Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Bakay Kornél: Gräberfeld aus den 10–11. Jahrhunderten in der Umgebung von Székesfehérvár und die Frage der fürstlichen Residenz. II. – A Székesfehérvár környéki 10–11. századi temetők és a fejedelmi székhely kérdése. VIII–IX, 1967–68. p. 57–84. t. VII–XXII.

alterlichen Ungarns von der Staatsgründung bis zu der Niederlage bei Mohács) (Bp. 1964). FEJÉR, Codex Gy. Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I—XI (Buda, 1829—1844). FITZ 1964 /. Fitz: Gorsium, IKMK D/31 (1964). FITZ 1966 /. Fitz—

L. Császár—/. Papp: Székesfehérvár (Bp. 1966). FÜGEDI 1964 E. Fügedi: Megjegyzések a budai vitáról (Bemerkungen zu der Diskussion von Buda) Sz 98 (1964) 772—781. GLASER 1937 L. Glaser: Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában. Fejér vármegye kialakulása. Magyar városok és vármegyék monográfiája. (Das östliche Transdanubien in der Zeit der Landnahme und der Fürsten. Die Ausgestaltung des Komitates Fejér. Monographie der ungarischen Städte und Komitate) XXII. (Cegléd, 1937) 3—47. GRAF 1936 A. Graf: Übersicht der antiken Geographie von Pannonién. Diss. Pann. 1/5 (1936). GYÖRFFY 1958 A magyarok elődeiről és a hongfoglalásról kortársak és krónikások híradásai (Berichte der Zeitgenossen und Chronisten über die Vorfahren und die Landnahme der Ungarn) (Bp. 1958). GYÖRFFY 1959 Gy. Györffy: Tanulmányok a magyar állam eredetéről (Studien über den Ursprung des ungarischen Staates) (Bp. 1959). GYÖRFFY 1963 Gy. Györffy: Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. (Ungarns Bevölkerung von der Landnahme bis zur Mitte des 15. Jhs.) — Magyarország történeti demográfiája. — Ungarns historische Demographie. Szerk. Kovacsics J. (Bp. 1963) 45—62. HAMPEL 1900 /. Hampel: Arch. Ért. 20 (1900) 111—112. HÓM AN 1923 B. Hóman: A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése (Die Landnahme der Ungarn und ihre ersten Stammessiedlungen) A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. 7 (Bp. 1923). HÓMAN 1938 В. Hóman: Magyar középkor (Das ungarische Mittelalter) (Bp. 1938). HÓMAN—SZEKFÜ В. Hóman—Gy. Szekfü: Magyar történet (Die ungarische Geschichte) I. (Bp. o. J.). HORVÁTH 1860 M. Horváth: Magyarország történelme (Die Geschichte Ungarns), umgearbeitet von M. I. Hatvani (Pest I860

2

). KÁROLYI 1896 /. Károlyi: Fejér vármegye története (Die Geschichte des Komitats Fejér) I. (Székesfehérvár 1896). KISS 1933 L. Kiss: Honfoglaláskori leletek a Jósa Múzeumban (Landnahmezeitliche Funde im Jósa-Museum) Dolg. 9/10 (1933—34) 215—220. KNIEZSA 1938 /. Kniezsa: Magyarország népei a XI. században (Die Völker Ungarns im 11. Jh.) Szent István Emlékkönyv II. (Bp. 1938). KNIEZSA MMT /. Kniezsa: A megtelepedett magyarság népi alkata (Die ethnische Struktur des sesshaft gewordenen Ungartums) Magyar Művelődéstörténet I. (Bp. o. J.). 161—172. KNIEZSA 1955 /. Kniezsa: A magyar nyelv szláv jövevényszavai (Slawische Lehnwörter der ungarischen Sprache) 1/1—2 (Bp. (1955). KOMORÓCZY 1938 Gy. Komoróczy: A kereskedelem és ipar Szent István korában. (Handel und Gewerbe zu der Zeit St. Istváns) (Bp. 1938). KOROLJUK—MILLER—TRETJAKOW 1956 История Польши. I.(Moskau, 1956

