Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 12. 1971 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1972)

Évi jelentés 1970–71 – Jahresbericht 1970–71 - Pesovár Ferenc: Néprajzi gyűjtőutak. XII, 1971. p. 285–286.

14. A főhajó keleti apszisától K-re 5 bolygatott, NY — K-i tájolási! sír feltárása történt meg, egyik római (?) és X. századi (?) gyöngyökkel ellátott gyermek. 15. A Mátyás sírkápolna és a románkori bazilika közötti „alaktalan" faltömeggel kapcsolatos vizsgálat kiderítette, hogy az, még alapozási szintjében is, a XV. század végén elbontott várfalak köveinek másodlagos felhasználásával, a Mátyás sírkápolnához hasonló építési technikával, azzal egyidejűleg készült. Ez az építkezés egy nagyméretű szentélybővítéssel kapcsolatos. E bővítéssel egyidejűleg a főhajó apszisának falától E-ra és D-re meglevő közöket befalazták, tehát nemcsak E-on, hanem D-en is elkez­dődött a szentélybővítés. Az apszis e kori, esetleges el­bontására vonatkozóan csak akkor kaphatunk újabb információt, ha annak ЕК-i falszakaszát kívülről — a bővítési alapozás elbontásával — megvizsgálnánk. 16. Az ásatások során előkerült fontosabb kisleletek: XI. század eleji fehér márvány, díszesen faragott korlát­töredék, színes mozaikszemek, aranylemezt magába­foglaló nagyobb üveglap, közép- és újkori pénzek stb. Az egykori alaprajzi kiterjedéshez képest kis területi feltárási lehetőség, a többszörös bolygatás, a pillérek és fal­szakaszok szét nem szedési adottsága miatt nem lehetett egyértelműen megállapítani a bazilika építése előtti korok élettevékenységének pontos tényét, kiterjedését,; a románkori bazilika első alaprajzi kiterjedését, egy, vagy háromhajós nagyságrendjét, annak belső tartó­rendszerét, a nyugati traktusban előkerült falak és a bazilika közötti pontos összefüggést. Székesfehérvár, Sóstói Vízművek, Homokbánya. (17) A város déli határánál, már korábban ismert lelőhelyen (X. századi temető) homokbányászás során részben meg­bolygatott állapotban újabb 12 sír került elő. A NY —K-i tájolású ós igen magasan levő homokdombról in situ két rész-sírt lehetett, megfigyelni. 9. sz. sír leletei: tűtartó csonttégely, fehér üveggyöngy. A női koponya csecs­nyúlványa oxidnyomos. A 12. sír lelete: vaskés töredéke. Szórványként egy kétélű, egyenes kard is előkerült. Székesfehérvár, Belváros, Arany János и. 5 — 7. aH) A város legmagasabb pontján, a mai püspöki székesegy­ház előtti téren, útburkolat csere alkalmával végzett kutatás eredménye: a mai székesegyházzal, illetve az ugyanezen a helyen állt, középkori Szent Péter plébánia templom К — NY-i főtengelyével megegyezően, a temp­lom előtt nyugatra egy 15x15 m kiterjedésű, feldebrői típusú, négykarélyos épület került elő. A fehér mészkőből készült kváderfalak jórészét a korábbi kilenc közmű építése, valamint a XVIII. századi és középkori téglasírok készítése alkalmával elpusztították. Az épületen belül Gyűjteménygyarapító útjaink során A b á n, Adony­b a n, Ë n y i n g e n, Fehérvárcsurgón, Mező­falván, 1' átka n, Polgárdin, Sárbogár­don, Sárkeresztesen, S u k о r ó n végezetünk néprajzi tárgygyűjtést és felderítést. Néprajzi gyűjtemé­nyünk összesen 197 db tárggyal gyarapodott. Az új szerzemények közül legjelentősebb az a tárgyegyüttes amelyet Csuti János tanár, amezőfalvi Helytörténe­ti Szakkör vezetője ajándékozott múzeumunknak. (Lelt. sz. 71.23.1. — 71. 