Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Igar a jobbágyvilágban. – Igar im Feudalismus. X, 1969. p. 125–137.

IGAR A JOBBÁGYVILÁGBAN Igar község és vele együtt Dád és Vám puszták története a magyar középkor századaiba nyúlik vissza. Ez a három település a későbbi időkben is mindvégig fennállott, fejlődésüket csak a török uralom zavarta meg. A XVIII. század elejére regenerálódtak, bár ekkor még fél évszázadig csak birtokként tartják őket számon. Igar község többi jelenlegi külterületi lakott helyei a kapitalista fejlődés eredményei.

1 Birtokviszonyok a középkorban és a török időkben Az államalapítást követő századok történetének biztos nyomait ma még nehéz felfedezni és összeállítani.

2 Annyi bizonyos, hogy a XIII—XIV. században Igar és környéke is a besenyő ispánság tartozéka, amely Fejér megyében a Sárvíz mentén, kb. a mai Nádasdladánytól délre, egészen a megye alsó határáig terjedő részt foglalta magába. Az első biztos adatokat a besenyők birtoklásával kapcsolatban találjuk. Sőt a feudalizálásuknak nyomait is megtaláljuk: Igaron és Dádon egyházi szervezet van a XIV. század első harmadában. A szabad besenyők birtoklása korábban zavartalan lehetett, de a keresztény vallásra való áttérésük már az osztálytagozódásra enged következtetni. 1332-ben templom van Igaron, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. Papja, Balázs a pápai adószedőnek 25 kis pensât fizetett. Hasonlóan templom állott ekkor már Dádon is, ahol Domokos nevű pap, ugyancsak ebben az esztendőben és öt évvel később is, 25 kis pensât szolgáltatott a pápai adószedőknek.

3 A feudalizálásnak az lett az eredménye, hogy a XIV. század első felében ezeket a birtokokat — a szabad besenyők kivételével — a király híveinek eladományozta. Az igari, dádi és vámi területeket a simontornyai uradalomhoz kapcsolták, és ez után évszázadokon keresztül ennek lettek tartozékai. Sorsuk ezután sokáig az uradalommal függött össze. Károly Róbert Simontornyát 1 Vámi szőlőhegy, Nyedám és Galástya. 3 E korra vonatkozó és más területen alapvető eligazítást nyújtó munka, Csánki összefoglalása, a megyében lévő két Igar település adatait összekeveri. 3 KÁROLY J., Fejér vármegye története, Székesfehérvár, 1899, III, 1. 1324. január 9-én kelt oklevelében a Hench családnak adományozta. Ehhez került Igar és Vám is. Az uralkodó azonban az igari nemeseket kivonta az uradalom fennhatósága alól, és csak a jobbágyi sorba taszított besenyők kerültek a simontornyai uradalom alá.

4 A nemesek jogi különállásukat megtartották, és amikor az uradalmat a Lackfy család szerezte meg, akkor is tovább rendelkezhettek birtokaikkal. Igar és Vám 1347-ben került a Lackfyakhoz, és egy esztendővel később arról van adatunk, hogy Igari Gergely fia, Illés birtokrészét Ipoch fiának, Bekének adta el. 1353-ban pedig Czeczei Bernold fia, András átirattá az 1333-ban a fehérvári keresztesek által kiállított oklevelét, amely az igari birtokára vonatkozott. Nemesi birtokuk volt ugyanebben az időben még Igaron Pete fia Tamásnak és László fia Györgynek, akiket hasonlóan besenyőknek tüntet fel a szakirodalom.

5 A simontornyai uradalom a XIV. század végén gazdát cserélt. A Lackfyak hűtlenségbe estek, Zsigmond az uradalmat elkobozta, és híveinek, Kanizsai János esztergomi érseknek és testvéreinek adományozta.

6 A birtokbaiktatást is megtartották,

7 de a Kanizsai család ezt a területet háborítatlanul nem birtokolhatta. Az anarchikus állapotokra jellemző, hogy az uralkodónak hamarosan bizonygatnia kellett, hogy a terület a Kanizsaiakat illeti, a háborítástól meg fogja védelmezni őket, valamint megbünteti azokat, akik a királyok akaratát semmibe veszik. Ennek ellenére 1410. szeptember 8-án Dorogi Bichkele Ferenc és Imre, cinkosaival Vám helységet megtámadták és az ottani jobbágyoktól erőszakkal elvettek hat ökröt.

8 A jobbágyság életére viszont még az is fényt vet, hogy a XV. sz. elején szabadon bérelhettek földet más helységekben, sőt más nagybirtokon is. 1405. november 11-én Sántha Pál igari jobbágy és fiai a fehérvári keresztesek birtokán, Bare Fejér megyei helységben béreltek földet, amely után évente 5 fehérvári véka búzát és egy véka rozsot adtak a kereszte4 Zsigmondkori OklevéltárW.(1400-1406),276,7043.sz. oklevél,és KÁROLY J.,o.c, IV, 207-208. 5 KÁROLY i.,o. c, IV, 234. 6 Zsigmondkori Oklevéltár, I, (1387-1399), 513, 4657. sz. oklevél. 7 Ibid.. 534, 4845 sz. oklevél » Ibid., II, 436, 8053. sz. oklevél. 125