2

). KRALOVÁNSZKY 1965 A. Kralovánszky: Velence község történetéhez. (Zur Geschichte der Gemeinde Velence) Alba Regia 4—5 (1963—64) 1965, 226—232. KRALOVÁNSZKY 1967 A. Kralovánszky: Feljegyzés Székesfehérvár kialakulása 1000 éves évfordulójának 1970-re tervezett megemlékezése tárgyában. (Vorschlag auf feierliche Begehung der 1000. Jahreswende der Entstehung der Stadt Székesfehérvár, vorgesehen für 1970.) Kézirat (Manuscript). LÁSZLÓ 1963a Gy. László: Les problèmes soulevés par le grouppe a la ceinture ornée de griffon et de rinceaux de l'époque avare finissante. Seminarium Slavium (Bp. 1963) Vgl. Acta Arch. Hung. 17 (1965) 73—75. LÁSZLÓ 1964 Gy. László: Besprechung des Buches von Gy. Török: Die Bewohner von Halimba. Sz 98 (1964) 804—806. LÉDERER 1928 E. Leder er: A legrégibb iparososztály kialakulása (Die Herausbildung der ältsten Handwerkerklasse Sz 51—52 (1927—1928) 492—528, 633—645. LÉDERER—ELEKES—SZÉKELY 1957 E. Léderer—

L. Elekes—

Gy. Székely: Magyarország története (Die Geschichte Ungarns) 1/1 (Bp. 1957). LÓCSY 1952 E. Lőcsy: A sorokpolányi XL századi temető (Gräberfeld aus dem 11. Jh. in Sorokpolány) ELTE Régészeti Intézet, Diplomarbeit. (Manuscript) (Bp. 1952). MAROSI 1910—1917 A. Marosi: A Fejérmegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület Jelentése (Bericht des Museumvereins des Komitats Fejér und der Stadt Székesfehérvár) (1910—1917). MAROSI 1934a A. Marosi: A sóstói középkori temető (Das mittelalterliche Gräberfeld von Sóstó) SzSz 4/1934) 47. MAROSI 1936a A. Marosi: A szárazréti középkori temető (Das mittelalterliche Gräberfeld von Szárazrét) SzSz 6 (1936) 48—50. MARQUART 1903 /. Mar quart: Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge (Leipzig, 1903). MÁLYUSZ 1953 E. Mályusz: Mezővárosi fejlődés. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században (Entwicklung der Marktflecken. Studien zu der Geschichte der Bauernschaft in Ungarn im 14. Jh. (Bp. 1953) 128—191. MENDÖL MMT T. Mendöl: A megtelepülés formái (Siedlungsformen) Magyar Művelődéstörténet (Bp. о. Ihz.) I. 193—212. MENDÖL 1963, T. Mendöl: Általános településföldrajz (Allgemeine Siedlungsgeographie) (Bp. 1963). MESTERHÁZY 1965 K. Mesterházy: Az S végű hajkarika elterjedése a Kárpátmedencében. (Die Verbreitung des Haarringes mit S-Ende im Karpetenbecken.) DDMÉ 1965, 95—113. MOLNÁR 1949 E. Molnár: A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig (Geschichte, der ungarischen Gesellschaft von der Urzeit bis zu der Árpádenzeit) (Bp. 1949). MOLNÁR 1954 E. Molnár: A magyar nép őstörténete (Urgeschichte des ungarischen Volkes) (Bp. 1954). MOOR 1944 E. Moór: A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete (Die Ansiedlung des landnehmenden Ungartuns und die Herkunft der Székler) (Szeged, 1944). MOÓR 1943 E. Moór: A magyar őstörténet főproblémái (Die wichtigsten Fragen der ungarischen Urgeschichte) Szegedi múzeumi kiadványok I. 12 (Szeged, 1943). 6* 83