Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)

Évi jelentés 1967 – Jahresbericht 1967 - Bánki Zsuzsanna: Régészeti kutatások. X, 1969. p. 149–151.

Bestandaufnahme: im Laufe des Jahres inventarisierten wir insgesamt 58 701 Gegenstände. Für die Kartotheken der verschiedenen Sammlungen, der Bibliothek und des Fotoarchivs wurden alles in allem 13 737 Karteikarten geschrieben. Unsere Bibliothek konnte in diesem Jahr einem Zuwachs von 767 Bänden und 744 Zeitschrift-Jahrgängen im Wert von 89 869 Ft verzeichnen. Auch unsere museale Belegsammlung wurde durch 3746 neue Posten ergänzt. Dem Fotoarchiv wurden 5854 Aufnahmen und 959 verschiedene Vergrößerungen beigeordnet. Am Jahresende 1967 umfaßte das Fotoarchiv 26 016 Aufnahmen. Im Mittelpunkt unserer populärwissenschaftlichen Tätigkeit standen unsere temporären Ausstellungen. Im dritten Jahr unserer Schau-Reihe Die ungarische Kunst des 20. Jahrhunderts zeigten wir die Ausstellung „Gresham und sein Kreis", wie in den Vorjahren mit Konzerten, einer Vortragsreihe und einer Kammerausstellung (Gedenkschau Béni Ferenczys) verbunden. In der Reihe Die bildende Kunst der Gegenwart wurden die Werke von Lili Ország ausgestellt. Eine der bedeutsamsten Veranstaltungen des Jahres war die Schau Die Hirtenkunst Transdanubiens, die wir anläßlich des Museum-Monats auch im Savaria-Museum in Szombathely zeigten. Unsere „Keramik"-Schau, mit der wir im Herbst 1966 unsere Ausstellungs-Reihe Die Materielle Kultur Mittel-Transdanubiens eröffnet hatten, veranstalteten wir auch in Veszprém, Pápa, Keszthely und Tihany. Zum Gedenken an die Revolution des Jahres 1917 wurde in Székesfehérvár die Schau „Lenin und die Revolution", in Dunaújváros „Die fünfzig Jahre der Revolution" veranstaltet. Eine Auswahl der bedeutsamsten archäologischen Funde brachten wir in Dunaújváros unter dem Titel „Die Handelsbeziehungen Intercisas" zur Schau. Die Frequenz des Jahres 1967 gestaltete sich folgendermaßen: István Király Museum 22 441 Csók István Bildergalerie 42 869 Mittelalterliche Ruinengarten 29 583 Museum von Dunaújváros 4 648 Gorsium Freilichtmuseum 4 870 Vörösmarty Mihály Museum 5 298 Vajda János Museum 898 Beethoven Museum 6 247 Csók István Museum 2 292 Gárdonyi Géza Museum 2 814 Museum von Csákvár 1 827 Ethnographisches Haus in Sukoró 182 Komitats-Wanderausstellungen 2 554 Î26 523 Über die Ergebnisse unserer wissenschaftlichen Forschung berichteten wir in 21 populärwissenschaftlichen Artikeln. Bei den 37 Vorträgen, die wir hielten, waren 1182 Gäste anwesend. Das Konzert, das sich der Eröffnung der Schau „Gresham und sein Kreis" anschloß — Loránd Szücs und das Tátrai Streichquartett spielten Werke von Bartók und Kodály —, hörten sich 92 Gäste an. /. Fitz RÉGÉSZETI KUTATÁSOK 1967-ben 14 ásatást és 18 helyszíni kutatást végeztünk Fejérmegye területén. Az alábbiakban azokat foglaljuk össze, amelyekről külön jelentések nem készülnek. Újabbkőkori, bronzkori és korarómai telep Lovasberényben.

1 A berényi Gubadombon mélyszántás és szőlő aláforgatás miatt leletmentő ásatásra került sor. Kutatóárkokkal és szelvényekkel mintegy 100x50 m

