailag hiteles II. századi hátonfekvő sírok Intercisa temetőjében( 54 ) is kerültek elő), tehát a kálozi 1927. évi sírok csontvázas rítusa nem szorul bővebb magyarázatra. A kálozi három sír összefüggése viszonylag tiszta képlet. Külön-külön sírgödörben temették el a kocsikat a lovakkal, s ismét külön sírban a tulajdonosokat. Korántsem világos a két csontváz és az alattuk (?) vékony agyagréteggel elválasztva eltemetett ló viszonya. Az 1960. évi hitelesítő ásatás L-alakú sírgödör feltárását eredményezte s csak annyit lehetett teljes bizonyossággal megállapítani, hogy az egyik csontváz a sírgödör NY—K-i tengelyében feküdt. Könnyen lehetséges, hogy az egyik egykorú feljegyzés szerint „mellette" fekvő csontváz valóban pontosan mellette, vagyis Szintén NY—K-i irányban feküdt( 55 ). Ebben az esetben nem a második csontváz feküdt a ,,halott lábánál ÉK-i irányban" hanem a ló. Hogy a csontvázak alatt feküdt volna, felettébb valószínűtlen, nyilván azt értették félre a kommentálok, hogy a lócsontváz mélyebben feküdt — mint megállapítottuk körülbelül teljes méterrel — mint a férfi csontvázak. A nagykiterjedésű L-alakú sírgödör ismeretében más értelmet nyer a férfitemetkezéseket a lótól elválasztó tiszta agyagréteg is, —nyilván két egészen közeli külön sírgödörről volt szó. Vagyis ugyanolyan önálló ember — kocsi — — lovak —• ló temetkezésről, mint amilyeneket P a 1 ágyi S. az inotai I. és II. halom alatt talált. (50) Az adatokat Palágyi Sylvia: Várpalota-Inota-Halmok ásatási beszámolóiból merítem: RF, I, 27, 1974, 51; 28, 1975, 56; 29, 1976, 49; ID., AÉrt, СП, 1975, 300;, CHI, 1976, 279, — míg az 1973. évi ásatási beszámoló az AÉrt-ben nem szerepel. —• A „kálozi viszonylatban " íontos inotai leletek publikációra előkészített rajzát Palágyi Sylvia szívességéből ismerem, amiért köszöntem fejezem ki. (51) F. PETRES É., FolArch, XVII, 1965, 88 és 21. kép. — Alsószentivánról о. c, 99—100. (52) B. VÁGÓ E., Alba Regia, I, 1960, 46—48. (53) В. Horváth J. ásatása és szíves közlése. (54) Az 1963—1964-ben feltárt ún. ,, Nagy-temetőben". (55) MAROSI A., Kézirat. 67. IKM, 143, — az ezzel ellentétes adat ID.,SZSZ,I, 1931, 4. szám 6. Fegyverek, egy nagyobb és egy kisebb vaslándzsacsúcs, a 2. kocsisírból is kerültek elő. Ezek olyan helyzetben voltak a lovak bordái között, hogy Marosi határozottan a lovak leSzúrásával hozta őket kapcsolatba( 56 ). A bulgáriai brezovói kocsi-ló és külön ló sír esetében Marosi feltételezését (illetve Pál István megfigyelését) pontosan dokumentálni lehetett. A brezovói magános ló csontjai között 3 lándzsacsúcsot, a kocsisír egyik lovának bordái között 2 lándzsacsúcsot, másik lovának csontjai között pedig egy lándzsacsúcsot és egy kétélű kardot találtak( 57 ). Mindezfelvetia kérdést, hogy az 1927. évi temetkezésekből megfigyelés nélkül előkerült lándzsacsúcs, balta és sica egyáltalán a fórfisírok „melléklete" volt-e, avagy a hátasló sírbadöntésére Szolgáltak. Ugyanakkor a kétélű vaskardot az inotai II. halom központi sírgödrónek tanúsága szerint ( 5S ) Kalózon is a főhalott temetkezési mellékletének tekinthetjük. Az inotai II. halom 2. sírgödréből a lóval együtt eltemetett kocsisírból került elő a kálozi bronz pajzsdudor közeli rokona( 59 ). Pontosan ugyanezt az esetet láthatjuk a brezovói kocsisírban, ahol a bronz umbo a kétkerekű kocsi hátsó felében hevert ( 60 ), — eredetileg nyilván a kocsin helyezték el. A tráciai koracsászárkori kocsisíroknál nem egyedi eset, mint a dimitrovói kocsilelet tárgyai közt levő bronz umbo( 61 ) mutatja. Az inotai I. halom fősírjának tanúsága szerint a pajzsdudorral felszerelt pajzs éppúgy lehet tumulus temetkezés esetében is emberi sírmelléklet^ 2 ), mint Kalózon, Zimonyban vagy Vináron. Kálóz Inota Zimony Halimba Vinár Brezovo Lándzsacsúcs + + + + + + Kard + + + + + Pajzsdudor, bronz + + + + + Pajzsfogó, bronz + + + + + + + + + + + + Pajzskeret + + + + + + + + + + + + Pajzsdudor, vas + + + + + + + + + + + + Olló + + + + + + + + + + + + Bronz fibula + + + Bronz vödör + + + + + + + + + + + + + + + Bronz serpenyő + + + + + + + + + + + + + + + Urna, tál + + + + + + + + + + + + + + + Lócsontváz + + + + + + + + + + + + + + + + Zabla + + + + + + Sarkantyú + + + + + 2. ábra. Abb. 2. (56) ID., AÉrt, XLVIII, 1935, 213. (57) L. BOTUSAROVA, Godisnik NAM Plovdiv И, 1950, 109 és 112, 16—17 és 24. kép, I. t. (helyszínrajz melléklet). (58) PALÁGYI S., RF, 1/28, 1975, 56, — cf. még 50. j. (59) ID., RF, 1/27, 1974, 51. (60) L. BOTUSAROVA, О. C, 113, 25. kép és I. t. (helyszínrajz). (61) I. VELKOV, IAI, XIV, 1943, 197., 247. kép. (62) PALÁGYI S., RF, 1/27, 1974, 51. 18 Alba Regia 273