99. l.).A Velencei tó környékén és Csákváron helyszíni megőrzésre és múzeumi be­mutatásra alkalmas népi építészeti emlékek felderítését végeztük el. (17) Kralovánszky Alán ásatása, 1971. (18) Kralovánszky Alán ásatása, 1971. (19) Kralovánszky Alán ásatása, 1970. TX. 22-24. egy, római téglákból készült pilléralapozás (?) is napfényre ) került. Az építményhez tartozó járószintet nem sikerült megfigyelni. Az egykori templom joggal hozható kapcso­i latba az írásos forrásokból ismert Géza fejedelem (972 — j 997) templomával, amelyben valószínűleg ő is nyugo­i dott. , Székesfehér-vár, Fecskepart, Móri MÍ. (19) Két XI. szá­1 zadi, földbe mélyített ház került feltárásra. A külső ke­í mencés és 8 ill. 5 m 2 nagyságú ház lakói marhát, juhot, r halat, víziszárnyast ós tojást valamint vaddisznót fo­b gyasztottak. Kiemelkedő jelentőségű lelet egy ősziba­rack magja. Korai bogrács és vonal- illetve hullámvonalas díszítésű kerámia töredékei is előkerültek. ) Székesfehérvár, Rózsa Ferenc u. 3. (20> Lakóház ópítóse­t kor kisméretű románkori templom maradványai kerül­tek elő. A feltárás során megállapítható volt, hogy a : templom szentélyét három karoly díszítette, hajója négyzetalakú. A szentély boltozatát négy oszlop tar­totta, amelyek közül három egyszerű, díszítetlen fehér márványoszlop — rómaikoriak. A negyedik oszlop hiány­[ zik, egy töredék alapján valószínűsíteni lehet, hogy azt egyes, kifaragott oszlopdobokból készítették. A hajó terrazzó padlóval rendelkezett és egyszerű fa oszlopok­i kai díszítették. A szépen faragott kváderkövekből ké­; szült falak a szentélynél 3,5 m magasságban maradtak meg. A szentélynél vörösmárvány ós tégla szint (járó­szint? oltárszint? ülőkeszint?), valamint egyszerű festésű vakolatmaradványok kerültek elő. A templom D-i oldalán, kívül csontvázas, NY —K-i tájolású és melléklet nélküli sírok részint bolygatott, részint bolygatatlan állapotban kerültek felszínre. A templom teljes egészében megegyezik a tarnaszent­máriai templommal. Feltehető, hogy ez a templom Szent István uralkodása alatt épült ós így megelőzi idő­ben a tarnaszentmáriai templomot. Az újonnan megtalált templom minden valószínűség szerint az eddig csak oklevelekből ismert Szent Kereszt plébánia templommal azonos. Veréb, Pázmándi úti tábla. i21) A Veréb és Pákozd között vezető út keleti felén, Veréb község déli széléhez csatla­kozó domboldalon szántás alkalmával, illetve az előker­rülés utáni hit élesítő feltárás során — 50 cm mélyen, egy eredetileg is csorba szájú edényben összesen 1719 db ún. friesachi ezüstdénár került elő. Kulcs VZ2} . A községben kutatás során csontváz került elő. A sír kora meghatározhatatlan, mivel 6 db vas koporsószögön kívül semmiféle melléklete nem volt. (A környéken más kutatás még nem történt). A síi­leírása: m = — 180 cm, sz = 60 — 70 cm, h = 230 cm, tájolás = ÉNY-DK. Bánki Zsuzsanna A folklórkutatások területén tovább folytattuk a far­sangi népszokások megfigyelését és a népzene-néptánc­gyűjtést. Mohán két alkalommal (1970 febr., 10. és 1971. febr. 23.) vettük mozgófilmre a farsangi alakoskodó szokást az ún. „tikver ő^-t. Népzenegyűjtést végeztünk TáconósPerkátán. Sátoraljaújhelyen cigándi, alsóbcrecki ós pusztafalusi (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) táncokat rögzítettünk fil­men. Az MTA Népzenekutató Csoport munkatársaival rábaközi (Sob or, Szán y, Kapuvár) nép­táncokat filmeztünk. A III. Duna menti Folklórfesztivál alkalmával cigándi, pusztafalusi (Borsod­Abaúj-Zemplén m.) j о b b á g yt e 1 k i székely és fi­(20) Kralovánszky Alán és K-Éry Kinga ásatása, 1970. V. 25-VI. 6. (21) Kralovánszky Alán leletmentése, 1971. (22) B. Vágó Eszter leletmentése, 1970. NÉPRAJZI GYŰJTŐTJTAK 285

Next

/
Thumbnails
Contents