Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 12. 1971 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1972)

Szemle – Rundschau - Kovács Péter: Megjegyzések Székesfehérvár középkori topográfiájának kutatásához. XII, 1971. p. 261–267.

MEGJEGYZÉSEK SZÉKESFEHÉRVÁR KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJÁNAK KUTATÁSÁHOZ „Régi /Székes Fejérvárról Jegyzetek" címmel 1818-ban, a Tvidományos Gyűjteményben jelent meg az első cikk, amely Székesfehérvár középkori topográfiájával foglalkozott. (Régi Székes Fejérvárról Jegyzetek. TGy. 1818. 6.) Később Szvorényi József (SZVORÉNYI J.

: Székes-Fejérvár. Új Magyar Múzeum. 1. 1851.), Rupp Jakab (RUPP J. : Magyarország helyrajzi története. Pest, 1870. 1 - 2. k.), Pauer János (PAUER J. : História Diocesis Alba-Regalensis. Albae-Regiae, 1877.) és Csánki Dezső írtak a kérdésről. (CSÁNKI D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp., 1897. 1 — 5. k.) A századfordulón jelent meg Károly János nagy apparátussal megírt monográfiája, amely sok tekintetben máig is alapul szolgál a várostörténeti kutatásokhoz. (KÁROLY J.: Fejér vármegye története. Székesfehérvár, 1896—1904. 1 — 5. k. A továbbiakban a monográfia 2. kötetéből fogunk idézni.) A két világháború között a Székesfehérvári Szemlében főleg Marosi Arnold, Uormuth Árpád és Philipp István kisebb, részproblémákkal foglalkozó cikkei vitték előre a kutatást. (A Székesfehérvári Szemle 1931 és 1939 között jelent meg.) Ebben a korszakban végzett jelentős összefoglaló munkát Polgár Iván helytörténész is. (POLGÁR 1.: Székes fehér vár templomai és kápolnái. Kézirat, cf : FITZ J. : A székesfehérvári budai külváros templomai. IKMK. A/3. Székesfehérvár, 1956.) A további kutatásoknak az ötvenes évektől kezdve Fitz Jenő munkássága adott lendületet. F i t z A török utáni felszabadulás évtizedeiben az 1688-as három összeírás, az 1698-as és 1712-es telekkönyvek adatai szerint hét egyházi intézménnyel számolhatunk Székesfehérvár belvárosában. (NAGY L.: op. cit.) A város különböző pontjain telket kaptak a jezsuiták, pálosok, ferencesek és karmeliták. Ezen kívül, ha romosán is, állt még a prépostság épülete a bazilika maradványaival, állt és működött a mai székesegyház ós a mellette levő gótikus kápolna. A bazilika maradványaival kapcsolatban sosem volt yita. A mai székesegyházat és a mellette álló ún. Szent Anna összefoglalta ós újraértékelte az elődök eredményeit és számos \i

j, a város topográfiája szempontjából nagyon lényeges megállapításra jutott. (FITZ J., op. cit., Adatok Székesfehérvár középkorához. Fehérvár. 1. 1955. 6 64— 71., A középkori Székesfehérvár. IKMK. B/ll. Székesfehérvár, 1956., A középkori Szt Márton templom Székesfehérvárott. MüvÉrt. 5. 1956. 26—31. Kutatásai eredményeit összefoglalóan adja: FTTZ - CSÁSZÁR - PAPP: Székesfehérvár. Bp. 1966.) A legutóbbi időben elsősorban Kralovánszky Alán ásatásai és cikkei (KRALOVÁNSZKY A. : A székesfehérvári középkori bazilika. IKMK. B/27. 1966., Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján. SzÉV. 1. 1967. 7-18., Székesfehérvár X - XI. századi településtörténeti kérdései. SzÉV. 1. 1967. 35 — 47., Székesfehérvár István király korában. Alba Regia. 12. Nyomdában.), illetve Fügedi Erik (FÜGEDI E.: Székesfehérvár későközépkori alaprajza és a polgárság kezdetei Magyarországon. TK. 20. 1967., Székesfehérvár korai története a város alaprajzában. SzÉV. 1. 1967. 27 — 34.), Nagy Lajos (NAGY L.: Székesfehérvár későközépkori topográfiája. SzÉV. 2. 1972. 199-214.) ós a szerző (KOVÁCS P. : Székesfehérvár városképének kialakulása régi metszetek alapján. Műemlékvédelem. 14. 1970. 152—156. Székesfehérvár középkori topográfiájának néhány kérdése XVI — XVII. századi metszetek tükrében. SzÉV. 3. Nyomdában.) tanulmányai hoztak a topográfiai kutatásban új eredményeket, s keltettek új vitákat. kápolnát pedig Fitz Jenő azonosította a középkori Szent Péter templommal, illetve a Hentel polgár által épített kis kápolnával. (FITZ J.: Fehérvár 1. 1955. 65-70.) Újabban Kralovánszky Alán tárt fel a Rózsa utcában egy háromkaréjos, XI. századi kis templomot, mintegy száz méterre északra István király bazilikájától. Kralovánszky ebben véli felismerni az okleveles adatokból ismert Szent Kereszt plébánia templomot, amely az adatok szerint a bazilika temetőjében állott. (A Szent Kereszt templomról: FÜGEDI E. : TK. 20. 1967. 45. és NAGY L. : op. cit. 209. Az újabban feltárt templomul belváros (castrum) 261