Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 13. 1972 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1974)

Közlemények – Mitteilungen - Visy Zsolt: Előzetes jelentés Intercisa 1970–1972. évi feltárásáról. – Ausgrabungen in Intercisa (1970–1972). XIII, 1972. p. 245–263.

70/1. kemence A kemence is a földgyalulás során került elő, a munkát állandóan figyelő embereink mintegy 50 cm-es mélységnél észlelték az ógetőtér vörösre égett agyagtapasztásának körvonalát. A kemencét fedő, feltehetően nyitott szerkezetű tető tartóinak nyomát nem találtuk meg, valószínű, hogy a sekély alapozás vagy oszlop-mélység miatt. Egykori megléte ennek ellenére biztos, mivel a tüzelőgödör oldalfalán, mely minden megerősítés nélkül egyszerűen csak egy, a lösztalajba mélyített gödör, sehol sem észleltünk vízmosás-nyomot. Hogy ennek ellenére számoltak esetleges vízbefolyással az építők, az abból látszik, hogy az égetőtér alját, vagyis a kemence legmélyebb szintjét (a jelenlegi felszíntől 510 cm) nem tapasztották ki. Az objektum meglepően éj) állapotban van, mindössze az eredetileg is a felszín fölé emelkedő biïbrész hiányzik. Ennek töredékei feküdtek a rácsozaton. A rácsozatot nem köralakú átlyuggatással alakították ki, hanem az égőteret lezáró négy vályogtégla boltív között szakaszosan eltömött réseket hagytak (IV. t.1.). A V-alakii égőtérbe a tüzelőgödörből lehetett lejutni egy földbevájt lépcsőn. A boltívek stabilitása miatt az égőtér oldalfalai vályogtéglából készültek, melyet vastagon betapasztottak. Nem tarthatjuk meglepőnek, hogy a kemence közvetlen közelében talált egyik, csak nyomokban észlelhető ház belsejében nagy méretű malamkő-pár került elő. Ebbe a sorba tartozik még egy, az előzővel rokon szerkezetű, de jóval kisebb méretű fazekaskemence (

I. ábra), mely kissé észak-keletre, de szintén a canabae szélén került elő, de az a nagy sütőkemence is (IV. t. 2.), mely a leendő középiskolai kollégium területén volt. Mindezekből és egyéb leletekből (például egy sor kis méretű fűzhelyből, néhány más kemencéből, melyek szintén abban a térségben voltak) nemcsak arra lehet következtetni, hogy a canabae a III. században idáig terjedt, hanem arra is, hogy a település szélén különböző műhelyek sorakoztak. 70/2. épület Egy másik jelentős, de más jellegű műhely-negyed a casfellum közvetlen közelében, attól délre, illetve alimesúttól nyugatra kezd az utóbbi években kirajzolódni. Az új víztorony építésekor emelt különböző felvonulási épületek alapozásakor előkerült római épület (V. t. 1.) föltárását még B. Vágó Eszter kezdte meg 1970 tavaszán, majd e sorok írója folytatta még ebben és a következő esztendőben. A feltárás nem mondható teljesnek, mivel csak az építési területen kívül dolgozhattunk, a hiányok pótlására illetve a szomszédos területek átvizsgálására a következő évek során elvégzendő végleges tereprendezés előtt nyílik majd lehetőség. A nagy kiterjedésű kőfalú épület vagy épületek északi záródása minden esetre megvan, ami azt mutatja, hogy csaknem közvetlenül a fossa külső széléig terjedt. Megközelítése valószínűleg azon a sóder-borítású úton történhetett, melynek egy kis szakasza előkerült. A jelek szerint ez az út a limesútból indult ki a porta principalis dextra közelében, és a védőárok közelében haladt nyugati irányban. A feltárt terület északi felében (a déli részen csak néhány falat sikerült kibontani) sok kis méretű, kerek illetve ovális kemence (5. ábda) került elő, melyek kétségtelenül egykorúak az épülettel. Több kemencében bronz-, vas- és üveg-salak került elő, az egyik közelében egy kerámiaöntőtégely töredéke, egy másiknál egy lapos, négyzetes kőlap átfúrt kősúly kíséretében. Az utóbbiak feltehetőleg fujtató szerkezet részei voltak. Nyilvánvaló tehát, hogy itt fém- ós esetleg üvegmegmunkálás folyt. A részben restaurált és ismert leletek alapján a műhely kora a III —IV. századra tehető. Műhelyek azonban nemcsak a eastellumtól délre voltak. Az Öreghegy északi lejtőjének aljában, a Hegyekalja u. 14. számú ház udvarán melléképületek alapjainak készítése során újabb fazekaskemence került elő, melynek egy kis részét sikerült föltárnunk. A szokásos típusú kemencében nagy mennyiségű sárgás-piros edénytöredék volt. Az egyébként tiszta lösztalajban ebben a magasságban, vagyis a castellum szintjénél mintegy 30 m-rel mélyebben 5. ábra: 70/2. épület, 1. kemence Abb. 5 : Gebäude 70/2, Ofen 1. vastag agyagréteg hiizódik. Ezt ennek a háznak az udvarán is meg lehetett figyelni. Valószínű tehát, hogy ebben a szintben még több fazekaskemence rejtőzik a földben. Lehetséges, hogy a katonai téglavetőket is itt kell majd keresnünk. Gazdasági épület a 70/T gödör betöltésében Még egy gazdasági épületről kell megemlékezni, amelyik építési módjával tűnik ki. A limes-út nyugati oldalán, annak közvetlen közelében helyezkedik el. Valószínű, hogy egy, az út mellett álló épület udvarán állhatott. Az építmény egy hatalmas gödörrendszer betöltésén épült, a limes-útnak megfelelő tájolásban. Falai vegyes építésű ek voltak. Északi és déli fala (száraz) kőalapozású. Ami érdekesség, és első ízben itt volt megfigyelhető, az az. 248