Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Évi jelentés 1965–1966 – Jahresbericht 1965–1966 - Fitz Jenő: Jelentés a Fejérmegyei Múzeumok évi tevékenységéről 1965–1966. – Bericht über die Tätigkeit der Museen im Komitats Fejér in den Jahren 1965–66. VIII–IX, 1967–68. p. 175–179.

ISTVÁN CSÓK DUNA- „ KIRÁLY ISTVÁN ÜJVÁROSI ÖSSZESEN MÚZEUM KÉPTÁR MÜZEUM Régészet 398 147 - 60 341 458 488 Numizmatika 10 574 10 574 Antropológia 2 328 — 2 328 Helytörténet 3 963 1 107 5 070 Néprajz 6 312 1269 7 581 Természettudomány 1 332 — 1 332 Képzőművészet — 663 — 663 Iparművészet 754 754 Zene, irodalom 1152 152 Összesen: 422 656 2569 62 717 487 942 A tudományos kutatásban elért eredményeket 1965-ben 67, 1966-ban 60 megjelent tanulmány jelzi. További 53 tanulmány, amely 1965/66-ban készült el, még nem került ki a nyomdából. A megjelent 127 tanulmányból 20 ősrégészeti, 20 Pannónia ókori régészetével foglalkozik, 38 ókortörténeti, 6 népvándor­láskori-középkori, 1 legújabbkori, 4 numizmatikai, 2 antropoló­giai, 8 néprajzi, 14 művészettörténeti és 14 muzeológiai tár­gyú. A fentiekből 50 idegen nyelven jelent meg, ezek közül 30 külföldi folyóiratokban, lexikonokban, 2 önálló kötetként. Az őskori kutatásokban új programként kezdtünk hozzá a megye újabb kőkori lelőhelyeinek hitelesítéséhez és feldolgozá­sához. E munkában elsőnek a bicskei újabb kőkori település és a felsőszentiváni neolitikus — rézkori (Balatoni csoport) település hitelesítésén dolgoztunk. Ezzel párhuzamosan foly­tatódott a bronzkori munkaközösség földvár kutatási programja (Bandi Gábor és Kovács Tibor közreműködé­sével), a lovasberényi Mihályváron. A feltárással egyidejűleg az anyag feldolgozása is az 1970-ig kidolgozott terv szerint — elsősorban a táblakötetek összeállítása és fényképezése terén — haladt előre. Tovább folytattuk a késővaskori lelet­anyag további gyűjtését és feldolgozását, elsősorban a LT D lakosság rómaikori továbbélésének kutatásával. Az ókori kuta­tások is az előző évek munkáit folytatták. Az elkészült és megjelent tanulmányok nagyobb része ezekben az években is a Duna vidéki római prosopographia feldolgozásával foglalkoz­tak. Ezek sorában „Ingenuus et Régalien" címmel a Collection Latomusban és „Die Laufbahn der Statthalter in der römischen Provinz Moesia inferior" címmel a weimari Böhlaus Nachfolger kiadónál megjelent monográfiák a legjelentősebbek. A kutatá­sok másik része Fejér megye római kori emlékeinek, topográfi­ájának feldolgozását végezte. Elkészült a Topographia Imperii Romani számára Fejér megye ókori topográfiájának feldolgo­zása és jelentősen előre haladt a Corpus Inscriptionum Latina­rum pannóniai kötete számára a Fejér megyei feliratok össze­gyűjtése. A táci római település anyagának feldolgozását végző munkaközösség a bennszülött település (Kocztúr Éva,) a pecsételt kerámia (F i t z J e n ő), a terra sigillata leletanyag (Gabler Dénes), valamint az állatcsontok (B ö к ö n y i Sándor) feldolgozása mellett az I. villa monográfiájának elkészítésével foglalkozott. Középkori kutatásaink középpont­jában a székesfehérvári királyi bazilika és a hozzá csatlakozó épületek történetének kutatása állott és ezzel kapcsolatban felmerülő problémakör, Székesfehérvár kialakulásának kérdé­seiről. A kutatások már a kezdeti szakaszban is jelentősen módosították Székesfehérvár korai körténetére vonatkozó ed­digi elképzeléseinket. Helytörténeti kutatásaink székesfehérvári eredményeit összegezte a Műszaki Könyvkiadónál megjelent „Székesfehérvár" kötet, Fitz Jenő, Császár László ésPapp Imre munkája. Dunaújvárosban megkezdtük a szocialista város történetének és emlékanyagának rendszeres gyűjtését és feldolgozását. Néprajzi kutatásunk folytatta a korábbi években megindított néptánckutatást, elsősorban a pásztortáncok felgyűjtésével. Folytatódott a megyei kismester­ségek kutatása is, a népi kerámia, a kádármesterség és a késes­mesterség témaköréből. Művészettörténeti kutatásaink egyfelől folytatták Fejér megyei művészi múltjának kutatását, különös tekintettel a XVIII. századra, másfelől a XX. századi magyar képzőművészet történetével foglalkoztak. A