Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 13. 1972 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1974)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Bánki Zsuzsanna: Kutatások Gorsiumban 1972-ben. – Forschungen in Gorsium im Jahre 1972. XIII, 1972. p. 195–243.

állapítottunk meg. (I. t. 3.) Míg а В épület K-i oldalán húzódó E — D irányú utca különböző méretű kövekből ós kavicsokból épült, amelyek az E-D irányú keréknyomo­kat több sorban jól megőrizték, addig a Ny-i oldalon levő utcát kőalapozással sárga sóderrel készítették. IV-V. századi épület (C) A 135/785 szelvényben gyenge minőségű, széles, föld­be rakott, kő- és tóglatöredékekből épült Ny — К irányú fal került elő, a nagy közkút E-i oldalán húzódó, hasonló minőségű fal folytatásaként. A falból E irányba falcsonk indul ki, amelynek építéséhez két sor kő elválasztásaként egy sorban elhelyezett tegulákat használtak. A falat kez­detleges építési technikája ós magas alapozása ( + 221 cm) kétségtelenné teszik, hogy а В épületet követő periódus­ba sorolhatjuk. A 135/785 szelvényben hozzá tartozó járószint nem jött elő, valószínű azonban, hogy a faltól D-re talált legmagasabban húzódó járószintek ehhez az építési korszakhoz számíthatóak. A 145/770 szelvényben kis felületen, részben az A épület Ny-i fala fölött + 249 cm magasságban vályogpadló maradt meg. amely az A épület falait és a hozzá tartozó járószintet, illetve utcát, továbbá а В épület periódusához számítható utcát fedi. A szint +242 cm-nél mutatkozik, amely a 145/780 szel­vényben + 249 és +246 cm magasságban maradt meg. Népvándoláskori lakóház (D) A 145/770 ós 145/775 szelvényekben a JV. századi В épület DNy-i, téglalapalakú helyiségének Ny-i fala men­tén, közvetlenül az ENy-i sarok közelében, a Ny-i záró­falhoz csatlakozóan kis nópvándorláskori lakóház alapjai maradtak meg. Gyenge, földbe rakod fala а В épülettől kiindulva DNy felé tart, majd az A épület Ny-i zárófalát el nem érve, DK irányba fordul el. Ehhez a falhoz tarto­zik az a gyenge minőségű falcsonk, amely 1970-ben a 140/770 szelvényben előkerült. Feltételezhető továbbá, hogy ehhez az épülethez tartozhatott az a bizonytalan, földbe rakott apró kövekből összeállított falmaradvány, amely a 140/770 szelvény DK-i sarkáig követhető nyomon. A kis épület gyenge fala fölött helyenként vályogtéglák maradtak meg. Vályogból állhatott a fal felmenő része is. Az eredetileg földbe mélyített házon belül sárga homok­kal kitapasztott járószintet találtunk. A kis ház D-i és részben K-i falát egy későbbi, középkori beásás pusztí­totta el. 145/775 és 145/780 szelvények K-i tanufala (6. ábra) A 145/775 szelvényben metszi a tanufalat az A épület E — D irányú belső fala, amely fölött töredékesen megma­radt a felmenő vályogfal egy része is. А В épület DNy-i téglalap alakú helyiségének E-i zárófala ráépült az A épü­let belső falára. Az A épület falától É-ra, a 145/780 szel­vényben már a nagy II/IIT. századi középület belső ud­varának rétegei láthatóak. Az A épület szintjét a vályog­téglák és azok törmelékei alkotják, amely alatt, az alta­lajig sárga, agyaggal kevert vékony réteg húzódik. Ez valószínűleg a katonai tábor periódusához sorolható. A 145/780 szelvény közepén kiszedett állapotban mutat­kozik а В épület Ny — К irányú belső fala. Népvándorláskori temető A Ny — К irányú főutcától D-re, ajabemae területén feltárt középkori temetőtől E-ra és ENy-ra rendszerte­lenül és ritkásan további sírok kerültek eiő. Egy részüket a Ny — К irányú utca kövezetébe ásták be, másik részük a folyamatban levő ásatások (А —В épületek) területén fe­küdtek. Ezek a sírok közül egyről sem lehetett a közép­kori eredetet igazolni, a lelettel meghatározó temetkezé­sek a honfoglaláskort megelőző korszakra vallanak. A kis temető, amely minden valószínűség szerint a római ural­mat jelentősen túlélő basilica maiorhoz tartozott, а В épület pusztulása előtt nem jöhetett létre, valószínű azon­ban, hogy legkorábbi sírjai az V. századnál nem koráb­biak. A temető részletes elemzésére másutt kerül sor, itt csak az 1972-ben kiásott sírok fontosabb régészeti meg­figyeléseit adjuk. A Ny — К irányú főutca kövezetébe ásva kerültek elő a következő sírok : 149. sír. A 150/750 szelvényben feküdt, Ny — К irány­ban (52°), +215 cm mélységben (az utca késői periódu­sába vágva, a sírfenék a IV. századi szintet nem érte el). A felszín közelsége miatt a csontvázból csak a törzs maradt meg. Melléklete nem volt. (7. ábra) 151. sír A 145/750 és a 150/750 szelvényekben (1970­ben került elő a fele, a teljes felbontás miatt hagytuk ki­bontását félbe). Iránya Ny — К (55°), +215 cm mélység­ben, a késői utcaszinten. Férfi, a medence baloldalán egy vasgomb. (8. ábra) 152. sír. А 160/750 szelvényben. Ny — К irányban fe­küdt (55°). Töredékes gyermek csontváz, melléklet nél­kül. (9. ábra) Az A-B épületek területén ástuk ki a következő síro­kat: 127. sír. A 145/765 és 150/765 szelvényekben került elő (a koponyát már 1970-ben megtaláltuk) Ny — К irányban (50°), + 169 cm magasságban. A sírgödör kiásásakor át­vágták az A épület Ny-i zárófalát. A férfi csontváz mellék­letei : a koponya baloldalán vaseszköz töredéke, a jobb felkarcsont alatt vaskarika, a medencében vascsat, a jobb alkar mellett vaseszköz töredéke. (10. ábra) 147. sír. A 150/765 szelvényben feküdt Ny — К irányban (51°), + 186 cm szinten. A sírgödör megásásakor а В épü­let D-i kerítésfalába ütköztek és azt részben kiszedték. Női csontváz a következő mellékletekkel : ezüst fülbevaló­pár a koponya két oldalán, szemes gyöngyök és átfúrt római érem a nyak körül, vas csat a medencén, vas kar­kötő a jobb csuklón, ezüstözött bronz karika lánccal, rossz megtartású csontnyeles vaskés maradványai a me­dence közepén, vas kés a jobb térd és felső lábszár alatt. (11. ábra; I. t. 4.) 148. sír. A 155/775 szelvényeben Ny — К irányban (47,5°) feküdt +161 cm mélységben. Férfi csontváz vas késsel és ólom karikával a jobb medence mellett. (12. ábra) 150. sír. A 150/765 szelvényben Ny — К irányban (51,5°) az A épület D-i zárófalába vágott sírban feküdt. A hiányos női csontváz mellett a bal combtőnél bronz csat és lánc, a bal combcsont külső oldalán vas kés. (13. ábra) 7. ábra: 149. sír. Abb. 7: Grab 149. 198

Next

/
Thumbnails
Contents