Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)
Közlemények – Mitteilungen - Kralovánszky Alán: Előzetes jelentés az 1965. évi székesfehérvári feltárásokról. – Vorbericht über die mittelalterlichen Ausgrabungen in Székesfehérvár in 1965. VIII–IX, 1967–68. p. 253–262.
10. ábra az előkerült falak alaprajzilag kifutnak, nyomon követni tehát nem áll módunkban. Mégis a további kutatás érdekében megpróbáljuk e nem könnyű feladatot megoldani, azzal a hangsúlyozott figyelmeztetéssel, hogy csak munkahipotézis szintjén lehet abszolút időrendünket alapul venni. A közölt táblázatunkban összesített adatok szerinti feltételezésünk a következő: 1. A középkori királyi bazilika területén valószínűleg Géza fejedelem uralma alatt épült kő ?-fa ? templom köré temetkeztek azok, akik a mintegy 150 m-re távolabb és magasabb szinten fekvő, nyilvánvalóan valamilyen módon elhatárolt fejedelmi szállásterületen álló, később Géza fejedelem holttestét magába foglaló templom köré nem temetkezhettek. (?—997) 2. Géza fejedelem halála után István fejedelem ezt a templomot kibővíti („atria sancte ecclesie amplificare... " István kisebb legendája). A munkások kis ideig tartó szálláshelyét jelzik a kőpakolások, a vízelvezető árok, illetve az I. sz. járószint. (997—1000) 3. Az első templom bővítése során felgyülemlett építési és kőfaragási hulladékkal — lehetséges, hogy e későbben is udvarnak használt területen volt a kőfaragás!? — a templom környékét elplanírozták (997—1000) 4. Ekkor építik meg az I. sz. kerítésfalat is. E templombővítés, valamint tereprendezés István 1000 decemberében történt koronázásával állhat valószínűleg összefüggésben. (997—1000) 5. A koronázás után — egy bizonyos idő elteltével — kerülhetett sor arra, hogy a fejlődés további lépcsőfokaként István király elkezdi azt a bazilikát építeni, amely Hartvik szerint 1038-ban még nem készült el és ezért nem volt István halálakor még felszentelve. Ezt a további építkezést jelezheti a forrás is (.. .„famosam et grandem basilicam construere cepit..." István Nagyobbik Legendája), valamint területünkön a II. sz. kerítésfal. Ezen építkezés összefüggésben lehet az erdélyi Gyulával folytatott „híres és nyereséges" (famosum et lucrosum bellum) háborúval, valamint a bolgárok elleni hadjárattal egyaránt, annál is inkább, mivel mindkét hadjárat (1002, illetve 1015) kincseiből írásos forrásaink szerint ajándékot adott István a fehérvári Szűz Mária egyházának. (1003— 1038) 6. A XI. század közepe táján a külpolitikai (német háború) és a belpolitikai (pogány lázadások) helyzet tehette szükségessé annak a széles falnak a felépítését, amely a korábbi elválasztó kerítés falaktól eltérően valamit közrezár. E közrezárt teret kőudvarrá alakítják egyidejűleg. (1039—1062) 7. A királyi bazilika apszisa mögött temetkezők száma a XI. század folyamán egyre nőhetett, s talán így került sor arra, hogy a temető nagyobbodott és területünkön is feltűnnek az újabb temetkezések. Az ebbe a korszakba sorolt temetkezés egyike — 14. sz. sír — amely a koporsóban eltemetett halott mellett a félbevágott disznókoponyát tartalmazta, a XI. század közepén a pogány lázadások hatására felélénkülő pogányság egyik példáját jelentheti. (XI. század közepe, második fele) 8. A bazilika melletti és Kálmán király bazilikába történő temetkezése után egyre nagyobb jelentőséggel bíró temetkezőhely újabb bővítését tükrözi az I. sz. sírkápolna megépítése, amely alkalommal le kellett bontaniuk a sírkápolna területére eső korábbi, II. sz. kerítés egy részét. (XII. szd. első harmada) 9. Ebbe a sírkápolnába temették el a központi sírkamra tanúsága szerint a kápolna alapítóját, sírja mellé helyezték egyik férfi családtagját, s valószínűleg még további temetkezések is történtek. (XII. szd.) 10. A további építkezést és temető bővülést jelzi a II. sz. sírkápolna, amely az I. sz. sírkápolnával együtt főúri családi sírkápolna volt. (XII— XIII. szd.) 11. E sírkápolnába minimálisan 6 főt (gyermek, nő, férfi) temettek el. (XII—XIII. szd.) 12. A török korhoz kapcsolható a II. sz. sírkápolna melletti kis kőépítmény megépítése, amely az ebben a korban még álló, de magasabb járószinttel rendelkező II. sz. kőkerítésfal bejárati kapuja mellett helyezkedik el. (XVI. szd.) 13. Ugyancsak ebből az időből származtathatjuk azokat a szemétgödröket, amelyek a II. sz. sírkápolna apszisában, valamint a korábbi udvar területén kerültek elő. (XVI — XVII. szd.) 14. Esetleg az 1601-es vagy az 1688-as visszafoglalás egyik halottját láthatjuk a keresztény vallás szerint eltemetett 18. sz. sír halottjában. (XVII. szd.) 15. Székesfehérvár töröktől történő felszabadítása után meginduló új élet egyrészt elpusztította a bazilikát és a prépostságot, másrészt, ennek következményeként megkezdte az új telepesek házainak építését. Ekkor területünkön alápincézett két épületet, s az egyikben egy kutat építettek. (XVIII. szd.) 16. A továbbiakban az egyik telekhatáron egy újabb kutat építenek. (XVIII—XIX. szd.) 17. A századfordulón épült ház megtartotta a barokkori pincéket és modern közműveket készítettek egyidejűleg. Ezt az épületet bontották le 1965-ben. A területünkön megfigyelhető 1000 esztendő összesen 3,5 m vastag kultúrréteget eredményezett, s az ebből kihántolt emlékek a város és egyben az ország igen jelentős történeti, művészeti eseményeit tükrözik. Kralovánszky Alán 261
