Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 15. 1974 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1976)
Évi jelentés 1974 – Jahresbericht 1974 - Időszaki kiállítások. – Sonderausstellungen. XV, 1974. p. 278. - Petres Éva, F.: Keleti kelta művészet. XV, 1974. p. 278–279.
IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK Sonderausstellungen István Király Múzeum A központi épületben: Szá'z éves az István Király Múzeum. 1973 decembr 23 — 1974. március 31. Látogatók száma (1974-ben) 5228. Fiatal művészek kiállítása. Április 7 —május 12. Látogatók száma 4793. Keleti kelta művészet. Május 26—június 23. Látogatók száma 4946. Vajda Júlia festőművész kiállítása. Június 30—augusztus 11. Látogatók száma 3099. Gorsium. Egy pannóniai város emlékeiből. Gelencsér Ferenc fotókiállítása. Szeptember 15—október 6. Látogatók száma 1687. NDK üvegművészet. Október 4 — 11. Látogatók száma 1187. Szabó Marianne kiállítása. Október 20 — december 31. Látogatók száma 4633. A Csók István Képtárban: Modern magyar művészet. Február 17 — június 2. Látogatók száma 27 257. Schaár Erzsébet kiállítása. Június 23—augusztus 25. Látogatók száma 13 220. Eszakdunántúli Képzőművészek területi kiállítása. Szeptember 1—22. Látogatók száma 6494. Modern magyar művészet. Október 6 —december 31. Látogatók száma 23 042. Dunaújvárosi Múzeum A Dunaújvárosi Helytörténeti és Munkásmozgalmi Archívum gyűjtéseinek eredményei I — II. Június 30 — augusztus 31. Látogatók száma 1662. Római művészet Intercisában. Október 13—december 31. Látogatók száma 1703. 100 éves az István Király Múzeum. Október 19 —december 31. Látogatók száma 1672. Kiállítás az István király Múzeumban 1974 májusjúnius A Pannónia Konferenciák sorában 1974 májusában került sor A kelták Közép-Európában című nemzetközi konferencia rendezésére. A konferencia résztvevői és a hazai szakterület számára készült a kiállítás és természetesen mindazok számára, akik a múzeumi kiállítások iránt érdeklődnek. A rendezés célja így kettőzötten adott volt: a szakma számára összeszedni és bemutatni azt a közel öt évszázadnyi időszak jellegzetes művészi alkotásait, — ha lehet, megvizsgálni művészi összetevőit, — amely a kelta időszak alatt készült. Célunk művészeti kérdések vizsgálata volt, választ kapni az anyagból, vájjon lehet-e külön keleti kelta művészetről beszélni az összkelta művészeten belül, vagy sem. Ez a szempont határozta meg válogatásunkat és a kiállítás felépítését, csoportosítását is. Múzeumon kívüli kiállítások Intercisa—Dunaújváros. Vasvári Pál általános iskola, Dunaújváros, április 8 —június 30.; Munkás Művelődési Otthon, Dunaújváros, október 30 —december 1. Érmek és történelem I. MÜM 316. Szakiskola, Dunaújváros, december 1—31. Gorsium. Egy pannóniai város emlékeiből. Gelencsér Ferenc fotókiállítása. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, december 1—31. A múzeumon kívüli kiállítások látogatóinak száma 5235. A látogatók száma István Király Múzeum Központi épület 27 986 Csók István Képtár 71 619 Középkori Romkert 50 405 Bundez-ház — Ybl-gyűjtemény 11 123 Gorsium 30 187 191 320 Dunaújvárosi Múzeum 8 077 Beethoven Múzeum (Martonvásár) 9 967 Csákvári Múzeum — Csók István Múzeum (Cece) 2 095 Gárdonyi Géza Múzeum (Agárd) 3 921 Sukorói Néprajzi Ház 931 Vajda János Múzeum (Vál) 786 Vörösmarty Mihály Múzeum (Kápolnásnyék) 7 294 a Fejér megyei Múzeumokban 224 391 múzeumon kívüli kiállításokban 5 235 A Csákvári Múzeum átalakítás miatt egész éven át zárva volt. Kiállításainkban összesen 2534 tárlatvezetést tartottunk. A hazai anyagot huszonkét gyűjteményből és három magángyűjteményből válogattuk, s bár a kiállítás gerincét természetesen ez alkotta, a kitűzött téma megkívánta a tágabb körű anyag-bemutatást: a Kárpát-medencei, majd Közép-Európai kelta művészeti alkotások tágabban gyűrűző körét is bevonni a kiállításba. Ez csak részben sikerült: a jugoszláv, osztrák, csehszlovákiai anyag kölcsönzésénél; míg a román és egy véletlen következtében, a lengyel kölcsönzés nem valósult meg. Összehasonlító anyagként a svájci, német, dán múzeumok tárgyai tették teljessé a képet. A kiállítás nagyjából időrendben és művészi irányzatok szerinti csoportosításban mutatta be az anyagot. Belépőként néhány tárgy, csőrös kancsó és tál (Hradiste u Pisku), szitula, merítőkanál (Kuffern), idézte a forrásokat amelyből a kelta művészet merített. Az V. századi, még import darabként feltűnő, nyugati kelta műhelyben készült tárgyak (korongos fibula, Balf),vagy a déldunántúli temetők balkáni és kelet-alpi hatásokat egyaránt KELETI KELTA MŰVÉSZET 278
