Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Közlemények – Mitteilungen - Sonkoly István: Megzenésített Vörösmarty művek. – Vertonte Vörösmarty Dichtungen. VIII–IX, 1967–68. p. 268–276.

1. йога: Járdányi Pál „Vörösmarty" szimfóniájának ceruzavázlata Kodály „német, olasz, lengyel, kárpátorosz, hatásokat lát vegyülni — a magyar néphagyományok vékony ere mellett."

7 De talán nem is elegendő ez az egyetlen stílusanyag a három felvonásos dalműben. Hisz Kodály sem támaszkodik véges-végig a Háryban a parasztdal tematikájára. Míg az intermezzo verbunkos stilizálású, addig a bécsi Burg-jelenet, a Menuett, osztrák hangvételű. Erre a változatosságra szükség van az énekes színpadon. Végül Mosonyi operája sikertelenségének oka: az eszmeietlen, drámaiatlan librettó „Telve sok gyenge, s a cselekményhiányból folyó egyhangú hatástalan részekkel. Azonban főhibája mégis az, hogy a néző az egész darabon át csak egy szenvedéllyel, azaz a szerelem s a szeretet kisebbfokú megnyilvánulásaival találkozik. Mindenki szeret abban: Andor szereti Ilonát, Ilona Mátyást, Mátyás Ilonát, Peterdy a leányát, Túri a fiát. Csak hősnője (van) de hőse nincs a darabnak." — írja Ábrányi Kornél a recenziójában.

8 Ábrányi ellenvetése, hibáztatása, semmiesetre sem jogtalan. Bár barátság kötötte Mosonyihoz, mint lapjának, a „Zenészeti Lapok" főmunkatársához, mégis kénytelen volt megtenni kifogásait az igazság érdekében. Ope"> KODÁLY ZOLTÁN: Régi magyar táncok. Előadás Debrecenben 1925. IV. 27. 8 ÁBRÁNYI KORNÉL: Szép Ilonka. Zenészeti Lapok 1861. dec. 26. és 1862. jan. rája hiányosságait ösztönösen megérezte a közönség is, s a Szép Ilonka 9 előadás után lekerült a műsorról. Még néhány dalműről tudunk, amely szintén a Szép Ilonka nyomán keletkezett. Egyiknek szerzője a tatai német színház egykori karmestere, Auer Károly. Egyfelvonásos dalműve Corvin Mátyás címen került bemutatásra az Operaházban, hatvan évvel ezelőtt, 1896. IX. 13-án.

9 Auer operája szabad feldolgozással dramatizálta Vörösmarty remekét. Gross Károly, a tatai német színház dramaturgja, az eredetit egyéni leleménnyel alakította át. Változik a színhely is, s ebbe belevegyül egy kis lokálpatriotizmus is. A Vértes vadona helyett a tatai tó partjával szomszédos nádas tájképe tárul a néző elé. Azaz csak tárulna. Mert az operaházi rendező másodszor is módosítja a színhelyet, s az egész cselekményt lepergeti a budai várban. Megváltozik még a szereplők neve is. Benkő néven játszik Peterdi, János sem más, mint Mátyás király. Operájának érdeme: a magyaros jellegre való törekvés. Szlovák tánc, igric dal, király induló váltakozik benne. Szép Ilonka megihlette kora többi zeneszerzőit is. A költemény nyomán Rákosi Jenő írt szövegkönyvet, amelyhez Erkel Ferenc második fia, Ele k, néhány 9 HARASZTI EMIL : Mátyás király az énekes színpadon. Mátyás királ Emlékkönyv (Bp. 1940) 513-515. 270