Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 14. 1973 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1975)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Lányi Vera – Bánki Zsuzsanna: Kutatások Gorsiumban 1973-ban. – Forschungen in Gorsium Jahre 1973. XIV, 1973. p. 289–333.

magasságban maradt meg gyenge, kavicsos járószint. Ez megfelel annak szintnek, amelyet az ÉNy — DK irányú faltól K-re a 220/820 szelvényben mértünk ( + 348). A 205/830 szelvényben levő Ny-i zárófal Ny-i oldalához két kisebb járószint-töredék kapcsolódik, az E-i + 332, a D-i +338 cm magasságban. A faltól K-re, a téglalap alakú helyiségben + 332 cm szintmagasság mérhető. Ez azonban valószínűleg nem tekinthető a helyiség padlómagasságának : a fűtőberendezéshez tartozó téglaoszlopok alja + 331 cm-nél van. Lehetséges, hogy ez a mélység a hypocaustum alját jelzi. Az épület padlója a téglaoszlop teteje ( + 363) fölött húzódhatott. Ez a magasság hozzávetőlegesen megfelel (figyelembe véve a terep lejtéséi К és D felé) a 220/830 szelvényben talált kis járószintmaradványnak + 363 cm magasságban. Ugyanennek a szelvénynek D-i részében — azaz a téglalap alakú helyiség D-i zárófalának vonalától D-re — a talált járószintek + 342 és + 356 cm-nél vannak, az említett D-i zárófaltól D-re mért magasságokhoz hasonlóan. Az ENy —DK irányú fal alapja a 215/830 szelvényben +336 cm-nél mérhető, ami valószínűvé teszi, hogy a hozzá tartozó járószint + 360 cm-nél mélyebben nem kereshető. Az említett szintek fölött egy gyenge, kavicsos, törmelékes későbbi szint is húzódik, a 220/830 szelvényben a K-i tamifal mellett talált padló + 386 cm-nél, amelynek folytatása a 215/830 szelvényben +383 cm-nél figyelhető meg. Ez a padlószint valamennyi ismert falmaradvány fölött jelentkezik, ezért nem annyira a IV. századi padló megújításának látszik, mint egy későbbi periódusnak. Ehhez tartozó épületmaradványokat azonban nem ismerünk. A TV. századi épülethez, annak téglalap alakú helyiségéhez tartoznak a nagyobb mennyiségben talált freskótöredékek, zöld, sárga, vörös alapon, díszítésekkel. Az épület — amennyire töredékes maradványai alapján megítélhető — nagyobb lakóépület lehetett, fürdővel. Falai a középkori kőkitermelésnek estek áldozatni. Népvándorláskori sír 154. sir. A 225/830 szelvényben, а В épület É-i zárófala mellett, attól D-re, Ny —

К irányban feküdt (50°), + 192 cm mélységben. Női csontváz, a medencére hajlított jobb alkarral. A bal könyök és a gerinc között ezüst fibula, a medencében vas csat, a jobb kézfejnél üveggyöngy, a jobb comb végénél csontfósű tokkal, alatta orsógomb, a bal combcsonton vas eszköz. К ő e m 1 é к e к 1. Felirattöredék. Feliratos kő — valószínűleg síremlék — baloldai része egyszerű kerettel, négy sor kezdőbetűivel : [ ] / F[—-] / A[—-] / VE[—- / —-]. A 4. sorból két betű töredéke maradt meg. Az első esetleg T. A második a megmaradt derékszögű töredék alapján E, R, kevesebb valószínűséggel B, D, F P lehet. A 1 35/790 szelvényben került elő. Ltsz. : 73.2., I - M:24,5Sz: 15 V: 12 cm. 2. Profilált töredék. A 140/785 szelvényből. Ltsz.: 73.15.1 - M: 22 Sz: 15 V: 8 cm. 3. Köpersely. Fehér mészkő. Három darabra tört. A 140/790 szelvényből. Ltsz.: 73.20.1 - Átm.: 44 M: 39 cm. 4. Köpersely. Fehér mészkő.,A 145/790 szelvényben került elő. Ltsz.: 73.36.1 - Átm.: 36 M: 32 cm. - A másik kőpersellyel és a 145/790 szelvényben talált nagy örlőkővel malmot alkot. 5. Oszloprész. Fehér mészkő, felső részén négyszögletes csaplyukkal. A 145/785 szelvényben került elő. Ltsz.: 73.26.3 - Átm.: 37,5 M: 67 cm. 1969-ben a 195/820 szelvényben egy D —É tájolású lelet nélküli sírt találtunk az area sacra központi pódiumának Ny-i fala mellett (123. sir), míg az 1972. évi ásatás a 210/835 szelvényben egy bolygatott gyermekcsontvázra (153. sir) talált(

