Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Közlemények – Mitteilungen - Sonkoly István: Megzenésített Vörösmarty művek. – Vertonte Vörösmarty Dichtungen. VIII–IX, 1967–68. p. 268–276.

MEGZENÉSÍTETT VÖRÖSMARTY MÜVEK A magyar zenetudomány egyik parlagon maradt területe a sok közül: a költészet és zene kapcsolatának felderítése. A magyar műdal és kórusirodalom, sokszor egy-egy zenekari mű Muzagetésze is a költői alkotásban, sokszor rövidke versben rejtőzik. Mert az igazi jó vers olvasva is dallamot kíván. Ezért nem hanyagolható el a vers és a zene kapcsolatának kutatása. Mégis a nagy magyar költőink verseinek tömérdek dallamosítását eddig nem rendszereztük. Csokonai, Kazinczy, Petőfi, Arany, Ady, Tóth Á. megzenésítései és más zenei vonatkozásainak összegyűjtésén kívül eddig jóformán semmi sem történt, de a feltárt anyag is többnyire revízióra szorul. Bár a Vörösmarty versek és drámák is élénk visszhangot keltenek a magyar zeneirodalomban ötnegyed évszázad óta, mégsem ismerjük jól a megzenésített anyagot összesített rendszerezés hiányában. Ennek a pótlása régóta esedékes. Vörösmarty maga is dalos természet, szívesen énekel. A francia szabadsághímnusz dallama sem idegen előtte, ennek ritmusa dobog a Harci dal című versében is. Dalszeretetét egyébként említi Eötvös Károly, a regényíró és publicista is. Az ő humoros leírásából tudjuk, hogy ha valaki kedveskedni akart a költőnek, akkor „Hess légy, ne szállj rám" kezdetű dalt húzatja neki a cigánnyal. Szívesen dúdolja ő Farkas Miska hegedűszavára is. Az említett dalt halála előtt három hónappal is dalolja Balatonfüreden.

1 Ha kissé részletesebben foglalkozunk a Szózat — megzenésítésekkel, motiválja ezt a költemény rendkívüli jelentősége. Több helyet szentelünk ennek, mert foglalkoztatja számos komponista képzeletét. Azonban óvakodunk az anyag puszta felsorolásától, nehogy a lajstromszerűségnek keltsük látszatát. Lehet, hogy népszerűbbek a Petőfidalok, mint a Vörösmarty szövegére írottak. Sajnos, Petőfi tömérdek hangsúlyos nemzeti versformájú műve a dilettáns szerzők prédája lett. Viszont Vörösmarty idői EÖTVÖS KÁROLY: Utazás a Balaton körül. (Bp. Üj kiadása: Házassági viszontagságok. 1956) 62. mértékes verseinek zenébeöntése problematikusabb, képzettebb muzsikust kíván. Ez a magyarázata a viszonylag kisebb számú Vörösmarty — megzenésítésnek. Drámái mainapság sajnos csupán elvétve kerülnek előadásra. Mert a mai néző elidegenedik a romantikus csapongástól, szertelen ségtől. Egyedül a Csongor és Tünde állja az idő próbáját bájos, fantasztikus mesevilága révén. Nyugodtan előrevethetjük a Szózat-megzenésítések értékelését. Hisz ez a költemény ma is meghat mindenkit. Amint ismeretes, pályázati hirdetmény keltette fel iránta a zenei érdeklődést. Megzenésítésére Bartay András, a Nemzeti Színház igazgatója tűzte ki a pályadíjat. A pályázati feltételeket közölte a Regélő és a Pesti Divatlap 1843. január 29-i száma. A bíráló választmány tagjai közt szerepelt többek közt a költőn kívül Mosonyi Mihály, Erkel Ferenc is, s a jury április 28-án ítélkezett a pályázatra beküldött anyagról. Selejtezés után előadták a műveket, várva a közönség ítéletét. Már az első előadáson könnyet csalt a hallgatók szemébe „Minden ember legyen ember és magyar" jeligéjű mű, mely nem más, mint Egressy Béni dallamának jeligéje. Bár annak idején megállapították ugyanerről, hogy sok kívánnivalót hagy hátra prozódiai szempontból, mégis a közönség szívébe fogadta. Dallama lényegében : lassú csárdás, amely nem eléggé simul a szöveghez. Hibáit észrevették már előadásán is. „Micsoda össze nem illés a szöveg meg a dallam között mindjárt az elején" — mondta Erkel Ferenc.

2 Kipellengérezte prozódiai hibáit a kor zenei újságja is, az Ábrányi Kornél által szerkesztett Zenészeti Lapok. „A fölvett ritmushoz szabva pogányul sérti a nyelvérzéket" — írta a Zenészeti Lapok.

3 Maga a Szózat költője. Vörösmarty sem volt elégedett a pályanyertes dallammal. Főleg az első része miatt, amelyet komolyabb ritmusúnak és inkább mollhangneműnek óhajtott volna. Többször kifejezte nézetét Erkel Ferenc előtt, akit fel is kért Szóza2 GÁRDONYI GÉZA: Apróságok Erkel életéből. Erkel Ferenc Emlékkönyv. (Bp. 1910) 212. 3 Zenészeti Lapok VII (1867) 615. 268