Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 13. 1972 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1974)

Évi jelentés 1972 – Jahresbericht 1972 - Konferencia. – Konferenzen. XIII, 1972. p. 317–318.

még élő öreg mester csinálta végig valamennyit, holott a zsúpverés technikája, tehát formája-textúrája is, szinte falunként változott. Vagy olyan — ami, az előbbivel szemben, alig vehető észre —, hogy a faanyag pótlása a tetőkben és egyéb szerkezetekben, nem a feldolgozás ősi módján történt, s hogy az eredetileg mindenféle vasanyagot kizáró népi fakötéseket egyszerűen vascsavarokkal csinálták meg, stb. stb. S ezzel nagyjából mindenféle gondot, nehézséget, bajt érintettem, ami a skanzenek létesítésénél — nálunk ós ma — elkerülhetetlenül felmerül. Pedig a zalaegerszegit vettem példának, holott ennél viszonylag könnyű volt a gyűjtők, a felmérők, a bontók, a szállítók és újraépítők — a műemlékvédők és a muzeológusok helyzete, hiszen a közvetlen környékből szedhették össze a kiállítási tárgyakat. De mi van, és mi lesz Szentendrével? Ahol az egész ország skanzenjót akarjuk megteremteni, ós a méretek, mennyiségek, távolságok növekedésével növekednek e gondok, nehézségek, bajok mindabban, amit Zalaegerszeggel kapcsolatban említettem? A szentendrei skanzen ügyét — pontosabban ügyének elvi irányítását, eredetileg egy — valljuk be, túlméretezett — országos bizottság kezébe tették le, s ennek élére, felejthetetlen barátunkat, Erdei Peroncet állították. Erdei korai halálával azonban a bizottság tevékenysége megszűnt. Az operatív munkát az ország két vezető műemlékvédelmi és muzeológiai intézménye, az Országos Műemléki Pelügyelősóg és a Néprajzi Múzeum végzi, s eme intézmények teszik, és — bízhatunk bennük — meg fogják tenni mindazt, ami az adott körülmények között Nemzetközi Várostörténeti Bizottság Székesfehérvári ülése, március 25. Fügedi Erik: The topography of Székesfehérvár in the Middle Age Kralovánszky Alán: Die Frühgeschichte von Székesfehérvár im Licht der archäologischen Ausgrabungen Nagy Lajos: Einige Fragen der neuzeitlichen Geschichte von Székesfehérvár Alba Regia Napok Történész Ülésszak VI. Székesfehérvár története a XX. században, Székesfehérvár, május 22 — 23. Kolossá Tibor: Az 1879. évi magyar mezőgazdasági és ipari kiállítás Székesfehérvárott Jeney Károly: A tőkés iparfejlődés kérdései Székesfehérvárott Szabó Miklós: Az egyházon belüli reformmozgalmak ós Székesfehérvár Pamlényi Ervin: A szentistváni állameszme ésSzekfű Gyula történetszemléletének változása Farkas Gábor: Politikai mozgalmak Székesfehérvárott a két világháború között Kende János: Székesfehérvár munkásmozgalma a két világháború között Füzesi Antal: Székesfehérvár népesedési helyzete a XX. században Nagy Lajos: Az újkori városi utcanévadás kérdései Major Jenő: Székesfehérvár városépítéstörtóneti kérdései az újkorban Zádor Mihály: A legújabbkori városfejlesztés és műemlékvédelem kérdései Székesfehérvárott megtehető. E hivatkozás a körülményekre érzékelteti, hogy nem minden rajtuk múlik. Az ilyenféle roppant fontosságú, felbecsülhetetlen és pótolhatatlan értékeket megmenteni és megőrzeni hivatott tevékenység ugyanis — melynél az idő kórleihetetlen múlása gyorsulva csökkenti a hatékonyságot —, csak az anyagi és szellemi feltételek optimális birtoklása, illetőleg ezek megszerzésének maximális lehetősége mellett képzelhető el. Magyarul: pénz, pénz, pénz — sok pénz kell — kellene — hozzá! Annyi, amennyit népgazdaságunk jelenlegi helyzetében alig — aligha — tud előteremteni. De a pénz sem minden! Szakemberek serege kell — kellene — hozzá! Építész, a szakszerű felméréshez, felrajzoláshoz, még a bontási jegyzőkönyv értelmes elkészítéséhez is, építő a bontás szakszerű végrehajtásához, a bontottak szállításához, és újra összeszerkesztéséhez, sokféle, a régi szép kézművességekben jártas mester, a teljesen hiteles újraformáláshoz. Es mind e speciális szakemberekből, sajnos, igen kevés akad már napjainkban. A gondok, nehézségek, bajok tehát — ne szépítsük a helyzetet — rendkívül nagyok. És éppen ez a helyzet provokálja bennem és — azt hiszem — bennünk mindnyájunkban — akiknek nemcsak gyönyörűséget okoz ez a kiállítás, hanem a szívünket is fájdítja —, hogy a gondokat, nehézségeket, bajokat ne csak a felelős intózményeki'e hagyjuk, hanem — ki így, ki úgy — mi is tegyük a magunkét csodálatos népi építészetünk mentésében — amíg menthető. Major Máté K. Kovalovszky Márta: XX. századi képzőművészeti életünk székesfehérvári vonatkozásai Homolya István: XX. századi zenetörténetünk székesfehérvári vonatkozásai Conférence de la Commission Inter nationale pour l'Histoire des Asse mblées d'États Székesfehérvár, augusztus 28 — 31. В. V. Van Caenegem (Gent) : Le problème des Chartes de Libertés L. V. Tchérépnine (Moszkva) : La structure politique de la république Novgorodienne et révoltes des masses populaires (12 —15

e siècles) S. U. Palm,e (Stockholm) : L'homme libre dans les anciennes lois Suédoises E. Lousse — H. Van Nuffel (Bruxelles) : Les grandes Chartes de Liberté du Brabant A

. Marongiu (Róma) : La charte des libertés siciliennes de 1285 C.B. Мог (Padova) : Villes et franchises en Italie A.B. L/ewis (Amherst) : Popular assemblies and the Charter of Liberties of Montpellier in 1202 B. Foreville (Párizs) : Les chartes de libertés des rois d'Angleterre de Henri 1

er à Jean sans Terre (1100 — 1215) G. J. Hand (Dublin): The English Great Charter of 1215 in its significance for the history of England J

'. C. Holt (Reading) : The survival of medieval liberties J. Gerics (Budapest) : Von den „universi servientes regis" bis zur „Universitas nobilium" H. Helbig (Berlin): Ungarns Goldene Bulle von 1222 und die Adelsrechte in Siebenbürgen 1291 KONFERENCIÁK (Konferenzen) 317