Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 11. 1970 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1971)
Tanulmányok – Abhandlungen - Kovács László: A honfogaló magyarok lándzsái és lándzsástemetkezésük. – Die Lanzen der Landnehmenden Ungarn und ihre Lanzenbestattung. XI, 1970. p. 81–108. t. XXXI–XXXIV.
Kétélű kardjainkról írt tanulmányában — László Gy. nyomán <384) — e fegyver elterjedésének vizsgálatából В а к а у К. meggyőzően körvonalazta Géza fejedelem hatalmi területének határait, és az utak csomópontjainak, átkelőhelyeknek megszállását bizonyította (385) . Hasonló képet kapunk, ha a szablyák területi megoszlását kíséreljük meg értelmezni (386) , s ez előző két fegyverhez hasonló elhelyezkedést mutatnak a balták is (387) . A párhuzamos jelenségek magyarázata még nem kielégítő, az azonban szembetűnő, hogy a lándzsák más megoszlásban csoportosulnak. A szárnyas lándzsák ós a kétélű kardok elterjedési különbségeiről már volt szó (388) , a többi lándzsa — kis számukhoz mérten — viszonylag egyenlő eloszlásban helyezkedik el. Feltűnő a hiányuk a Maros —Felső-Tisza vidék között, s különösen a Felső-Tisza vidékén, ahol az összes egyéb I. BALASSA, О vengerszkih I. BALASSA, О vengerszkih kladbiscsah. FolEthn I, 2-4, 1949, 103-126. CSALOG J., Sárközi CSALOG J., A sárközi református temetők ember alakú fej fái. NéprÉrt 32, 1940, 381 - 385, CSALOG J., Szentesi CSALOG J., A szentesi református temetők gombosfái. NéprÉrt 39, 1957, 203-210. DIENES L, Tarsoly DIENES I., Honfoglaláskori tarsolyainkról. Fol Arch 16, 1965, 79-112. GYÖRFFY GY., Magyarok Szerk. GYÖRFFY GY., A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Budapest 1958. GYÖRFFY GY., Napkelet Szerk. GYÖRFFY GY., Napkelet felfedezése. Julianus, Piano Garpini és Rubruk útijelentései. Budapest 1965. GYÖRFFY GY., Tanulmányok GYÖRFFY GY., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Budapest 1959. J. HAMPEL, Alterthümer. J. HAMPEL, Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn.! — Ill, Braunschweig 1905. HAMPELJ.,iror HAMPEL J., Újabb hazai leletek az avar uralom korából. AÉrt 20, 1900, 97-125. HAMPEL J., Gyarapodás HAMPEL J., A Nemzeti Múzeumi Régiségtár gyarapodása 1902-ben. AÉrt 22, 1902, 419-448.* HAMPEL J., Honfoglalási kor HAMPEL J., A honfoglalási kor hazai emlékei. Budapest 1900. (384) LÁSZLÓ GY., Fettich N, A prágai szt. István kard régészeti megvilágításban. Ismertetés. FolArch 1 — 2, 1939, 231 - 233, LÁSZLÓ GY., Honfoglaló, 116 - 124. (385) BAKAY K., o. c, 27-29; DIENES I., Honfoglaló magyarok. A kisvárdai vár története. Szerk: Éry I. Kisvárda 1961, 177 - 181 ; ID., Szőke B, A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Ismertetés. AÉrt 91, 1964, 134-139. (386) Természetesen inkább a X. század első felének katonai településeire vonatkozólag. (387) KOVÁCS L., o.e., 1966, 78-79. (388) Cf. 97-98. p. fegyverfajta gócot képez. Jelentős viszont a majsi példány, mert a honfoglalás korban leletszegény Baranyában került elő. Ha a lándzsás sírjelölést a magyarság nagy részére nézve ismertnek fogadjuk el, akkor nagyon is érthető, hogy a lándzsák éppen a fegyveres csomópontok vidékeiről, s a leletekben bővelkedő területekről hiányoznak. Hiányuk a feltételezett temetkezési szokás meglétére utal. Végezetül, mintegy az eddigiek közvetett bizonyítékaképpen kell megemlítenünk, hogy az összes hitelesként kezelt lándzsás sírlelet a harmincas évek előtt került elő. Az új, jól megfigyelt ásatások, amelyek a többi fegyver számát lényegesen gyarapították, egyetlen lándzsás sírt sem eredményeztek. Talán ez a tény is feltevésünk mellett tanúskodik (389) . Kovács László HAMPEL J., Régiségek HAMPEL J., Régiségek a honfoglalás korából. AÉrt 22, 1902, 296-316. HAMPEL J., Régiségtár HAMPEL J., A nemzeti múzeumi Régiségtár gyarapodása az 1905. évben. AÉrt 26, 1906, 77-86. HAMPEL J., Újabb tanulmányok HAMPEL J., Újabb tanulmányok a honfoglalási kor hazai emlékeiről. Budapest 1907. JÓSA A., Bezdéd JÓSA A., A bezdédi honfoglaláskori temető. AÉrt 16, 1896, 385-412. JÓSA A., M r icskepuszta JÓSA Á., Honfoglaláskori temető Micskepusztán. MKÉ 8, 1914, 201-206. JÓSA A., Szabolcs JÓSA A., Honfoglaláskori emlékek Szabolcsban. AÉrt 34, 1914, 169-184. LÁSZLÓ GY., Erdély LÁSZLÓ GY., A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben. Kolozsvár 1943. GY. LÁSZLÓ, Études GY. LÁSZLÓ, Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. ÁHung 34, 1955. LÁSZLÓ GY., Honfoglaló LÁSZLÓ GY., A honfoglaló magyar nép élete. Budapest 1944. LÁSZLÓ GY., Koroncó LÁSZLÓ GY., A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. AHung 27, 1943. N. JA. MËRPERT, Genezisz N. JA. MERPERT, О genezisze szaltovszkoj kulturi. KSz 36, 1951, 14-30. N. JA. MERPERT, N. JA. MERPERT, íz isztorija oruzsija piemen Vosztocsnoj Evropi v rannyem szrednyevekovje. SZA 23, 1955, 131-168. (389) Végezetül köszönetet mondok mindazoknak, akik dolgozatom elkészítésében tanácsaikkal, s a gondozásuk alatt álló anyag tanulmányozásának lehetővé tételével segítségemre voltak : László Gyula, Dienes István, Török Gyula, Temesvári Ferenc, Bálint Csaná dnak ; a MNM Adattárának a táblák elkészíttetéséért ; G a b 1er Csabának a fényképfelvételekért, valamint mindazoknak, akik az anyaggyűjtésben támogattak. Jelen szöveg az 1968-ban készült bölcsészdoktori értekezés rövidített változata. RÖVIDÍTÉSEK 107
