Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 12. 1971 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1972)

Tanulmányok – Abhandlungen. A Pannonia Konferenciák aktái, I. – Akten der Pannonia Konferenzen I. - Marinescu-Bîlcu, Sylvia: Quelques aspects du probleme de la contribution de la céramique rubanée a la formation de la civilisation Précucuteni I. – A vonaldíszes kerámia szerepe a Precucuteni I művelődés kialakulásában. XII, 1971. p. 162–171.

A VONALDÍSZES KERÁMIA SZEREPE A PRECUCUTENI-I MŰVELŐDÉS KIALAKULÁSÁBAN A címben szereplő probléma a romániai újkőkori ku­tatás egyelőre vitatott kérdése. A két művelődés közvet­len érintkezése ugyanis alig bizonyítható. T. Passek an­nakidején a Tripolje A (Precucuteni III) anyagról téte­lezte fel, hogy a vonaldíszes kerámia fejlődése végének az eredménye. Ez azonban csak a Precucuteni I — II közvetí­tésével lenne elképzelhető. Erre mutatnak a Luka Vrub­leveckaja lelőhelyen talált kottafejes díszű edénytöre­dékek is. 1950—1951-ben J. Nestor bebizonyította, hogy a vonaldíszes kerámia egyik leszármazottja a Precucuteni kerámia. Szovjet kutatók ugyanezt tételezték fel a Tri­polje kultúra esetében: ez is a vonaldíszes kerámia egyik utódja lehet. A bizonyíték elsősorban a jellegzetes spirá­lis dísz lehetne. Főleg a Percucuteni I-ről lehet ezt a le­származási kapcsolatot feltételezni, ez a Precucuteni I anyag azonban a szovjetunióbeli lelőhelyeken mindmáig nem került elő. E. Comsa szerint a spirális díszt alig alkalmazó késő­vonaldíszes kerámia aligha játszhatott szerepet a spirálist nagyon kedvelő Precucuteni I kialakulásában. Más szer­zők szerint a vonaldíszes kerámia nem közvetlenül érint­kezett a Precucuteni-Tripolje művelődésekkel, hanem a Boian-Giulesti művelődés közvetítésével. Ismét más szerző a vonaldíszes kerámia és a Boian kultúra kap­csolatát sem látja beigazoltnak, és feltételez egy késői vonaldíszes horizontot, amely a vonaldíszes kerámia ós a Boian-Bolintineanu fokozat között lett volna. Sudi^i és Hárman leleteit például mint a Vinca kerámia és a vonal­díszes kerámia érintkezésének eredményét értékelik. Mindezeket a feltevéseket a szerzőnő nem tartja el­fogadhatóknak, mert szerinte direkt kontaktus volt a vonaldíszes kerámia és a Boian-Bolintineanu fázis között. Moldvában ugyanakkor elképzelhető a vonaldíszes kerá­mia és a Boian-Giulesti kontaktusa is. A vonaldíszes kerámia és a Precucuteni I közé tehát nem kell beiktatni egy új, mindmáig ismeretlen, tehát hipotetikus művelő­dést. A Precucuteni I ősei a vonaldíszes kerámia és a Boian-Giulesti kerámia, más egyéb, de ezekhez képest kisebb jelentőségű hatások mellett. S. Marinescu-BUcu 171

Next

/
Thumbnails
Contents