2-es területet sikerült átvizsgálni. Ennek során egy neolithikus hulladékgödör, egy neolithikus gödör, két neolitnikus leleteket tartalmazó lencsealakú folt, bronzkori hulladékgödör egy részének feltárása történt meg, továbbá rómaikori edénytöredékek kerültek felszínre. A neolithikus leletek a kottafejes típusba tartoznak, a bronzkoriak a középső bronzkorba, a római leletek (közöttük egy noricumi-pannoniai szárnyas típusú bronz fibula) az I. századba, illetve a II. század első felébe. Péceli és bronzkori telep Székesfehérvár—Nyúldombon? A lelőhelyről Körösi Jenő a Múzeumbarát Kör tagja több ízben hozott be bronzkori és vaskori edénytöredékeket az István Király Múzeumba. A lelőhely hitelesítésére, amely Székesfehérvár településtörténete szempontjából fontos, 1967 tavaszán ásatást folytatott a múzeum. 6 árok és kisebb szelvények feltárása után megállapítottuk, hogy a lelőhelyen a település a péceli kultúra telepével kezdődik. Szórványos leletek arra utalnak, hogy a lelőhelyen már a lengyeli kultúra is megtelepedett, de erre vonatkozó rétegtani bizonyítékot nem találtunk. A péceli kultúra települési rétege fölött 20 — 40 cm vastag fekete, csaknem steril humusz volt. E fölött a bronzkor leletei kerültek elő 60 — 80 cm vastag rétegben, lesározott épületmaradványok formájában. A bronzkori rétegek fölött, illetve beléjük ásva, a korai vaskor eléggé szórványos leletei jöttek felszínre. Az 1. árokban 6 m széles, csaknem meredek falú, vallumra emlékeztető beásás mutatkozott. A további kutatóárkok tisztázták, hogy nem vallumról, hanem 6 —8 m átmérőjű széles gödörről van szó, amelynek középső, mintegy 3 m mély részéről egy 140 cm átmérőjű és fokozatosan 90 cm-re szűkülő kút indul lefelé az altalajba. Koravaskori temető Bakonycsernyén

3

. A „Bakony-alja TSZ" krumpliföldjének (ahonnan több koravaskori kerámia került be az IKM-ba) szomszédságában levő Nozsár telken házépítés közben kanellurás díszítésű, sima behúzott peremű tál és egyéb, a váli kultúra körébe sorolható kerámiatöredékekre akadtak. Egy urnát in situ sikerült feltárnunk. Az iszkaszentgyörgyi későrómai temető

4

. Somosmái lelőhelyen fatuskó kiemelésekor tetőcserepekből felépített É —D tájolású sír került elő. Az elvégzett hitelesítő ásatás további 6 sírt tárt fel. 2. sír: bolygatott földsír 95 cm mélyen. Tájolása 39°. Melléklete nem volt. 3. sír: bolygatott téglasír 50 cm mélyen. Tájolása 37°. Melléklete nem volt. 4. sír: nyújtott helyzetű női csontvázzal, 63 cm. mélyen. Tájolása 34°, vázhossza 150 cm. Koponya balra dőlt, karok a mellkasra hajlítva. Melléklete nem volt. 5. sír: bolygatott téglasír 115 cm mélyen. Tájolása 51°. Melléklet: egy bronz csatkeret. 6. sír: nyújtott helyzetű nő csontváza 95 cm mélyen, hossza 148 cm. Tájolása 36°. Melléklete üveg és szürke füles korsó a lábaktól D-re. A fenti sír mellett hátán fekvő ló csontváza került elő. Önálló temetkezés, vagy a 6. sírhoz tartozik-e, nem állapítható meg egyértelműen. 7. sír: bolygatott földsír. Tájolása 32°. A fenti lelőhelyet bemondás alapján már 1934-ben rögzítették, a szőlőművelés során előkerült téglák alapján rómaikori temetőnek jelezve. A sírok zömének bolygatottsága is valószínűleg a korábbi intenzív szőlőművelés következménye. A temető korát a IV. század második felére tehetjük. Avarkori ház Nagy

'hörcsökön

5

. Nagyhörcsök — Törökdombot a sárbogárdi út építésekor feltöltéshez elhordták. A munka folyamán rómaikori bronzedények kerültek felszínre. Az edények hitelesítése céljából ásatást végeztünk a lelőhelyen. A domb még meglevő DK-i részén négy szelvényt tártunk fel. Régészeti jelenséget nem tapasztaltunk, leletanyag néhány őskori és középkori edény töredék volt, s állatcsontok. A Törökdomb már összetúrt középső részének további elhordásával egy tapasztott aljú, lekerekített sarkú 2,20x2,00 m-es házat bontottunk ki. DNy-i sarkánál kemence helyezkedett el, ennek nagy részét a földmaró gép elpusztította. A házat a belőle előkerült kerámiatöredékek alapján avarkorinak tartjuk. Avarkori lelőhely a közelben a Törökdomból É-ra, légvonalban mintegy egy km-re levő, sárvízparti temető. Középkori nyomok — Moha — Homokbányában

6

, a Székesfehér1 Makkay János ásatása X. 5 — 18. 2 Makkay János ásatása V. 9—26, 3 Leletmentés, IV. 2, 4 Bánki Zsuzsa ásatása III. 15 — 18. 5 F. Petres Éva és Bánki Zsuzsa ásatása IV. 18—28. 6 Kralovánszky Alán terepjárása VI. 12149