Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 14. 1973 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1975)

Évi jelentés 1973– Jahresbericht 1973 - Csukás Györgyi: Régészeti kutatások. – Archäologische Forschungen. XIV, 1973. p. 365–375.

Ezzel szemben a déli oldalon egy későbbi építési perió­dushoz tartozó, küszöbkővel rendelkező ajtónyílást talál­tunk, amelynek az ajtótartó vasszöge in situ megmaradt. E bejárat kialakítása azzal a valószínűleg késő-középkori átalakítással áll kapcsolatban, amelynek során a félkör­íves szentélyt elbontották, s annak külső falsíkjához érintőlegesen csatlakozó, egyenes szentélylezárást alakí­tották ki. Leletanyag nem került elő. Székesfehérvár, Arany János u. 10.( 30 ) A műemléki helyreállítás előtt álló épületben megfigye­léseket végeztünk és a pincében három helyen leástunk az alapozás aljáig. Székesfehérvár, Ybl lakótelep( 31 ) Gázcsőfektetés munkálatai során az árokban egy „fe­hérvári" kőből rakott falrészletet és egy 18 — 19. sz-i téglafalat figyeltünk meg. Székesfehérvár, Püspökségi 32 ) A püspöki palota északi épületszárnya alatti pincében aljazatbeton ágyának készítésekor 14 — 15. századi házi kerámia került elő egy szemétgödörből, amely a talaj­vízszint alá nyúlt. Székesfehérvár, Zalka Máté u. 6.( 33 ) A műemléki helyreállítás előtt régészeti kutatást vé­geztünk a Zalka M. u. 6. sz. telken az OMF anyagi támo­gatásával. A két középkori házból kialakított és tégla falköpeny ­nyel egységes barokk homlokzatúvá alakított épület föld­szinti és emeleti falsíkján is több, különböző periódusban épült középkori és kora-barokk ablaknyílást, valamint egy kettős padkás fülkét tárt fel a falkutatás. A Zalka Máté utcai homlokzaton alapozási szinten megtaláltuk a két középkori épület falelválását, amelyre a felmenő falba a többszöri átépítés miatt csak a falsík enyhe töréséből lehetett következtetni. Sarokarmírozás alapján a déli épület épült korábban, amelynek vissza­bontott ENy-i sarkát is megtaláltuk az udvaron. A kapu­aljban egy terrazzo és egy mélyebben fekvő kövezett padlószintet találtunk. Az ülőfülkét, amelynek ülőlapja 70 cm-re van a felső terrazzo járószint fölött, valószínűleg másodlagosan építették a kapualj északi falába, környe­zete mindenütt újkori tégla. A kapualj és az udvar találkozásánál földbemélyített Árpád-kori ház részlete került elő. A déli épületszárny előtt az udvarban visszabontott, ill. feltöltött újkori pincerendszert tártunk fel. Vál, Plébániakert( 3i ) A plébánia és a r. kat. templom közti területen, a ma is álló 15. századi toronytól keletre, ásatást folytattunk a középkori templom alaprajzának és építési periódusai­nak tisztázására (4. ábra). Á 20 m hosszú É—D irányú kutatóárokban, és a torony mellett nyitott szelvények­ben sikerült meghatározni a templom ENy-i és DNy-i sarkát, valamint déli zárófalának nyomvonalát és három építési periódust lehetett elkülöníteni. A gótikus templom nyugati zárófala és a torony nin­сзепек egybekötve, a tornyot később építették a temp­lomhoz. Áz 1746. évi Canonica visitatio adatai szerint a nagyméretű, háromhajós templomot a pillérek nyom­vonalában egyhajóssá szűkítették. A kutatóárokban a feltételezhető pillérek nyomvonalában meg is találtuk a 18. századi egyhajós templom kiszedett állapotú falait. Ugyanebbe a periódusba tartozik egy téglából épült kripta a templom középtengelyében. À 19. sz. elején a (30) Kralovánszky Alán leletmentése. (31) Kralovánszky Alán leletmentése, 1973. II. 20. (32) Csukás Györgyi leletmentése, 1973. X. 11. (33) Csukás Györgyi ásatása, 1973. VII. 16-VII. 23. (34) Csukás Györgyi ásatása, 1973. V. 21 -26. 24 Alba Regia 369 3. ábra: Sárosd-Pusztatemplom. I. Préselt ezüst korong griff motívummal (M: 1 : 1). 2. Rovásírásos ezüst sza­laggyűrű a 7. sírból (M: 1 : 1). Abb. 3: Sárosd-Pusztatemplom. 1. Gepreßte Silberscheibe rait Greifenmotiv (M: 1:1). 2. Silberner Bandring mit Runenschrift aus den Grab 7 (M: 1 :1). előkerült aranyozott ezüst préselt korong is, amelynek pontos mását Jászdózsáról, XIII — XIV. századi te­metőből ismerjük( 25 ). A leletek közül kiemelkedik a 7. sír ezüstgyűrűje, keretbe foglalt rovás jelekkel. Analógiái a ladánybeni 7. sír, a kunkerekegyházi 6. sír( 2e ) ós a deszki D. temető 87. sírjának rovásírásos gyűrűi, amelyek a kísérő érmek (Szent István — Szent László) tanúsága szerint XI. századiak( 27 ). A rovásjeles gyűrű jelentőségét fokozza, hogy Sárosd a megye déli részén, a Sárvíz mentén elterülő besenyő telepek szom­szédságában fekszik, majd a Hantos-széki kun szállá­sok egyike. Bár a 7. sírban korhatározó érem nem került elő (a sír relatív korára utal, hogy a 8. sír ásása­kor egy részét megbolygatták, annál tehát korábbi), de a kunkerekegyházi és deszki pontos analógiák alap­ján a gyűrű nem köthető a kunokhoz, akiknek Fejér megyei ottlétére a XIV. sz. legvégéről van csak ok­leveles bizonyítékunk( 28 ). Az ásatás során római leletre egy barbotine-díszes tál­töredék kivételével nem akadtunk, a középkori sírok nem voltak római rétegbe beásva. A két noricumi-pannóniai típusú szárnyas fibula másodlagosan kerülhetett erre a területre az egyik közeli római lelőhelyről, valószínűleg a Pusztatemplomtól 500 m-re délre fekvő Usztatói dűlőből. A középkori temető a sírleletek és szórványleletek alap­ján a XI. sz. vége — XIV. sz. közé keltezhető. Székesfehérvár, Rózsa u. 7.( 29 ) 1970-ben a Rózsa u. 5. sz. telken kora Árpád-kori templomot tártunk fel, amely valószínűleg azonos a Szent-Kereszt tiszteletére szentelt templommal. Az idén a 7. sz. ház pincéjében folytattunk ásatást a szentély tisztázására. Előkerült az első építési periódus félköríves szentélye, amelyet később az alapozási szintig kitermel­tek, nyomai azonban világosan felismerhetők. A szentély­nek a hajóhoz közvetlenül csatlakozó északi falszaka 50 cm hosszan, 80 cm magasan megmaradt, a belső járó­szintre utaló falsík-kiugrással. (25) H. К ólba Judit szíves közlése. (26) MÉSZÁROS GY., Rová.sírásos hun nyelvemlékek. Népünk és nyel­vünk. Szeged, 1936, 161 -178. (27) CSALLÁNY D., Rovásirásos gi/ürűh Magyarországon. AÉrt, 1955, 79-84. (28) MÁNDOKY K., A Hantos-széki kunok. Székesfehérvár Évszázadai, II, 1972, 76. (29) К r a 1 о v á n s z к у Alán ásatása.

Next

/
Thumbnails
Contents