Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Tanulmányok – Abhandlungen - Éry Kinga, K.: An Anthropological Sketch of Arpadian Age Burials at the Holy Crucifix Church in Székesfehérvár. p. 159–167.
The measurements of the tested series are shown in Table 5, while the CR 2 values are indicated in Table 6. Among the six examined series, there is a similarity where the 0.5 per cent significance limit of the CR 2 values does not exceed 0.108. On this basis the series most similar to that of the Holy Crucifix Church are those of Móri Street and the material of Sóstó. At the same time the series under discussion differ from the anthropological material known from the cemetery of Bikasziget, Sárkeresztúri Street and Szárazrét. In contrast to the other three series, the Holy Crucifix Church, Móri Street and Scstó series, which approximate each other to the greatest degree are characterized by a narrower skull, a slightly narrower 1970 tavaszán lebontották Székesfehérvárott a Rózsa Ferenc utca 3. szám alatti lakóházat, hogy helyére új épületet emeljenek. E munkák során a régi lakóház alól Árpád-kori templom maradványai kerültek elő. A templomot keletről és nyugatról lakóházak, északról az úttest határolja; beépítetlen csupán a templom déli oldala volt. Ezen a helyen azonban a bontással egyidőben megkezdték az új épület alapozását, s a közművek számára árkok ásását. Az árkokból számos, bolygatott csontváz került napvilágra. A leletmentés során, — melyet Kralovánszky Alán és Ery Kinga végzett^), szelvényszerű feltárásra mindössze a templom déli külső fala melletti néhány négyzetméteren volt mód ; ezen a helyen három sír egymásra rétegződését figyelhettük meg. A feltárás a templom falain belül csak az eredeti járószintig terjedt, nem tudni tehát, hogy a templomban volt-e temetkezés. A csontvázak mellől kislelet nem került elő, bár a csontokon erre utaló elszíneződés van( 2 ). Kralovánszky Alán előzetes vizsgálatai szerint, az építészeti adatok alapján a templom építése a XI. század elejére tehető, s nagy valószínűséggel ez lehetett az egykori Szent Kereszt plébánia templom. Az épület pusztulása a város török megszállásának időpontjára, 1543-ra valószínűsíthető^). A temetkezések tehát elvileg a XI —XVI. századból származhatnak, a csontmaradványok azonban ennél szűkebb időhatárra engednek következtetni az alábbi jellemzők alapján: — a vázak közel azonos mélységből, sötét, agyagos talajból, a talajvízszint batáráról kerültek elő, s ettől a csontok színe — néhány töredéket leszámítva — egységesen barna árnyalatú ; — a csontok megtartási állapota azonos mértékű; — metrikus és morfológiai jegyeik sok tekintetben hasonlóak ; forehead and a lower orbit. Moreover, in all three cemeteries the gracile mediterranoid type elements occur in greater proportion. The described anthropological features — similar to all the anthropological features in general — do not lend themselves to the drawing of any conclusion regarding ethnic affinities. It may be said, in general, that the taxonomic composition and the values of the measurements of the Holy Crucifix Church finds could be present in the population found living in the Central Danube Basin at the time of the Hungarian Conquest as well as in the remains of the conquering population coming from the east at the same epoch. K. Éry — hiányzik az anyagból a kifejezetten brachykranizált koponyaforma, jóllehet ez Magyarország i XIII —XVI. századi temetőinek uralkodó jelensége, minthogy a brachykranizálási folyamat Európaszerte érvényesült( 4 ). A felsorolt jellemzőkből arra következtethetünk, hogy az előkerült csontanyag a XIII. századnál nem ; lehet fiatalabb, s legvalószínűbb a leleteket a XI — Ü XII. századra keltezni. A Szent Kereszt plébánia templom XIII —XVI. századi halottai vagy a déli faltól távolabb, vagy a fel nem tárható három másik , oldalon fekhettek. i A munkálatok során 33 egyén csontmaradványa ; került elő, ezek életkor és nem szerinti megoszlását az 1. táblázat szemlélteti( 5 ). A megmentett anyag ne1 mek szerinti eloszlása 14 : 15, tehát kiegyenlített. , A csontanyag állapota tükrözi a sírok bolygatottÍ ságából, s az előkerülés módjából fakadó jellemzőket: з erősen töredékes és hiányos. Informatív értékkel mindössze a koponyák szolgálnak, míg a begyűjtött i vázcsontok csupán néhány egyén általános alkati sajátosságáról adnak képet. A férfiak és nők egyedi koponyaméreteit és leíró jellegeit a 2. és 3. táblázat, i a méretekből számított paramétereket a 4. táblázat szemlelteti( ß ). A férfiak agykoponyája hosszú, középszéles, ala1 csony, dolichokran, chamaekran és tapeinokran. A 1 koponya felülnézete ellipsoid vagy ovoid; a homlok i egyenes vagy gyengén hátrahajló, a nyakszirt erőteljesebben vagy mérsékeltebben ívelt. A férfiak arcvázáról nincsenek ismereteink. , A nők agykoponyája középhosszú, keskeny, magas; mesokran, hypsikran és akrokran. Felülnézete sphaeno-birsoid, ellipsoid, pentagono-rhomboid. A ; homlok egyenes vagy gyengén hátrahajló; a nyakL szirt erőteljesebben vagy mérsékeltebben ívelt. Gyakori az obelion táji lapultság. A nők arckoponyája, A SZÉKESFEHÉRVÁRI SZENT KERESZT TEMPLOM ÁRPÁD-KORI TEMETKEZÉSEINEK EMBERTANI VÁZLATA 164
