Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 12. 1971 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1972)

Az István király emlékülés előadásai: - Kralovánszky Alán: Székesfehérvár István király korában. XII, 1971. p. 276–278.

templomát, a már álló fehérvári templom mintájára építtette. Ebben az esetben viszont igen valószínűnek látszik az a feltételezés, hogy a fehérvári templomot István király építtette, mivel Aba Sámuelnek rövid uralkodása alatt, a szüntelen háborúskodás és belvillongások közepette, aligha lehetett módja egyidejűleg több helyen építkeznie. Különben is a kor építészeti szokása szerint egy új típus, vagy stílus mindig egy központban fogalmazódik meg, s a vándor-műhelyek révén kerül el az távolabbi területre. Ha fenti következtetéseink a két templom kapcsolatát illetően helyesek, úgy örömmel nyugtázhatjuk, hogy István eddig ismeretlen ós egyben fehérvári építkezéseinek legépebb maradványára bukkantunk. Szűkebb időmeghatározást adni addig, míg a templom teljes feltárása nem történik meg, nem lehet. Az istvánkori Székesfehérvár építéstörténetére vonatkozó további többlet-információt a jelenleg is folyó bazilikái ásatások, valamint a még be nem fejezett Arany János utcai és a Szabadság téri, tehát a korai városmaghoz tartozó területen végzendő feltárások nyújthatnak. Összefoglalva az elmondottakat: a Géza nagyfejedelem korában kialakult előzményt, a jól megválasztott stratégiai potenciát használja fel Tstván király is, aki Fehérvárt tovább építi. Ennek a továbbépítésnek köszönheti végső fokon Fehérvár az évszázadokon át ható jelentőségót. A királyi bazilika niegalapításával ugyanis nemcsak az uralkodóház, az Árpád dinasztia szakrális központját teremtette meg, hanem egyben Esztergom mellett, az új állam másik központját is. Fehérvár a további évszázadok folyamán jelentőségében természetesen változott. Intézményei, funkciói, lakói tovább növekedtek. így a történelem, az új keretek között új létformákat szabott a városnak. Egy azonban nem változott a városban : István király tisztelete. A város mindig tudta, hogy mivel tartozik az államalapítónak, mit köszönhet a szent királynak. Ennek a tiszteletnek a kifejezését, ennek a városi öntudatnak az illusztrálását talán annak a középkori ismeretlen költőnek a szavai tükrözik a leghívebben, aki így írt: Regia Urbs Alba, gaude. . . Örvendezz királyi város, /Székesfehérvár nagyon, E nagy király valóságos Székhelye benned vagyon, Mert te őrzöd dicsőséges Boldogságos tetemét : О nevével vagy te ékes, Boldog város, büszke légy !* Kralovánszky Alán Sik Sándor fordítása 278