4

). A sírok egymástól mórt távolsága 15 — 20 m. A két korábbi sírban kormeghatározó lelet nem került elő, ezért — figyelembe véve a sírok közti jelentős távolságot is — a három sír egyidejűsége egyelőre nem igazolható. Észak —dél irányú utca А В épület DK-i sarkánál és az épülettől K-re megnyitott szelvényekben (245/825 és 245/830) nem összefüggően két periódusos járószint figyelhető meg. Az alsó, köves, jobb minőségű szint a 240/820 szelvényben + 264 cm magasságban jelentkezik, míg ugyanitt a későbbi, tóglatörmelékekkel és kövekkel épített, gyengébb minőségű szint magassága + 290 cm. Az alsó szint tartozik а В épülethez, a küszöbnél mórt +271 cm-hez viszonyítva kissé lejtve. Ugyanez a járószint a 245/830 szelvényben + 249 cm-nél van. A felső — а В épület szintjéhez viszonyítva —, IV. századi járószinthez tartozik az a feltárt utcaszakasz, amely a 250/825, 255/825, illetve 250/830, 255/830, 260/830 szelvényekben került elő. A köves utca szintje az É-i oldalon +283 (250/830), illetve +276 (255/830) cm-nél van, a D-i oldalon +291 (250/825), illetve +292 (255/825) cm-en mérhető. Eltérően az A, B, 0 és D épületek ÉNy — DK irányú tájolásával, az utca ÉK —DNy irányú. Szélessége II m. A kavicsokból és apró téglatöredékekből épített jó minőségű vit felszínét ÉK —í)Ny irányban számos keréknyom barázdálja. A 255/825 szelvényben nagyobb darabon összefüggő, sima, terrazzoszerű felület maradt meg. Az utca K-i oldalán épületmaradványok húzódnak az útburkolat alá: a IV. századi utca tehát itt is ráépült a III. század közepén elpusztult épületekre. A nagyobb ház, amelynek az úttól K-re eső részét a 260/825 és a 260/830 szelvényekben megtaláltunk, а В épülethez hasonlóan ÉNy-DK tájolású volt. Az utca szintjét vastag homok borította. Az út fölötl haladt át a 60-as évekig használt Tác-fövenypusztai országút. A IV. századi utat tehát folyamatosan használták a legújabb időkig. Az országút ma is használt része — az ásatási területtől É-ra — a római út irányában folytatódik. 6. Márvány táltöredék. Az aljból, a peremből maradt meg egy rész az egyik füllel. A 220/830 szelvényből. Ltsz.: 73.73.1 - 14,5x13,5 cm. 7. Márvány tál töredék. Nagyobb tál aljának része. 230/830

1 szelvényben került elő. Ltsz.: 73.89.3 16,5 X 15,5 cm. Л'. Márvány tál töredék. Az aljból, a peremből maradt meg egy rósz, az egyik füllel. A 260/825 szelvényből. Ltsz.: 73.116.1 - 17,7x14 cm. Téglák 1. Tégla bekarcolt díszítéssel. Tetőfedő tégla töredéke. Hosszú, keskeny hal és fölötte tojásdad alakú kenyér. Mindkettőt rovátkák tagolják. A 140/790 szelvényben került elő, az ókeresztóny-jellegű С épület tartozékaként. Ltsz.: 73.19.1 - 29x24 cm. 2. Bélyeges tégla töredéke. Tetőfedő tégla LEG II A[D.. ] téglabélyeggel. A 220/835 szelvényben került elő, a 3. ásónyomban, + 308 cm mélységben. Ltsz.: 73.81.1 — 15 X 12,5 cm. Fitz Jenő (4) Ibid., 201. II. LELETEK 292