Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)
Tanulmányok – Abhandlungen - Kralovánszky Alán: Contribution a la question du sarcophage de Székesfehérvár dit de Saint Étienne. – A székesfehérvári ún. István-szarkofág kérdéséhez. VIII–IX, 1967–68. p. 85–91. t. XXIII–XXV.
földbemélyített, kőlapokkal bélelt és fedett sírt egyaránt nevezhette bármelyik, így mindegyik elnevezéssel. 12-20 István valóban mélyen vallásos lelkületével is jobban összeegyeztethető egy szerényebb síremlék, mint az olyan triumfáló és teátrális szarkofág, mint az eddig Istvánénak tartott, annál is inkább, mivel a XIV. század előtti magyar királysírok ilyen földbemélyített, kőlapokkal bélelt és lefedett sírok voltak. Viszont akkor milyen korból és kinek készült szarkofágunk? Ikonográfiái vizsgálatok során arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az egyik hosszoldalon látható {XXIV. t. 1—4) életfák bár magassági és szélességi adataik teljesen azonosak, arányaik azonban nem, s függőleges tagozódásuk azonos az emberi test felépítésével, tehát az életfák ábrázolása mögött emberábrázolás is látható. A fej, nyak, mell, törzs, láb ábrázolása pontosan nyomon követhető. Az ábrázolás azonban elvont, elnövényesített, szimbolikus. A különbségek vizsgálata alapján úgy gondoljuk, hogy különböző nemű emberek ábrázolása rekonstruálható : a baloldali nő (XXIV. 1.1—2), a jobboldali (XXIV. t.3—4) férfi. A jobboldali férfi ábrázoláson a törzs és a lábak találkozásánál látható három lyuk az őskortól kezdve ismert szimbolikus férfijel ( 1—3 kép). E szimbolikus jel annál az ábrázolásnál található, ahol a többi részlet is férfit jelöl. Kérdés azonban az, hogy e szimbolikus ábrázolás, illetve szimbolikus férfi-jel közérthető volt-e a szarkofág készítésének korában? Véleményünk szerint igen. E korból ismeretes egy termékenységi kultusztárgy, egy olyan függő, amely csak fiatal leánysírokból származik és amelyeken a „díszítés" női és férfi szimbólumok ábrázolása (XXV. t.). E gondolatkörön belül figyelemre méltó jelenség az, hogy a baloldali hosszoldalon lévő életfa-ember ábrázolások mellett lévő rozetták nem azonosak a jobboldali rozettákkal. A különbség — éles csúcsban végződő háromszög = női gondolatkör; hármas gömbben végződő kör =s férfi gondolatkör — úgy tűnik, hogy a női életfa, illetve a férfi életfa ábrázolások értelmét erősítik, mivel a megfelelő oldalakon vannak kifaragva (XXIII. 1.1—2). Valószínűnek látszik, hogy az életfa-ember ábrázolás a Paradicsom kapujában az üdvözültet fogadó Ádám és Éva ábrázolása. Lehetségesnek látszik az is, hogy az elhunytakat — férfi, nő — ábrázolták ily módon. Kétségtelen viszont az, hogy a Közép-európai románkorban egyedülálló ábrázolás pogány — keresztény eredetre megy vissza. Mivel a szarkofág határozottan triumfáló, tehát csak a legmagasabb társadalmi réteghez tartozó személy(ek) jöhetnek számításba mint megrendelők, illetve mint használók. E triumfáló és félig pogány, félig keresztény szarkofág a fentiek, valamint az ismert történeti adatok alapján lehetségesnek látszik, hogy Géza fejedelmet és esetleg feleségét (Sarolt? Adelhaid?) rejthette magában. 21 * 29 Mivel ez nem bizonyítható, ezért a további kutatáshoz szükséges hipotézisnek tartjuk feltételezésünket. Kralovánszky Alán 91