megye újkori történetének kutatását az előző évekhez hasonlóan külső munkatársak bevonásával, munkáik kiadásá­val támogattuk (Dani Lukács, Farkas Gábor, Lencsés Ferenc). Múzeumi kiadványaink közül az Alba Regia 4/5. kötete 1965 ősz folyamán, a 6/7. kötet 1966 végén jelent meg. Helytörténeti vonatkozású kiadványaink sorában Martonvásár története Lencsés Ferenc tollából 15 ív terjedelemben jelent meg. Kralovánszky Alán A székesfehérvári középkori bazilika új eredményeken alapuló feldolgozását adta. Egy új sorozat első számaként került kiadásra Képek Dunaújváros múltjából a legrégibb időktől a törökkor végéig, amelyet Bóna István és B. Vágó Eszter írtak. Kiállítási vezetőink és katalógusaink sorában megjelent Az István király Múzeum állandó kiállításának vezetője, valamint a XX. századi magyar művészet egy-egy korszakát összefoglaló katalógusok: A szá­zadforduló művészete, A nyolcak és aktivisták köre, Magyar szobrászat 1920 — 1945, a Középdunántúl anyagi műveltségét bemutató kiállítássorozat első kiállításának katalógusa: Ke­Tudományos eredményeinket a Magyar Régészeti, Művészet­történeti és Éremtani Társulatban (Fitz Jenő, F. Petres Éva, Kralovánszky Alán, В Vágó Eszter), a Társulat székesfehérvári vándorgyűlésén (Fitz Jenő, Kralovánszky Alán, K. Kovalovszky Márta), az Ókortudományi Társaságban (Fitz Jenő), a MTA Régészeti Intézetében (Makkay János), a Biológiai Tár­sulatban (Kralovánszky Alán), az 1965. (Makkay J á n о s) és az 1966. évi szegedi alföldi régészeti konferencián (Makkay János, Kralovánszky Alán) tartott előadások ismertették. Fitz J e n ő a prágai nemzetközi epigráfiai konferencián két előadást tartott, előadással szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia budapesti nemzetközi Klasszika Philologia Kongresszusán is és a magyar Történelmi Társulat elnöksége nevében részt vett a Német Történelmi Társulat berlini kongresszusán. 1966-ban Fitz Jenő, F. Petres Éva és B. Vágó Eszter részt vettek a prágai VII. Nemzetközi Ősrégészeti Kongresszuson, ahol F. P e t r e s Éva előadást tartott. Kutatóink közül 1965. folyamán K. Kovalovszky Márta Ausztriában, Kralován­szky Alán Romániában és Bulgáriában volt tanulmány­úton. 1966-ban Kralovánszky Alán és Bánki Zsuzsannaa Szovjetunióban, Kralovánszky Alán Lengyelországban, B. Sergő Erzsébet az NDK-ban és a Szovjetunióban, Makkay János Csehszlovákiában tett utazást. Gyűjteményeink gyors fejlődése raktári helyzetünk további romlását hozta magával. Ezen új raktárak bérlésével (az Ybl­hagyaték elhelyezésére, kiállítási anyagok számára a lovas­berényi kastélyban) csak részben segíthettünk. Restaurátori műhelyünk 1965-ben 54 528, 1966-ban 57 384 tárgy kezelését végezte el. Hasonlóan alakult leltározási munkánk, 1965-ben 53 072 darabot, 1966-ban 43 097 tárgyat vettünk leltárba. A két év alatt 8231 leírókartont készítettünk. Könyvtárunk a két év során 1095 kötettel és 456 folyóirat évfolyammal gazdagodott. Jelentősen bővült múzeumi adattárunk is, 1965 —66-ban össze­sen 7859 darabbal. Fotóarchívumunk 1966 végén 20 162 felvé­telből állott. Ismeretterjesztő tevékenységünk középpontjában időszaki kiállításaink állottak. A XX. század magyar művészete című négy évre tervezett kiállítás-sorozatunkat „A századforduló művészete" kiállítással kezdtük 1965 tavaszán, ugyanennek az évnek őszén ,,A nyolcak és aktivisták köre", 1966 tavaszán „Magyar szobrászat 1920 — 1945" és őszén „Alföldi festészet" címmel került megrendezésre a sorozat többi kiállítása. Mind a négy kiállítást előadássorozat, egy-egy hangverseny és egy-egy kamarakiállítás egészítette ki. A Veszprém és Vas megyei Múzeumokkal közösen indított A Közép-Dunántúl anyagi műveltsége című sorozat első kiállítását 1966 őszén „Kerámia" címmel nyitottuk meg. A mai magyar képzőművészet bemutatá­sát Duray Tibor, Frank Frigyes, Vilt Tib or, Korniss Dezső,Tafner Vi dor, SchaárErzsé­b e t kiállításaival folytattuk. Dunaújvárosban a római ásatások legszebb emlékeit bemutató Intercisa kiállításunk ért el jelentős sikert. Múzeumaink látogatottsága a két év alatt a következő­képpen alakult : 176

Next

/
Thumbnails
Contents