Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Bakay Kornél: Gräberfeld aus den 10–11. Jahrhunderten in der Umgebung von Székesfehérvár und die Frage der fürstlichen Residenz. II. – A Székesfehérvár környéki 10–11. századi temetők és a fejedelmi székhely kérdése. VIII–IX, 1967–68. p. 57–84. t. VII–XXII.

dában népesedett be, ettől az időtől számítható á terület magyarság általi megszállása. Hogyan alakult ki Fehérvár? A Székesfehérvár környéki temetők elhelyezkedése alapján feltételezhető, hogy mindegyik temető egy-egy település tartozéka volt. E szerint a várostól délre eső területen 5—6, az északi oldalon egykét településsel számolhatunk. A máig élő elnevezésekből első pillanatra kitűnik a vízzel való kapcsolat, a vízhez való igazodás. A város belső területén előkerült újabb leletek közöletlenek s így számomra nem értékelhetők. A temetők sírszáma alapján feltételezhető, hogy a lakosság falu-szerű telepeken élt. A temetők elemzésekor megállapíthattuk, hogy a déli oldalon eltemetettek közrendű szabad magyarok voltak, akik túlnyomó részt állattenyésztésből és kisebb részben földművelésből éltek. Szárazrét esetében helyi X. századi népességet mutattunk ki. Székesfehérvár környékének megszállásában nem utolsó sorban játszott szerepet egyrészt a Buda—Tolna—Baranyavár—Belgrád—Balkán—Konstatinápolyi nagyfontosságú hadi út, másrészt a Kijev—Verecke—Latorca-völgye—Sárospatak-pesti rév-Fehérvár—itáliai nagy út stratégiai biztosítása. Ezeknek a hadi- és kereskedelmi utaknak köszönhető — véleményem szerint — Fehérvár kialakulása. A nagyfontosságú utak biztosítására az ellenséges magatartású Koppány dux szállásterületének északi határán, a Móri árok jól védhető szűkületénél Géza fejedelem hadseregének jelentős számú katonasága (és környezete) élt. Nyilvánvaló tehát, hogy a X. század első harmadának végétől itt élő népesség települései már Géza korában nagyobb jelentőségre tettek szert. Az északi oldalon a szárazréti, kiskecskeméti, Attila utcai népesség is az út ACSÁDY 1903 /. Acsády. A magyar birodalom története (Die Geschichte des ungarischen Reiches) I—

II, (Bp. 1903). ALFÖLDI 1940 A. Alföldi: Epigraphica, Arch. Ért. 53 (1940) 195—214. ALFÖLDI 1942 A. Alföldi: Aquincum városa és a római világbirodalom (Die Stadt Aquincum und das römische Imperium) F. Tompa—A. Alföldi—

L. Nagy: Budapest története (Die Geschichte der Stadt Budapest) I. — Budapest az ókorban (Budapest im Altertum.) (Bp. 1942) BAKA Y 1967 К. Bakay: Archädogische Studien zu der Frage der ungarischen Staatsgründung. I. Acta Arch. Hung. 19 (1967) 105-173. BÁRCZI 1951 G. Bárczi: A tihanyi apátság alapítólevele, mint nyelvi emlék (Die Gründungsurkunde der Abtei von Tihany als Sprachdenkmal) (Bp. 1951). BANNER 1933, /. Banner: Ásatások a hódmezővásárhelyi határ batidai és gorzsai részében (Ausgrabungen in der Gemarkung von Hódmezővásárhely bei Batida und Gorzsa) Dolg. 9/10 (1933—34) 251—270. BARTTJCZ 1931 L. Bartucz: Adatok a honfoglaló magyarok antropológiájához (Beiträge zu der Anthropologie der landnehmenden Ungarn) Arch. Ért. 14 (1931) 113—119. BONA 1965 /. Bona: Cs. Dr. Á. Sós, A Dunántúl IX. századi szláv mellé települt. Koppány legyőzése után, a később Tolna, Baranya és Somogy vármegyék területe is királyi fennhatóság alá került, vagyis Fehérvár egyszeriben központi fekvésű hellyé alakult. Ezzel magyarázhatjuk István király templomalapítását. A tihanyi apátság alapítólevelében szereplő „Fehérvár" arra mutat, hogy már a XI. század elején létezett itt valamiféle várszerű erődítés, majd Koppány legyőzése után István király Nagyboldogasszony tiszteletére templomot alapított, mely 1016—1038 között épült fel. Ez a bazilika évszázadokon keresztül királyaink szakrális helye lett (koronázás, temetkezés). Nem kétséges, hogy Fehérvár az Árpádok folyamán a Bazilikának köszönhette jelentőségét. A X—

XIII. századi régészeti és topográfiai viszonyok alapján úgy látszik, hogy Székesfehérvár bizonyos előnyöket már a XI. században szerezhetett, mivel az ezredforduló utáni évtizedekben a lakosság elhagyja korábbi pogány temetőit és a későbbi város közelébe húzódik. (Délnyugaton a többszáz sírós maroshegyi temető, északon a nyomokból ítélhetően igen nagy sírszámú Móri úti temető. A Bazilika melletti nagy temető néhány megmaradt lelete alapján feltehető, hogy a legkorábbi temetkezések itt is XI. századiak.) Székesfehérvár valódi várossá alakulása azonban csak IV. Béla uralkodása idejétől (1235—1270) számítható. A történeti és régészeti adatok alapján úgy látszik, hogy a korai időben királyi székhelyünk nem Fehérvár, hanem Esztergom volt. Erre mutatnak a természetes és mesterséges védettségen, az újabban feltárt Géza-kori építészeti emlékeken, a pénzverésen és az igényes fogyasztók hatására létrejött esztergomi kereskedőváros kialakulásán kívül írott forrásaink utalásai is. Bakay Kornél népessége. (Slawische Bevölkerung Transdanubiens im 9. Jh.) Gutachten des Opponenten. Régészeti Dolgozatok — Dissertationes Arch, ex IAUE 7 (1965) 32—59. CZEGLÉDY 1946 К. Czeglédy: А IX. századi magyar történelem főbb kérdései (Wichtigere Fragen der ungarischen Geschichte des 9. Jhs.) MNy. 41/42 (1945—46) 33—55. CSALLÁNY 1956 D. Csallány: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit (Bp. 1956). DEÉR 1943 /. Deér: A honfoglaló magyarság. A nyugati kútfők. A magyarság őstörténete. (Die landnehmenden Ungarn. Die westlichen Schriftquellen. Vorgeschichte des Ungartums.) (Bp. 1943) 123—153, 256—258. DERCSÉNYI 1943 D. Dercsényi: A székesfehérvári királyi bazilika (Die Königliche Basilika von Székesfehérvár) (Bp. 1943). DIENES 1960 /. Dienes: X. századi magyar temető Zalaszentgróton. Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyvéből. (Das Gräberfeld aus dem 10. Jh. in Zalaszentgrót. Jubileumsausgabe des Jahrbuches des Göcsejer Museums) (Zalaegerszeg, 1960) 107—126. DUSEK 1955 M. DuSek: Kostrove pohrebiste z X. а XI. storocia v Chotine na Slovensku. SA (1955) 144—263. ELEKES 1964 L. Elekes: A középkori magyar állam története megalapításától mohácsi bukásáig (Die Geschichte des mittel LITERATUR 82