Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Fitz Jenő: Francia metszet Székesfehérvár 1601. évi ostromáról. – Le siege de Székesfehérvár en 1601 sur une gravure française. VIII–IX, 1967–68. p. 149–154. t. XLVI.

és megfelelő fokokkal. A legerősebb és legmagasabb a belső főfal volt, amelyet két vérttorony is tagolt. A hosszú és erős falat a nyugati sarkon félkörű ágyútorony zárta le. Az északi falat két említett ábrázolásunkon kívül azok a metszetek is hasonlóan örökítették meg, amelyek Wilhelm Petter Zimmermanntól származnak. A Palotai kapu lényegesen egyszerűbb megoldású volt. A hadmérnöki rajzon két erős torony között nyílt és hosszú, félkörben végződő barbakán biztosította a külváros felől.

28 Francia metszetünk ettől annyiban tér el, hogy a kapu fölött egy hatalmas tornyot mutat. A Palotai kapuhoz hasonló, barbakánnal ellátott védmű állott a vár végén. Francia metszetünk ezt is tagozottabbnak tünteti fel. A Sziget külvárost északi és déli oldalán, ahol a szomszédos külvárosokkal érintkezett, védte 3—3 rondellával megerősített palánkfal. Az északi oldalon a középső rondella a többinél szokatlanul nagyobb, messze kiugrik a mocsárba. A tőle keletre levő rondella egészen közel helyezkedik el. A hadmérnöki felvétel ennél többet nem árul el. Francia metszetünkön e két rondella között nyílik a külváros északi kapuja. A palánkfal metszetünkön kis darabon a nyugati oldalon is látható. A Villa Nova hadmérnöki rajzunkon már nincs feltüntetve. Francia metszetünk ezt hosszúkás alakúnak mutatja, déli végén három rondellával tűzdelt palánkfallal, a középső és a nyugati rondella között kapuval. A kapu előtt, a kis csatorna túlsó oldalán háromszögletű kis latorkert, amelyet szintén csatorna vesz körül. Ezt a külvárost metszetünk hely hiánya miatt a valóságosnál rövidebbnek rajzolta. A vár 1691-ben készült alaprajza ennél lényegesen hosszabbnak mutatja

29 és erre az eredményre vezet az 1826-os térkép vizsgálata is. A külvárost északon a mai Vörösmarty tér déli végén csatorna választja el a Sziget külvároshoz tartozó utcáktól, míg déli végét az Aszalvölgyi Csatornában kell látnunk. Ahol a Sós tó Utsza (ma Széchenyi utca) és a csatorna keresztezik egymást, Sorompó felírást látunk. Sorompó van ezen kívül a Palotai Utsza és a külvárost észak felől lezáró csatorna találkozásánál a Sziget külvárosban is. A Sziget külváros alakja egyébként az észak részén levő csatornák szabályozása következtében beállott változásoktól eltekintve körülbelül megfelel az 1601. év adatainak. Az Ingovány külváros helyét az előzőekben a Sziget külvárostól északra jelöltük meg, a csatorna és a Szedreskerti temető között. A hadmérnöki rajz ennek az ábrázolását teljesen mellőzi, az említett 1691. évi felmérés azonban ugyanolyannak tünteti fel, mint francia metszetünk. A külvárost metszetünkön és az 1691. évi felvételen hosszú fahíd kötötte össze a külső területtel. A külvárosnak metszetünk szerint nem voltak erődítései. Ugyanerre következtethetünk Istvánffy megjegyzéséből is: „Egyszerű árokkal kerített külváros."

30 Valószínű, hogy ez a különállás okát abban a tényben kell keresnünk, hogy az Ingovány mindig kívül esett a város határain, amint erre középkori adatokból következtethetünk.

