Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 15. 1974 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1976)

Közlemények – Mitteilungen - Sergő Erzsébet, B.: Pentelei női viselet. XV, 1974. p. 217–236.

Blúz farkát kitartja Dudosujjú ümög Faros a szoknya Féhasig Fityula, Fordítós csizma Fősőkendő Oömbölű konty Hétköznapló kötény Hurka Keszkenyő Kerekvállú ing Katykaringó Kösse ki a fejét ! Küszöb Legényfogó kendő Majkó Magarojtú kendő Nádas purucka kifejezést használták akkor, ha a blúz derékrészét a blúzajja bodrosan kiemeli. Női féling, nyári ing váll viselet. Ennek ujja bővebb a pendely ingének ujjánál, gyakran hímzett. Madzaggal, vagy gumival húzzák össze, szélére gyakran kerül csipke. olyankor, ha a csípőn szépen ráncolt, ért a ködmön, mert derékon alul végződött. Az alsókendőt helyettessítő fejviselet, melyet a varrónő készít el és nem kell minden alkalomra külön megkötni. A kontyot eltakaró kis főkötő, mely általában sötétkék kékfestőből, vagy fekete selyemből készült és csipkével, üveggyönggyel és lencsegyönggyel (flitter) díszített. Régies szabású csizma, mindkét lábra egyaránt felvehető volt. (Nem azonos a fordított csizmával, mert nem a készítésmódjából, hanem a viselésmódból származtatják az elnevezést.) Különböző színű brokátkendők, rendszerint szintjátszó anyagból készültek, amellyel az asszonyok bekötik e fejüket az utcára, vagy a templomba menet. A pentelei asszonyok gömbölyű kontyot viseltek. A tarkótól fölfelé, a fejük búbjáig ért. Erre vették fel a fityulát, vagy kötötték rá a menyecske kendőt. A hétköznap viselt köténynek volt a neve. Általában a kékfestő anyagból készült félkötényt értették rajta. Használt ruhából készült hurka alakú ruhadarab. A derekukon erre kötötték rá a szoknyát. Célja egyrészt a szoknyák könnyebb és biztosabb tartása, másrészt a csípővonal hangsúlyozása volt. Kézbevaló fehér kendő gyolcsból, gazdagon hímezve, vagy csipkével szegve. Nyugati hatásra elterjedt ujjatlan hosszú ing. Hullámvonalas díszítés. A fej befedésének azt a módját nevezik így, amikor a menyecskekendővel csak a kontyot kötik be. Menyecskekendővel mindig kikötik a fejet, míg az erre kerülő felsőkendővel bekötik a fejüket az asszonyok. Küszöb volt a neve az ing elején levő nyílás vízszintes szegessel történő lezárásának. a keszkenő akkor, ha tánc közben ezzel fogják meg a legény vállát. (Tréfás megnevezés.) a felsőruha, a blúz neve. Azt a kendőt nevzik magarojtún&k, amelyik nem rávarrott roj tokkal van díszítve, hanem a saját szálait rojtozták ki. Nádas purucka az a fajta pruszlik, amelyikbe tengeri nádat fűztek, hogy merevebbé tegyék. Nyersüték Pálhás Pandalyos kötény Perkáti cipő Pintő, péntöl Plé Purucka, pruszlik Rékli Rigedli Smizli Seprűzsinór Suvikszolt Szép faros, dudos Tengeri nád Terebélles Testhezálló Testhözálló rékli Terére Ümeg, üng Vállfótos Zámedli a ruhát akkor, amikor nyers keményítővel keményítették. A nyersűtt ruha olyan kemény volt, mint régen az úri ingnyakak. A pálfia betoldásával készített ing ilyen megoldású. Jobbára bársonybrokátból készült kötények, amelyeket csipkedíszítéses rátét és selyemrojt, — a pandaly, — vett körül. Rövid életű divat volt. Lakkcipő, bársony betéttel. Általában magas szárú, fekete színű; piros, vagy kék díszítésű. Színes fűzővel fűzték be, amelyet nagy csokorra kötöttek. A pendely nevének helyi változatai. A szoknya szélesen történő visszaszegése, többnyire idegen anyagból. Célja a szoknya aljának merevítése, tartásának biztosítása Az ing fölé, a felső testre felvett ruhadarab. Mellónyjellegű, vászonból készült, elején összefűzött, hímzéssel, vagy csipkével díszített. Á régi szabásúaknái a derókrészben tengeri nádat dolgoztak bele az alak formálására. Napjainkban az idősebbek öltözködésénél melegítő szerepe van. A felsőruha, a blúz neve. A pruszlikon levő hurok neve, mellyel elöl összefűzték. Apró le varrás az anyagon. Seprűzsinórral szegik fel a szoknya alját. Legtöbbször állati eredetű anyagból készül, legtöbbször lószőrből. A szoknya alját védi a kopástól, a tisztított cipő. legyen a szépen felöltözött asszony, vagy lány. Esztétikai kívánalom a szoknya ráncainak elrendezését illetően. A pruszlik merevségét tengerinád bevarrásával érték el. A későbbiek során a tengerinádat falapocskákkal helyettesítették; az így készült pruszlik neve azonban továbbra is nádas purucka maradt. az, aki sok alsószoknyát, vagy jól kikeményített alsószoknyát vesz magára . A derékbaszabott felsőruha, blúz nevének egyik formája. Melléknévből vált főnévvé és ilyen formájában használják. a derékbaszabott felsőruha, blúz. A blúz derékrószének, a bordának szép tartásához szükséges merevítő fodor. Általában vászonból készült; hímezték, vagy csipkével díszítették és erősen keményítették.: blúzajja. Az ing helyi neve. az ing, ha a vállára rátesznek egy ún. vállfoltot. Az ilyen szabás magyarázatát abban adják meg, hogy az így készített ing tartósabb, apró levarrás az anyagon. Sergő Erzsébet 224