Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Adatok a földreformok történetéhez Fejér megyében. – Beiträge zu der Geschichte der Bodenreformen im Komitat Fejér (1920–1946). VIII–IX, 1967–68. p. 155–170.

Diósdon 77 hold földalapot hoztak létre, amelyre 180 család tartott igényt. A juttatandó terület csekélysége miatt azt kiosztani nem lehetett még áprilisban, így a felosztásban csak elvben egyeztek meg. Nem osztották ki a földeket Csabdin sem, mert a bicskei Földigénylő Bizottság Csabdi határából igényt tartott bizonyos határrészre. Csákvárról április 30-án jelentették, hogy 477 gazdának 423 hold rétet és 3234 hold szántót adtak. Etyeken fel kellett oszlatni a Földigénylő Bizottságot, abba volksbundista elemek is jutottak. Az új bizottságot a kommunista párt tagjai közül választották, amely nagy lendülettel látott munkához. Megsemmisítette a korábbi kisajátítások és megváltások egy részét, és május 2-ig 2271 holdat 213 igénylőnek juttatott. Felcsuton és a hozzátartozó pusztákon 302 család jutott összesen 2020 kat. hold földhöz, és 34 igénylőt, mint földre jogosulatlant utasítottak el. Felcsuton 1945 előtt nagy volt a földnélküliség, és 1945 tavaszán 205 olyan családot helyeztek birtokba, akik mezőgazdasági ingatlannal nem rendelkeztek. Felcsut község csak hosszas vita után engedett át egy határrészt az újbarokiaknak, ahol felosztandó terület nem volt. Gyúrón 1294 hold volt a földalap, amelyet a Dreher uradalomból és a székesfehérvári káptalan birtokából hoztak létre, és amelyből 115 családnak május elején 950 holdat juttattak. Községi tulajdonba került 120 hold legelő, 44 hold erdő, míg a többit tartalékolták. Kajászószentpéteren a 140 igénylőnek még áprilisban sikerült az egész földalapot, 968 holdat felosztani. Pusztazámoron viszont csak 490 hold talált gazdára, 91 juttatottnál. Sóskúton április 27-ig 500 holdat, május 2-ig viszont már 823 holdat felosztottak. Száron 71 igénylőnek 400 holdat mértek ki, és ebből április végén 210 holdat fogtak művelés alá az újgazdák. Tordason 110 igénylő 420 holdat kapott, viszont csak május végére sikerült a birtokbahelyezést elvégezni. A községben „termelési szövetkezet" alakult a gazdákból és a volt uradalmi cselédekből. A szövetkezet a községben talált, gazdátlanul hagyott mezőgazdasági gépek használatára szerződött, és 1945 nyarán már géphasznosítási társulatként működött. A községben mindössze 15 pár ló maradt, viszont a géptársulásnak négy traktorja, 25 vetőgépje stb. volt. Tárnokon ugyancsak április végéig 227 igényjogosultat birtokba helyeztek, és még április hónapban 189 birtoklevelet osztottak ki. Az élniakarás jele ebben a faluban is megmutatkozott: a kommunisták kezdeményezésére mezőgazdasági gépszövetkezetet létesítettek, amelyet a lakosság szívesen felhasznált a tavaszi munkák során. Vagyonuk május végén 4 traktor, 6 cséplőgép és 9 vetőgép volt. Akadozott a földosztás menete Tabajdon, és csak 140 holdat osztottak fel április 30-ig, mert Alcsut község a kért 360 katasztrális holdat április 26-án adta át a tabajdi Földigénylő Bizottságnak. Rugalmasságukra azonban mi sem jellemzőbb, hogy május 3-ig ezt a területet is parcellázták, felosztási tervezetük már április közepén elkészült. Vértesbogláron 85 igénylő esett 664 holdra, ahol 320 holdat 69 kérelmezőnek juttattak is, de 214 hold mint legelőterület községi tulajdonba került. Vértesacsán 1228 holdas földalapra 341 család jelentette be igényét, és április végéig 251 fő 1031 holdat birtokba is vett. 90 igényjogosultat utasítottak el, nekik a község határában ingatlant adni nem tudtak. Megkísérelték, hogy