Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 14. 1973 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1975)
A magyar pénzverés kezdete - Kovács László: Adatok a LANCEA REGIS feliratú pénz értékeléséhez. XIV, 1973. p. 257–274.
barátságból kiindulva( 35 ) és Istvánnak Gizellával kötött házasságát is figyelembe véve, elképzelhető, hogy a jóviszonyt felújító lépések már 985 után megtörténtek, s így nagyjából csak Géza uralkodásának utolsó évtizedére valószínűsíthető egyáltalán a feltételezett pénzverés megindítása. Noha a László G y u1 a által idézett forráshelyekben szereplő, Gézára vonatkoztatható rex megnevezések( 36 ) „király" értelmezését Deér József visszautasította^ 7 ) azok számát Vajay Szabolcs ifjabbakkal gyarapította( 38 ), és ide sorolható II. Ottó császárnak Pilgrim passaui püspökhöz 973-ban írott levele is amelyben szintén a magyarok királyát említi( 39 ). Visszatérve Gedai István munkájához : a magyarországi és külföldi kincsleletek — véleményem szerint — nem erősítik meg a CNH I. 1. obulus késői, 1015 utáni verésének elméletét. Ugyanígy nem tartom valószínűnek, hogy a temetők pénzleletes sírjainak elemzése, mint elméletének alapja, megállná a helyét. Kevés a teljesen feltárt temető; nem vizsgálta meg az összes, sírleletben előforduló I. István pénz — Magyarországon és mindenütt, ahol köznépi, helytelen szóhasználattal ún. bjelo-brdói temetők vannak — de még azok összegyűjtése sem ígér egyértelmű eredményt a jelenleg még fennálló keltezési nehézségek miatt. (35) Részletesen áttekinti: HÓMAN В., Magyar történet. 1, 134-174. (36) Cf. LÁSZLÓ GY., SZ, XCVII, 19(53, 389-91. (37) DEÉR J., о. c, 703-704. (38) VAJAY Sz., Géza nagyfejedelem és családja. Székesfehérvár évszázadai, I, 1967, 84; 76. jegyzet. (39) ,,. . . Ót — azaz Bruno püspököt — azért küldjük oda, hogy királyukat minél előbb összeköttetésbe hozza hatalmunkkal,. . ."). . . Nobis enim illuc érit delegandus, quo Rex eorumdem nostro, quampropere arbitrio sit colligandus. . .") FEJÉR GY., Codex diplomaticus. . . Buda, 1829. 257; cf. PAUXER GY., о. c, 189 — 90., 148. jegyzetben a levelet 975 tájára keltezi. István király dénár a: 1968-ban került elő Nagyharsányban az az éremlelet amely többek között 40 db, Magyarországon eddig ismeretlen típusú dénárt tartalmazott. E pénzeket Gedai István I. István király első veretének határozta meg és az 1000—1015-ös évek közé keltezte( 40 ). Kiderítette, hogy Magyarországon kívül még 2 példánya létezik, az egyiket Hermann Dannenberg közölte modern hamisítványként egy magángyűjteményből^ 1 ), a másikat Peter Berghaus a stockholmi Münzkabinettből( 42 ) s, e típus a német pénzek corpusában a Dbg. 1706a jelzést viseli. A pénz előlapján LANCERA REGIS körirat van két sima vor.alkör között, középen pedig zászlós szárnyaslándz?át tartó kéz, mely egy ruhaujjból nyúlik ki (7. ábra). Elfogadva Gedai István megállapításait e dénár magyar eredetéről, nyilvánvaló, hogy ez az éremkép csak a magyar királylándzsa kérdésének tárgyalásával elemezhető. Egy korábbi dolgozatomban azt igyekeztem bizonyítani, hogy hitelt kell adnunk Ademarus Cabannensis krónikája XII. századi, tévedésekkel tarkított interpolációjának, ami arról tudósít, hogy „Szent Bruno pedig a hitre térítette Magyarország provinciát, s egy másikat, amelyet Russia-nak hívnak. Magyarország királyát meg(40) GEDAI I., о. c, 94- 142, összefoglalóan: 141. (41) H. DANNENBERG, Die deutschen Münzen der sächsischen und fränkischen Kaiserzeit. Berlin, I, 1876; II, 1894; III. 1898; IV. 1905. /II. 684. (42) P. BERGHAUS, Beiträge zur deutschen Münzkunde des 11. Jahrhunderts. Hamburger Beiträge der Numismatik, VI-VII, 1952-53, 61-62. 7. ábra: A nagyharsányi dénár (2: 1). 264
