Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)
Közlemények – Mitteilungen - Bánki Zsuzsanna – Fitz Jenő: Gorsium. Ötödik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1965–66. – Gorsium. Fünfter Bericht über die Ausgrabungen in der römischen Siedlung bei Tác, 1965–1966. VIII–IX, 1967–68. p. 215–231. t. LIII–LV.
használásával átmeneti jellegű építmények alakultak ki. A terület új rendezése valószínűleg a 4. periódusban történt, amelyet inkább a IV. század elejére, mint a III. század végére keltezhetünk. Legnagyobb valószínűség szerint ez az építési korszak műve volt a csatornarendszer kiépítése. A nagy pilléres IV. századi épület feltárásáig annak időmeghatározása nem adható meg. Lehetséges, hogy már ebben a korszakban megtörtént felépítése, jelenlegi réteg-megfigyeléseink azonban inkább a mellett szólnak, hogy az utolsó építési korszakra keltezhető, amely a település többi részéhez hasonlóan valószínűleg I. Valentinianus korára esett. A KATONAI TÁBOR FELTÁRÁSA (1965) Az ala I Scubulorum téglabélyegei 9 , a településről való katonai sírkövek 10 alapján a kutatás már korábban feltételezte, hogy Gorsium az I. század folyamán katonai táborral rendelkezhetett. 11 Az eddigi feltárások régészetileg nem erősítették meg ezt a feltevést, sőt azok a kutatások az utak csomópontjában, amelyek a tábor sejthető helyét kutatták, eredménytelenek maradtak. A margittelepi bennszülött település kiterjedésének vizsgálata 1965-ben e településtől D-re három kutatóárokban a tábor vallumára talált. A tábor Ny-i vallumát a B 4 /13—15 szelvényben (3. ábra) és ettől D-re 80 méterre az R 4 /6 szelvényben (4. ábra) sikerült meghatározni. Az É-i oldalon a vallum helye a V 3 /22c-d szelvényben bontakozott ki. A Ny-i és É-i árok metszéspontja, azaz a tábor a ÉNy-i sarka a IV. századi temető területére határozható meg, ahol az ásatások valóban nagyméretű hosszú elszíneződést állapítottak meg. A V 3 /22 c-d és az B 4 /13—15 szelvényben a vallum belső oldalán vályogtéglákból kirakott erősítés mutatkozott, amelyet leásott cölöpökkel rögzítettek. A tábor vallumán belül csak a B 4 /13—15 szelvény mellett, a C 4 /15 b-d területén folytattunk vizsgálatot, ahol nagyméretű kerek cölöp helye került elő. A négy ponton előzetesen megvizsgált tábor egy rétegűnek látszik, használati ideje 20—30 évet nem haladhatta meg. A tábor területét a IV. századi temetővel határos rész kivételével, ahol a vallum fölött IV. századi járószint húzódik, későbbi rétegek nem vágták át, sőt úgy látszik, a tábor területén később semmiféle település nem volt. Az I. századi rétegek ennek következtében lényegesen magasabban mutatkoznak, mint a településen bárhol másutt : azaz ez a rész, amely ma Gorsium laposabb szakaszaihoz tartozik, az I. század folyamán kiemelkedhetett a környezetből. A katonai tábor helyének meghatározása lényeges módon hozzájárul Gorsium topográfiai kérdéseinek jobb megvilágításához. Valószínűnek látszik, hogy a bennszülött lakótelep, amelynek korát az előkerült gyérszámú éremanyag Vespasianus-Traianus korára határozta meg, az I. század második felében működő táborhoz csatlakozó polgári település, vicus lehetett. 3. ábra » SZILÁGYI J.: Arch. Ért. 1942, 179. 10 CIL III 3352; Gorsium, a táci rómaikori ásatások 82, 17. sz. » SZILÁGYI J. : Acta Arch. Hung. 2 (1952) 214.; FITZ J.: AntTan 9 (1962) 156. 223