Csákvár és Veréb községek határából szántóföldet szerezzenek, a községek Földigénylő Bizottságai azonban a földek átadásáról hallani sem akartak. Vértesdobozon József főherceg uradalmából 196 hold és az alcsuti határból 68 hold alkotta a földalapot, de az alcsuti Földigénylő Bizottság ellenállása miatt a kiosztást csak május derekára fejezték be. Vértesdobozon 54 újgazda a tavaszi munkákat csak igen elkésve tudta elvégezni a juttatott földeken. Válón négy gazdaságot, összesen 2856 hold területet osztottak fel, amelyet 346 család kapott. Kevés, mindössze 81 hold volt a felosztandó terület Csőszön, viszont erre 223 család tartott igényt. A csőszi Földigénylő Bizottság a szomszéd községektől 1214 hold földet szerzett, és így április végéig 201 kérelmezőt 1295 kat. holddal elégítettek ki. Falubattyánban csupán 35 kat. hold házhelyterület állt rendelkezésre, mivel 119 földigénylő a falutól távol eső Fövenypusztán juttatott ingatlant nem fogadta el. Április 29-én úgy látszott, hogy a fövenypusztai földekből 450 hold marad felosztatlan, mindössze 87 hold talált abból gazdára Falubattyánban. Nem volt kiosztandó terület Jenő község határában sem. A községi Földigénylő Bizottságnál 224 földigénylő jelentkezett, akik közül 190 fő 632 holdat Polgárdi határában kapott. Ugyancsak egyezkedési tárgyalások kezdődtek Füle és Jenő községek Földigénylő Bizottságai között, amely értelmében Füle község 350 kat. holdat át is engedett a jenőieknek. Hasonlóan a szomszéd községek területéből kellett felosztásra birtokot szerezni a kislángi községi Földigénylő Bizottságnak is. Május és június hónapban sikerült Soponya és Kálóz határából 750 holdat a kislángiak rendelkezésére bocsátani. Kislángon meglehetősen sok szegény ember volt, ezért a bizottság úgy határozott, hogy átlagosan 5—5 kat. holdas parcellákat juttat a 170 igényjogosultnak. Áprilisban birtokbahelyezésről még szó sem lehetett, csak a kiosztandó terület végleges kialakítása után, május végén, június elején. A juttatási kulcs természetesen alacsonyabb lett a tervezettnél. A felparcellázott földeket is sorshúzás útján juttatták a kérelmezőknek. Nadapon mindössze 12 hold szántóföld, 3 hold gyümölcsös és 3 hold szőlő alkotta a földalapot, igényjogosult volt 83 család. A községi Földigénylő Bizottság áprilisban és május elején még nem rendelkezett felosztandó területtel. Kőszárhegyen is csak úgy sikerült a 130 igénylőt kielégíteni, hogy Polgárdi községtől 140 kat. hold szántóföldet kaptak, amelyet május 1-én felosztottak.

30 1945 tavaszán valóságos agrárforradalom zajlott le Fejér megyében. Ez lehetőséget adott a megye parasztságának, hogy a háború okozta pusztításból néhány év alatt kilábolhasson. A földreform elég nagy gazdasági előnyöket biztosított a gazdasági cselédeknek, a mezőgazdasági munkásoknak is, de kétségtelenül a kisbirtokosok gazdaságán lendített legtöbbet. A gazdasági nehézségek nem múltak el ebben az esztendőben, sőt jónéhány év kellett a parasztgazdaságok megerősödéséhez, amelyhez a demokratikus államhatalom is tudott anyagi segítséget nyújtani. A községi Földigénylő Bizottságok a földek felosztása után gyakorlatilag befejezték munkájukat. 1945 őszén már csak vitás földügyekkel, házhely s néhol legelők juttatásával foglalkoztak. A bizottságokat 1946 január végén Fejér megyében fel is számolták.

31 30 Alispáni iratok, 85/1945. sz. 31 A földigénylő bizottságok 1947. február 1-én szüntették meg működésüket. A felszámoló bizottság 1947 tavaszán a földigénylő bizottságok irattárait a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak, ill. ennek hivatali 11 161