Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Szemle – Rundschau - Fitz Jenő: Epigraphica II. VIII–IX, 1967–68. p. 292–294.

qq., sac.p(rovinciae) P(annoniae) s(uperioris)-t (FETTICH N.: OMRTÉ 1, 1920—22, 58—61). A család legkiemelkedőbb alakja, M. Valerius Maximianus, a marcoman háborúk jelentős hadvezére éppen Valerianus pályakezdésének időszakában, 177—179 között ismét a pannóniai hadseregben kapott szerepet. Kézenfekvő feltevésnek kínálkozik : a fiatal Valerianus katonai pályáját a szokásnak megfelelően rokona védőszárnyai alatt kezdhette, alkalmasint Maximianus brigetioi legatussága idején. A caesareai feliraton mintegy 15 betű hiányzik az ismeretlen pannóniai alakulat nevéből. A brigetioi katonai körzethez tartozó segédcsapatok közül elsősorban a c(o)ho(rs) [V Callaecor(um) Lucen(sium)] jöhet számításba (A. Arch. Hung. 14, 1962, 49—50), esetleg a c(o)ho(rs) [II Alpinorf um) equit(ata)] (ibid 50.). A polgárháborúban Valerianus különleges, bizalmi feladatokat kapott. A felirat nem határozza meg közelebbről a vexillatiokat, amelyek élén állott. Valószínű, hogy ezek nem harcoló alakulatok lehettek: a provinciákként szervezett különítmények élén legio legátusokból választott duces állottak. Inkább biztonsági alakulatokat vezényelhetett, adver sus hostes publicos. Erre enged következtetni Róma városi megbízatása is. Az ismert utolsó három procuratura idejét egyfelől Mesopotamia provincia megszervezése, másfelől a legio VI Ferrata Antoniniana kitüntető jelzője határozza meg. Az utóbbi alapján L. Valerius Valerianus legalább 212-ig tartózkodott Syria Palaestinában. A summa rationis élén betöltött első procuraturát mint praepositus viselte: ez különleges megbízatásra vall. Lehetséges, hogy Valerianusnak szerepe volt az új provincia gazdasági megszervezésében, itteni tevékenysége tehát 198 táján kezdődhetett. Fitz Jenő EPIGRAPHICA II. Szilágyi J.: Kőfeliratok az Aquincumi Múzeum régi gyűjteményéből. Arch. Ért. 92 (1965) 182—191. A közölt kilenc aquincumi felirat között prosopographiai szempontból elsősorban az 5. számú, 1914-ben a gázgyár területén előkerült töredék tarthat számot érdeklődésre (185—185 oldal, 9—10 kép). A szerző feloldási javaslata (1. ábra): [D(is] M(anibus) I [ PJrisciano q(uondam) trib(uno) I [leg(ionis) II ajd(iutricis) vix(it) an(nis) XL d(iebus) XXIIII / [deffunctus) Mur]sa, stipfendiorum) XXI, GaiaI

[Clfaudia) Valejria co(n)iu(n)x et I [Prisca et] Priscilla / [et Jfilias et / [ A sírfelirat egy-egy sorában elhelyezett betűk számára a 3. sor alapján következtethetünk. A szerző általjavasolt kiegészítés mintegy 18 betűt (a sor végi XXIIII-et a 2. sor vége alapján 3 betűnek számítva) jelent, ez azonban nem látszik meggyőzőnek. Az általános gyakorlatnak megfelelően valószínűbbnek kell tartanunk, hogy a 3. sor hiányzó része trib.ffmil. leg. II ad. q.J szöveggel adható meg : a trib. leg. sem lenne kivételes, de ritka előfordulása miatt itt nem látszik indokoltnak. A 3. sorban tehát mintegy 21—22 betűvel számolhatunk. Ebben az esetben a 2. sor elején nomenjét nem rövidített .formában (pl. P. Ael., M. Aur.), hanem kiírva tételezhetjük fel. A találgatást itt éppen olyan kevéssé tartjuk helyénvalónak, mint a feleség nevének kiegészítésében. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy ismerünk egy M. Aurelius Priscianust, aki speculator leg. Il ad. volt (CIL III 3615) s akitől egy I.O.M. oltárt ismerünk. A speculatorral való esetleges összevetés a feloldás leginkább kérdésesnek tekinthető részéhez vezet. Ha a 2. sorban a cognoment követő Q-t a szerző olvasása szerint q(uondam) formában oldjuk fel, Priscianusban a legio II adiutrix tribunus militumát láthatnánk, ezt azonban a felirat megmaradt további része alapján kétségesnek kell tartanunk. Priscianus ugyanis a felirattöredék szerint 40 évet és 24 napot élt (a szerző felodásában tévedésből 23 napot írt), é s 21 éven át kapott zsoldot (STIP XXI). Mint lovagrendi tiszt Priscianus nem kaphatott stipendiumot — ahogy erre más tribunus militum sírkövén sem találunk példát. Priscianus tehát nem volt tribunus militum, a 2. sor említett Q-ja más feloldást kíván. A tribunus militumok officiumaiban azonban nem működtek quaestionariusok, a Q-ra történő feloldás ezért komoly nehézségekbe ütközik. Ha a Q szára későbbi vésés, ez О olvasását is lehetővé teszi. Ebben az esetben Priscianus optio tribuni militum legionis lehetett. Hasonló tisztséget töltött be L. Campilius Paternus: L. Campilio Paterno equite [orijundo Aquae Flaviae opt. tribfunij militum leg. VII gem. p. f. Az optio equitum a helytartói stáblovasság élén állt és a lovasság vezénylésével megbízott tribunus alá tartozott (A. DOMASZEWSKI: Die Rangordnung des römischen Heeres, BJ 1908, 47). H.-G. Pflaum: Les carrières procuratoriennes équestres sous le Haut-Empire romain (Paris 1960—61) 177. sz. A Csábról származó CIL III 3631, 3632 feliratokat állító С. Cal. Faustinianus nevének feloldása С. Calvisius Faustinianusra, újabb jól datálható adatot ad kezünkbe a legio IV Flavia pannóniai tartózkodásához. С Calvisius Faustinianus, aki a két csábi felirat szerint a legio IV Flavia tribunus milituma volt, 160-ban, Ti. Claudius Iulianus Naucellius helytartósága alatt Germania inferiorban volt lovagrendű tiszt (M. Cornelius Fronto ajánló levele Ti. Claudius Iulianus Naucelliushoz, Faustinianus érdekében: Fronto, Ep. ad amicos, 1, 5.). Egy másik adat szerint 173 augusztus 6 előtt idiologus volt Aegyptusban (PSI X, 1105, 1. 14), apja, С Calvisius Statianus praefectus Aegypti alatt (H.-G. PFLAUM: op. cit. 166. sz.). Az idiologus a ducenarius rangú procuratorok közé tartozott, H.-G. Pflaum ebből arra következtetett, hogy Faustinianus Germania inferiorban Fronto közbenjárására egy ala praefecturáját nyerte el. Következésképpen a legio IVFlaviaban ezt megelőzőleg volt tribunus militum. 292