Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 12. 1971 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1972)

Szemle – Rundschau - Kovács Péter: Megjegyzések Székesfehérvár középkori topográfiájának kutatásához. XII, 1971. p. 261–267.

ról: KRALOVANSZKY A.: Alba Regia, 12. Az azonosítás a szerző szíves közlése.) Nagy Lajos feltételezi, hogy a különböző szerzetesrendek 1688 után olyan telkeket foglaltak el a városban, amelyeken már a középkorban is egyházi épületek álltak. így meggyőzően bizonyítja, hogy a pálosok telke — amely néhány év múlva a „Zeughaus"-é lett — minden valószínűség szerint a középkori Szent Bertalan templom helyével azonos. így ennek a templomnak a helyét a mai István tér keleti oldalán határozhatjuk meg. (NAGY L.: op. cit. 207 — 209. Elfogadja Fi t z J. véleményét, hogy a középkori ferences templom a budai külvárosban állott, de egyúttal bizonyítja, hogy a Szent Bertalan templom nem azonos azzal.) A XVITI. századi karmelita, ferences és jezsuita templomokkal kapcsolatban Nagy Lajos azt írja, hogy „E három templom elődjeiben az okleveles adatokkal igazolható belvárosi templomokat — a Szent Kereszt és Szent Imre plébánia templomokat — valamint — talán — a Szent Jakab templomot kell keresnünk.'''' (NAGY L.: op. cit. 207 — 209.) — Az elsőt ebből el kell vetnünk, mert a Rózsa utcában feltárt templom minden valószínűség szerint — mint fentebb írtuk — azonos a Szent Kereszttel. A Szent Jakab templom létét E i t z Jenő ugyan megkérdőjelezte, de végül teljesen nem vetette el. (FJTZ J. :. Fehérvár, 1. 1 955. 68.) így igazat adhatunk Nagy Lajosnak, hogy a három szerzetesi templom egyike ennek a helyén épült. A három közül csak a jezsuitákéról tudjuk biztosan, hogy helyén korábban is templom állt. A Werner-féle 1740 körül készült metszeten még látható e helyen egy minaret, amely F i t z szerint a Véli bej dzsámival azonos. (FITZ-CSÁSZÁR-PAPP: op. cit. 31.) Ismert tény, hogy a korai topográfiai kutatás a Szent Péter templomot éppen a mai ciszter, az egykori jezsuita templom környékén próbálta elhelyezni. (FITZ J. : Fehérvár, I. 1955. 66—70.) így feltételezhető, hogy a XVIT. század végén nem a bazilikában levő, egykor Pipo Spano által épített temetőkápolna titulusát vitték át a mai székesegyházra, (FITZ J. : Fehérvár, 1. 1955. 69.), hanem egyszerűen két valóságosan is létező templomét cserélték fel. Nehezebb meghatározni az egykori Szent Imre egyház helyét. Most csak feltételezésként írhatjuk le, hogy talán ez volt az elődje a ferencesek mai templomának. Ezt indokolhatja a királyi bazilikához való közelsége is. Ebben az esetben valószínííbbé válna egy 160l-es francia metszetre alapított korábbi feltételezésünk is, hogy a veszprémi püspök palotája a karmeliták, azaz a mostani szemináriumi templom és rendház telkén állhatott. (KO