31 Az erődítések mellett francia metszetünk igen sok 28 PHILIPP I.: SzSz 1 (1931) 10-12. sz. 2. skk. 29 Az István Király Múzeumban, leltári száma 9/1925. 30 ISTVÁNFFY M.: História Regni Hungáriáé 684. 31 Erről részletesen említett tanulmányomban. (14. j.) adatot őrzött meg a város belső épületeiről. Ezek értékelése, az ábrázolások ellenőrzése azonban megfelelő adatok hiányában sokkal nehezebbek és egyelőre kevesebb eredményre vezet. Különösen a külvárosokra érvényes ez, amelyekben a háborús pusztítások következtében nem maradtak fenn az épületek, utcák és az oklevelek és történeti feljegyzések alapján ismert középkori templomok helyzetét is csak a legutóbbi időben sikerült megoldani.

32 A Budai külváro sban a metszet három templom-szerű épületet jelöl. Az egyik, teljesen kiégett rom a kapuhoz közel esik. Ebben láthatjuk a ferencesek Szent Bertalan templomát, amely a falhoz közel esvén, 1543-ban mint megerősített hely szerepelt és áldozatul esett az ostromnak.

33 Egy másik templom a külváros közepén áll, szintén kiégett állapotban. A harmadik, fallal körülvett nagyobb épület az északnyugati részen helyezkedik el. A Sziget külváro sban a ritkásan elszórt épületek tájékozódásra még kevésbé adnak lehetőséget. A külváros nyugati felében, egészen a mocsár szélén kiégett templom látható. Ebben esetleg a Szent Mihály templomot láthatjuk, amelybe Szapolyai Jánost temették el, miután Szülejmán szultán a királyi bazilikából tetemét kidobatta.

34 A Sziget külvárosnak ama részén, amelyet ma is Szigetnek neveznek, állt a középkori Székesfehérvár egyik legjelentősebb temploma és rendháza, a keresztes lovagoké. Az 1543. évi ostrom alkalmával erősen megrongálódott, 1546-ban a török kincstár elárverezte, a feljegyzés szerint „dűlőfélben van".

35 Metszetünkön ez a templom és rendház már nem szerepel, hihetőleg 1601-ig teljesen elpusztult. Helyén három házat, köztük kerítéssel körülvett kertet látunk. A leginkább elpusztultnak jelzett déli külváros közepén kiégett templom áll. Ebben, mint másutt megállapítottuk, a királykoronázások alkalmával szerepet játszó Szent Márton templomot kell látnunk.

36 A belső város középkori utcarendjét az 1691. évi hadmérnöki felvétel alapján jól ismerjük, ez alig tér el a mai belváros képétől. Nagy vonásokban ugyanezt az utcarendet ismerhetjük fel francia metszetünkön is. A királyi bazilika előtt (Q jelzés) széles, nagy teret látunk, a mai Szabadságtér helyén. A tér észak felé is kiágazik, (ma a püpöki palota előtti rész), majd körülbelül a Március 15-e út irányát követve a Budai kapuhoz vezető útba torkollik. Az északi várfal mögött is felismerhető egy utcácska, a mai Ady Endre utca megfelelője, ebből a nyugati várfal mögött és valamivel beljebb nyílik egy keresztutcácska. Kevésbé áttekinthető a város déli fele. A keleti és a nyugati várfal mentén itt is felismerhető egy-egy utca, ezek között még egy vagy két párhuzamos utca lehetett. A királyi bazilikát a város épületei közül kiemelkedő méretű templom jelzi. Meglepő, hogy a metszet egy nagy toronnyal ábrázolja, holott kétségtelenül két tornya volt. Metszetünkön a bazilika ég, tetőzete hiányzik. Figye32 FITZ J. : A székesfehérvári Budai külváros középkori templomai. IKMK A/3 (1956) 3-; FITZ J.: MűvÉrt. 5 (1956) 26. 33 FITZ J.: IKMK A/3 (1956) 6. 34 KÁROLY J.: op. cit. 2, 173. — Megközelítőleg ugyanezen a helyen az említett korabeli rajz is egy egytornyú templomot mutat. 85 VELICS L.-KAMMERER E.: Magyarországi török kincstári defterek. (Bp. 1886-1890, 1-2. köt.) 2. 52. 36 FITZ J.: Műv. Ért. 5 (1956) 26. (32. j. 2.) 153