Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)

Szemle – Rundschau - Farkas Gábor: Az intenzív állattenyésztés kezdetei az előszállási uradalomban 1810–1815. Reflexiók Bodrog György: Tőkés gazdálkodás az előszállási uradalomban c. tanulmányára. X, 1969. p. 188–191.

ják. Az igásökrök teleltetése szinte a gulyabeli állatokkal volt hasonlatos. 1814 december elején már csak szalmát etettek velük. Ebben az esetben árpaszalmával kevert zabszalmát adtak eléjük. Ha valamelyik szalmafajta elfogyott, akkor azt, már a gyenge minőségű búzaszalmával helyettesítették. Szénát csak február végén kaptak az igások, de azt is búzaszalmával keverten. A vontatás kezdete előtt egy héttel azonban csak szénát adtak nekik, s ez a tavaszi vetés ideje alatt, egészen a zöldtakarmány kaszálásáig tartott. Ezzel a minőségileg magasabb szintű etetéssel biztosították, hogy a télen erősen leromlott állatok, tavasszal a munkában helytálljanak. A szénaetetést a gazdatisztek felügyelték, váratlan időközökben jelentek meg az istállókban, nehogy a kiporciózott széna esetleg a cselédmarhák istállójába kerüljön. A kiporciózott szénát három alkalommal adták az állatok elé. Egyharmadát itatás előtt, majd kétharmadát itatás után, s ezzel biztosították, hogy az istállókban a béresek a szénaetetés nagyrészében ne tartózkodjanak. 1815 tavaszán is meglehetősen kevés volt a szénakészlet az uradalomban: lucernakazal volt egy, ezt azonban a ménlovak és a tehenészet számára tartalékolták. Az ökörhizlalást mindig ősszel kezdték. 1813 előtt a göbölyöket még Zircen tartották, csak ebben az évben kötöttek le mustra ökröket Előszálláson. Ebben az évben 27 ökör került mustrára, amelyeket hizlalásra is fogtak, de 1814-ben már 36 került a göbölyistállóba. Az ökörhizlalás a gazdatiszt szoros felügyelete mellett történt. Ezekkel etették fel a pálinkamoslékot is. Egyébként a pálinkaház mellé éppen ebből a célból emelték a göbölyistállót. Előszálláson a pálinkaház mellett telelt a ménes rendszeresen. A felügyelettel Gazdagh ispánt bízta meg a jószágigazgatóság. Egykori leírások arról tanúskodnak, hogy a lovakat naponta többször megszemlélte, és „mint szemefényére vigyázott az állatokra". A ménesnek külön legelőterülete volt. 1814ben még november végén is legeltették, mert attól tartottak, hogy kiteleltetni nem igen tudják őket. Gazdagh ispánnak ugyanis 162 darab ló takarmányozásáról kellett gondoskodnia. A ménes etetése sokkal igényesebb volt, mint a hasonló szarvasmarhaállományé. A ménes reggelente szecskával kevert szénát kapott, délután azonban csak búzaszalmát. Szemesterményt 1814 őszén a ménesbeli lovaknak egyáltalán nem adtak. Csupán a tehervonásra alkalmazott lovak kaptak zabot és mohart. Gazdagh ispán számadásai szerint: négy vonós ló egy hét alatt 5 pozsonyi mérő zabot vagy mohart fogyasztott el. Ugyanakkor sarjúval kevert árpaszalmát is adtak nekik, nehogy a tehervonásban végleg tönkremenjenek. Az allodiális állatállományon kívül az uradalomban nagyszámú cselédmarha is volt. Ezek ellátására azonban egyöntetű volt a jószágigazgatóság utasítása, ,,a cselédmarhák nyáron a legelőn tartatnak, egész télen pedig zabszalmával etettessenek." Az előszállási uradalomban az állattenyésztés fejlesztése szorosan a takarmánytermesztéssel függött össze. Bebizonyosodott éppen a járvány során, — amely természetesen az előszállási uradalmat sem kerülte el, — hogy a ridegmarhatenyésztés módszerei már nem alkalmazhatók, és a fejlődés azt követeli, hogy itt is térjenek rá a korszerű istállózó állattenyésztésre. A takarmánytermesztés fokozása azonban csak a mezőgazdasági művelés belterjesebbé tételével lett volna megvalósítható. Ezt az apátság fel is ismerte, a további allodizálások során ilyen irányú célok megvalósítására tört, amely azután a nagyobb jövedelemszerzés reményével is kecsegtetett. Valóban, az apátság eme felismerését az uradalomban rejlő lehetőségek kamatoztatták is, és a század közepére a Fejér megyében fekvő uradalmak közül az előszállási került a mezőgazdasági termelés élvonalába. Farkas Gábor