VAGS P.: SzEV. 3.) A püspöki palota ós a Szent Imre egyház helyét tehát a további kutatásoknak kell megnyugtatóan tisztázniuk, ugyanúgy, mint a mai szemináriumi és ferences templomok épületének középkori elődjót is. (F i t z J. a Zalka Máté utca 6. számú gótikus házban sejti a veszprémi püspök palotáját, cf. FITZ J.: IKMK. В/П. 16.) A Szent lm,re egyházzal kapcsolatban még egy problémát kell felvetnünk. Kérdésesnek látszik ugyanis, hogy valóban önálló épületről, vagy pedig a Boldogasszony bazilika egyik kápolnájáról van-e szó? A Nagy Lajos által idézett 1378-as ós 1494-es adatok szerint önálló egyház, plébánia lehetett, míg más adatok inkább a máso„A budai kapun kívül északra a keresztények idejében kétezer házból álló nagy külváros volt." — írja Evlia Cselebi (FITZ-CSÁSZÁR-PAPP: op. cit. 25.), s ha túloz is, az tény, hogy a budai külváros a catrum mellett a legjelentősebb települési része volt a középkori Székesfehérvárnak. Kialakulását ós első templomainak, elsősorban a Szent Miklós falakon kívüli prépostságnak az alapítását Fügedi Erik és Györffy Görgy a latin polgárok betelepülését követő gazdasági föllendüléssel hozzák kapcsolatba. (FÜGEDI E,: SzEV. 1. 1967. 28. és dik elképzelést látszanak igazolni, (cf. NAGY L.: op.cit. 209. 36. jegyzet és ÉRSZEGT G. : Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent magán levéltárában 1193-1542. FMTÉ. 5. 1971. 177-264. A továbbiakban Érszegi regesztáinak számát és az oklevél évszámát idézzük: 177. 1442., 182. 1443. ós ugyanitt még más oklevelek is.) — A további kutatás feladata eldönteni, hogy a különböző adatok valóban két, vagy esetleg csak egyetlen objektumra vonatkoznak. A Boldogasszony bazilikához közvetlenül kapcsolódó, a mai Táncsics utca sarkán feltárt két kisebb kápolna létezése is felveti a kérdést, hogy a különböző oklevelekben emlegetett temetkezési kápolnákat talán nem minden esetben kell a bazilika szűken vett alaprajzán belül keresnünk. Alaprajzi különállásuk pedig később jogilag is alátámasztott önállósághoz, vagy az is lehet, hogy egyszerűen félreértésekhez vezethetett. A Szent Imre egyház (vagy kápolna?) kérdése mindenesetre figyelmeztet, hogy ilyen szempontokat is szem előtt kell tartanunk a topográfiai kutatásban. A királyi palota és a városkapuk kérdésével majd a későbbiekben foglalkozunk. Kevesebbet tudunk a belváros egyéb középületeiről. Fügedi Erik Kumorovitz La j о s r a hivatkozva feltételezi egy sóraktár létezését a városban, helyét azonban nem tudja meghatározni. (FÜGEDI E.: TK. 20. 1967. 38.) Ugyancsak jelentős épület lehetett a talán már István király által alapított prépostsági iskola is. Ennek épülete feltehetően a prépostság területén állott. Valószínű, hogy középkori előzményei vannak a Városi Tanács épületének is. Az 1698-as első városi telekkönyvben már mint „Stadt-Rathaus" szerepel, s a XVIIT. század elején csak a homlokzatát alakítják át úgy, amint azt mais látjuk, (cf. DORMUTH Á.: Adatok a városháza múltjához. SzSz. 7. 1937. 19.) Méretei és központi fekvése alapján mindenképpen jelentős középületet sejtet, egykori funkcióját azonban ma még nehéz lenne meghatározni. Itt emlékezhetünk meg a város igazán nem nagyszámú törökkori építményéről. Evlia Cselebi leírásából tudjuk, hogy a XVII. században tizenegy kútház volt a városban. (FITZ - CSÁSZÁR - PAPP: op. cit. 31.) Ezek egyike lehetett az, amelyet Liptay János 1797-ben készített kitűnő térképén a városháza előtt jelez. A kutat „h" betűvel jelzi, a hozzátartozó felirat pedig: „Neo inductus et extructus Fons Regius". A budai külváros szélén, mai helyén pedig a „p" betűjelnél „Ipsomet Fons Regius"-t, az igazi Királykutdüt találjuk. (O.L. S.U. Kamarai térk. No. 1287.'Székesfehérvár, 1797. - Képét Pataki V i d о r és Bendeffy L. közölte. Műemlékvédelem. 8. 1964. 35.) Talán nem tévedünk, ha megkockáztatjuk a feltevést, hogy a két kút és esetleg a hozzájuk tartozó vízvezeték is még a. középkorból származnak. Tgazán jelentős törökkori építményről, csak kettőről tudunk. Az egyik Güzeldzse Rusztem pasa fürdője, amelynek marad ványai a Jókai utca 2, az egykori Luksche-ház udvarán állnak. A másik a Pecsevi Ibrahim által építtetett fogház, amelynek azonban nem ismerjük a helyét. (FITZ-CSÁSZÁR-PAPP: op. cit. 31.) TK. 20. 1967. 38., valamint: GYÖRFFY^GY.: A székesfehérvári latinok betelepülésének kérdése. SzEV. 2. 1972. 4L) F i t z Jenő megállapítása szerint a templom a Nemzeti Bank mai épületének helyén állhatott. (FITZ — CSÁSZÁR-PAPP: op. cit. 12.) A budai külvárost — mint ezt a XVII. századi hadmérnöki felmérések is mutatják (FITZ-CSÁSZÁR-PAPP: op. cit. 22. és 24.) — nem védte mocsár, s így 1543-tól kezdve valamennyi ostrom innen indult a vár ellen, s valamennyi ostromló újra és újra felégette házait. így A budai külváros (Civitas Exterior) 262