Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)
Tanulmányok – Abhandlungen - Kovács Péter: Der Meister der Holzschnitzereien in der Sakristei der Székesfehérvárer Jesuitenkirche aus dem 18. Jahrhundert. – A székesfehérvári jezsuita sekrestye faragványainak mestere. X, 1969. p. 119–123. t. V–XV.
— für seine Kunst entdeckt hatte, wunderbarerweise erhalten blieb. Die Wandlung, die sich sozusagen innerhalb einer einzigevi Aufgabe vollzogen hatte, das Streben nach einer immer größeren künstlerischen Vollkommenheit — wie wir sie bei den Holzreliefen der Sakristei erleben — überzeugt A jezsuiták 1688-ban telepedtek meg Székesfehérvárott. Ma is álló templomukat és rendházukat (a XIX. század elején mindkettő a cisztereké lett) 1742-től kezdve építették. Utoljára készült el a sekrestye faragott rokokó berendezése, a história domus feljegyzései szerint 1764 és 1767 között. 1411 A hasonlókorú magyarországi emlékanyagban szinte egyedülálló figurális faragványokat a székesfehérvári hagyomány Baumgartner Bernát jezsuita fráternek tulajdonítja, akinek a műhelye egyébként 1761-ig valóban itt dolgozott. 121516 1764 — 67 között azonban Baumgartner már a kolozsvári jezsuita rezidencián működött. 18 Az igen hiányosan fennmaradt székesfehérvári jezsuita levéltári anyagból 4- 6n19- sajnos nem állapítható meg, hogy ki volt a sekrestye faragványainak a mestere? A rendelkezésünkre álló adatokból feltűnik az a tény, hogy nagyjából 1760-ig befejeződött minden külső és belső munka a rendházon, s a templomban is. Feltűnő, hogy éppen a sekrestye elkészítésével vártak még éveket. Ebből uns neben der möglichen Übereinstimmung der Daten, daß ein und derselbe Meister, nämlich János Hyngeller die Holzreliefe von Tüskevár und Székesfehérvár geschaffen hatte. 37 P. Kovács a késlekedésből és Vanossi Antalnak, az építkezés egyik fő mecénásának a székesfehérvári házfőnökkel folytatott levelezéséből úgy tűnik ki, hogy valaki „modernebb" művészre vártak. 4- 21 Ha a fehérvári sekrestye faragványait összevetjük az egykorú emlékekkel, legközelebbi párhuzamait a pálos műhelyek munkái között találjuk. 24 Ha az összehasonlítást folytatjuk, s az egyes pálos munkák időpontjait, s a mesterek ismert életrajzi adatait is megpróbáljuk a fehérvári hiátussal összevetni, akkor e furcsa keresztrejtvény Hyngeller János nevét nyújtja megfejtésül. Hyngeller az ötvenes évektől 1764-ig a tüskevári pálos rezidencián dolgozott, s ezután már csak azt jegyezték fel róla, hogy 1767-ben Sopronbánfalván meghalt. 2735 — Dolgozatunk a továbbiakban stíluskritikai alapon kísérli meg a székesfehérvári sekrestye faragványainak Hyngeller nevéhez kötését. 37 Kovács Péter 37 Trotz aller triftigen Gründe halten wir die in der Studie erörterte Lösung auch weiterhin für eine Hypothese. Doch hielten wir ihre Veröffentlichung für angebracht, um damit der weiteren Forschung vielleicht dienen zu können. A SZÉKESFEHÉRVÁRI JEZSUITA SEKRESTYE FARAGVANYAINAK MESTERE 123
