Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – BÁNKI Zsuzsanna – LÁNYI Vera: Kutatások Gorsiumban 1975-ben. – Forschungen in Gorsium im Jahre. p. 169–268.
téglából építették. A belső nagy pillérek ritmusa sem a helyiségek tagozódását nem követi, Sem az utcát szegélyező oszlopokét. (A helyiségek belmérete átlagosan 6 m, két pillér közötti távolság 3,5 m.). A 2., 5—6. és 9—10, helyiségpárok területére 2—2 pillér esik. Ismét eltérő ritmusban követik egymást a D-i falat kívülről erősítő támpillérek, amelyek 3 méterenként következnek. A 10 helyiségpárhoz 13 belső- és 18 külső pillér tartozik. Az 5—6. és a 9—10. helyiségek között az É-i és a D-i fal mellett is erős tartópillér van a helyiségeken belül. A terepalakulását követve a tabernae É-i (a főutca felüli) helyiségeiben a padlószint általánosan magasabb volt, mint a D-i sorban hasonlóképpen a falak alapozása is magasabban mutatkozott É-on. A terephez való alkalmazkodás Ny— К irányban is megfigyelhető. A decumanus maximus a forum felé fokozatosan emelkedik, ugyanez az emelkedés a tabernaen belül is nyomon követhető. A Ny— К irányú emelkedés közel egy m. (A Ny-i oldalon korai épület része. A 130/715 szelvényben a két DK felé kiinduló fal által határolt területen késői téglaépítmény maradványai kerültek elő. Az építmény széleit szegélyezik a két Sorban lefektetett téglák. Megmaradt az ÉNy-i Sarok, a D-i oldal Ny-i része és a K-i oldal D-i szakasza. Az építmény lefedi a Ny-i támpillórtől kiinduló falat, arai keletkezési idejét legkorábban a IV. Századra határozza meg. Lehetséges azonban, hogy az építmény római kor utáni, középkori. A 135/720 és a 140/720 S7elvényeket egy további ÉNy—DK irányú fal vágja át, amelynek falazása gyenge minőségű. levő helyiségekben a járószint 60 cm-nél mérhető, a K-i oldalon 149 cm-nél). Az emelkedés egy Ny-i, középső ós K-i szakasz formájában történt. Az 1975. évi ásatás ( 7. ábra) a tabernae D-i oldalán húzott szelvényekkel (120—125—130/715, 130—135—140/720, 140—145—150/725) feltárta a D-i zárófal még föld alatt maradt részeit a hozzá csatlakozó külső támpillérekkel ез a tabernae D-i falától D felé kiinduló, de nem hozzá tartozó falakkal. Az utóbbiak sorában a legnyugatibb a 120/715 szelvényben került elő, a Ny-ról Számított 4. helyiséghez tartozó külső támpillérből kiindulva. A fal gyenge minőségű, sárba rakott, a tabernae építését megelőző korszakból való. A 130/720 Szelvény két külső támpillérétől egy-egy fal indul ki DK irányban. A Ny-i támpillérhez csatlakozó falat nagy kövekből építették, teteje mintegy 40 cm-rel mélyebben van, mint a tabernae D-i zárófala. A fal a 130/715 Szelvény с Sarkában is észlelhető. K-i támpillérhez kapcsolódó DK irányú fal jó minőségű A tabernae ásatásának nagyobb része a 155—170 szelvényekre terjedt ki a 730—745 szelvények Szólességében. Az épület K-i végének meghatározását a felette emelkedő középkori templom és az avarkcrtól a XVI. Századig használt temető különösen nehézzé tették. A terepemelkedés következtében az alapfalakat mintegy méterrel magasabban alapozták, mint a Ny-i oldalon, magasabban, mint amennyire a temető Sírjait leásták. Ennek következtében a tabernae falai csak helyenként maradtak meg, a sűrű egymásra temetkezések miatt a falkiszedés törmelékei sem igazítanak útba. Elsősorban a K-i lezáródás proble120 125 130 135 КО 1A-5 150 155 160 165 170 175 7. ábra (Abb. 7). 173
