Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – BÁNKI Zsuzsanna – LÁNYI Vera: Kutatások Gorsiumban 1975-ben. – Forschungen in Gorsium im Jahre. p. 169–268.
KÖZLEMÉNYEK — MITTEILUNGEN KUTATÁSOK GORSIUMBAN 1975-BEN I. FELTÁRÁSOK A 18. ásatási évben( 1 ) a kutatás három területen folyt. A két ókeresztény bazilika közötti területen újabb Szakaszt tártunk fel a nagy II/III. Századi központi udvaros (vendégház?) épületből (XIV. épület), anélkül, hogy É-i lezáródását megtaláltuk volna. Az épület K-i szárnya fölött a már korábban megtalált IV. századi XII. épület nagyobb részét hoztuk felszínre, míg a XIV. épület Ny-i oldalán újabb IV. századi lakóház (XXII. épület) bontakozott ki a korai épület fölött. — A Szentélyek területén a II. századi kisebb szentélyhez (XVIII. épület) csatlakozó I/II. Századi forráSSzentóly feltárása kezdődött meg (XXXIII. épület). — Az ásatás súlypontja a harmadik feltárási területre esett : itt a tabernae (IV. épület) ós a fölötte emelkedő középkori templom (XXVI. épület) teljes feltárásával készültünk el. Nem sikerült befejeznünk a tabernae alatt talált III. Századi épület (XXVII. épület) ásatását, éppen úgy, mint a középkori templomot körülfogó avar-középkori temető teljes feltárását. A temető közlésére a feltárás befejezése után kerül sor. 1. XIV. épület Az area sacrától Ny-ra levő nagy II/III. századi épület Ny-i oldalán a feltárást É irányban 15 m Szélességben bővítettük (1. ábra). Az ÉNy-i Sarkot továbbra Sem sikerült megtalálnunk. Az épület Ny-i zárófalát a 130/805 Szelvényben alapjaiban, a 135/800 és a 130/810 szelvényekben kiszedett állapotban találtuk meg. Jobban maradt meg a vele párhuzamos ÉNy—DK irányú belső fal, amely a helyiségsort a nagy belső udvartól elválasztotta. A 140/800 és a 135/805 szelvényekben a kőalapozás megmaradt, a felmenő vályogfal nyomai is megfigyelhetők. A 135/810 Szelvényben egyelőre a fal folytatását nem észleltük. A 135/805 szelvényben jól megmaradtak a (1) Л 17. ásatási évről szóló jelentést az Alba Regia XV, 1976 kötete (121—174) tette közzé. Л korábbi ásatásokról szóló jelentések felsorolását az Alba Regia XIV, 1976, 289, 1. jegyzete adja. DNy—ÉK irányú belső osztófalak is, így ezen a szelvényen belül egy négyzetálakú helyiséget mind a négy oldalán sikerült tisztáznunk. A délebbi belső osztófal a belső ÉNy—DK irányú faltól K-re is folytatódott ÉK felé, a 140/805 szelvényt is átvágva. Ez arra enged következtetni, hogy ez a fal alkothatta az épület nagy belső udvarának É-i lezárását. Az épület Ny-i helyiségsorában még egy DNy—ÉK irányú töredékesen megmaradt belső osztófal állapítható meg a 135/800 Szelvényben. A falazás módja az újonnan feltárt falszakaszon is azonos volt a korábban feltárt Szakaszokkal az épület D-i felében. Az altalajba ágyazott alapfalat az első periódusban apró kövekből építették, a felmenő falak vályogból készültek. A III. Századi újjáépítés Során az ÉNy—DK irányú főfalakról a vályogot eltávolították és a felmenő falat nagyobb kövekből, az alapozásnál Szélesebben építették meg, így a 130/805 Szelvényben. A falak alapozási mélysége nem mutat eltérést a helyiségsor déli részén tapasztalt Szintektől. A 135/800 Szelvényben levő DNy—ÉK irányú belső osztófal alja + 150 cm-en határozható meg. Járószintet az új helyiségekben nem találtunk. A II. Század első harmadából való épületet megelőző periódust a későbbi építkezések és pusztulások csak néhány ponton hagyták érintetlenül. így a 135/800 Szelvényben, ahol közvetlenül az altalajon +151 cm magasságban padló került elő, mellette tűzhely. A járós/intet két cölöplyukSor törte át, egyikük a XIV. épület ÉNy—DK irányú falával párhuzamosan, a másik Sor erre derékszögben. Az utóbbihoz az É-i oldalon szabálytalan félkör alakú gödör csatlakozott. Az utóbbi azonban — alja + 138 cm-en — feltehetően későbbi eredetű. Leletanyagában 2 mázas edénytöredék is volt. A XIV. épület K-i kettős helyiségsora a Basilica minortól É-ra nyitott szelvényeinkban is előkerült. Elsősorban a K-i zárófal mutatkozott meg hosszan, a 165/810, 165/ 815 és 165/820 Szelvényekben. A III. Századi felmenő fal magasan és jó minőségben maradt meg. Hozzá tartozó DNy—ÉK irányú belső osztófal egyedül a 165/815 Szelvényben került elő, a K-i zárófaltól kiindulva. A kettős helyiségsort osztó ÉNy—DK irányú falat, valamint a hasonló irányú, a belső udvartól elválasztó falat seholSem Sikerült megtalálni. Az utóbbi feltárt Szelvényeinkben mindenütt a IV. Századi cardo alatt húzódik. Á 165/ 810 szelvényben két korai padlószint különíthető el. 169