Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Fitz Jenő: Francia metszet Székesfehérvár 1601. évi ostromáról. – Le siege de Székesfehérvár en 1601 sur une gravure française. VIII–IX, 1967–68. p. 149–154. t. XLVI.

FRANCIA METSZET SZÉKESFEHÉRVÁR 1601. ÉVI OSTROMÁRÓL Székesfehérvár 1601. évi ostromát megörökítő nagy­számú korabeli metszetek sorában egészen különleges he­lyet foglal el az a metszet, amelyet Montreulx közöl „His­toire universelle des guerres du Turc depuis Van 1565 jusques á la trefue faicte en Vanné 1606" című művében. 1 A nevezetes ostrom híre annak idején egész Európát bejárta s se szeri, se száma azoknak a német, olasz, francia és németalföldi metszeteknek, amelyek a város győzelmes elfoglalását megörökítették. Ezek java része azonban kép­zeleti képet ad a városról, metszőjük sohasem járt a hely­színen és legtöbb esetben nem is támaszkodott képzeletén kívül másra, mint az ostrom leírásaira. A később készült ábrázolások a korábbiakat másolták, elsősorban Ortelius „WAHRE CONTRAFACTVR DER KÖNIGLICHEN STAT STVLWEISENBVRG. WIE DIE VON CHRIS­TEN EROBERT WORDEN ANO 1601. den 20 Septe" metszetét, 2 amelyet a város 1601. majd 1688. évi vissza­foglalása alkalmával vert emlékérmeken is felhasználtak. 3 A vár ezeken rendszerint kerek, vagy ovális alaprajzú, három oldalról csatornákkal elválasztott öt külváros vé­delmezi. A metszeteken szerepelnek mindazok az épüle­tek, amelyek a leírásokból ismeretessé váltak: a királyi bazilika és a királyi palota, — rendszerint mindkettő lán­gokban áll, — török mecsetek, a Budai és a Palotai kapuk (általában felcserélve), a törökök temetője a váron kívül, stb. A metszetek másik része távlati képbe foglalja az ostrom harcait. Ezek közül különösen W. P. Zimmermann metszetei fontosak, aki Dillich helyszínen készült metszete alapján bár nem pontos, de felismerhető ábrázolásokat készített a városról. Ezek észak felől mutatják a török várat, az előtérben három—négy nagy rondellával meg­erősített külvárost látunk, mögötte hasonló rondellákkal tagolt hosszú, erős falat, amely mögött házak és templo­mok emelkednek, az óriási méretű királyi bazilika két egyenlőtlen gótikus tornya. (XLVI. t.) Montreulx metszete (LXVI. t.) ezektől lényegében tér 1 Paris 1608. A metszet a 146. oldalon van. 2 Türkische und Ungarische Krónika. (Nürnberg 1663). 3 FITZ J.: NK 54/55 (1955/56) el: a város hiteles alaprajzára viszi rá az ostrom egyes mozzanatait. Az alaprajz (azaz a belső és a külső vár alakja, erődítései, az ostromló ütegek elhelyezése) leg­kisebb részéig megegyezik azzal a hadmérnöki térképpel, amely Székesfehérvár elfoglalása után készült. 4 Egyelőre nem dönthető el, vajon ezt a katonai felmérést használta-e fel a metszet rajzolója, vagy egy másik, hasonló térképre megy vissza. Az utóbbi feltevést azért kell megkockáz­tatnunk, mivel francia metszetünkön számos olyan adatot kapunk a városról, amely a térképen hiányzik — és, mint később látni fogjuk, ezek sem a képzelet szülöttei. Ezek a máshonnan nem ismert adatok adják meg számunkra Montreulx metszetének fontosságát. A továbbiakban eze­ket az adatokat fogjuk vizsgálni, elválasztva tőlük a kép teljessége érdekében hozzáadott képzeleti sallangokat és leszűrve az adódó történeti következtetéseket. 1. Az ostrom 1601-ben A város ostromával nemcsak a korabeli történetírás foglalkozott részletesen, de a helytörténeti kutatás is szinte minden adatot felhalmozott, amely hivatalos jelentések­ből, levelekből, magyar, török és külföldi történetírók munkáiból összeszedhető volt. 5 Az ostrom történetét en­nek ellenére nem tekinthetjük lezártnak azok a tévedések és bizonytalanságok következtében, amelyek a kortársak és az ostrommal foglalkozó újabb írók munkáiban a város helyrajzának ismerete hiányában adódtak. Az ostrom történetét az ismert leírások alapján a kö­vetkezőkben foglalhatjuk össze: Az osztrákokból, csehekből, bajorokból, vallonokból álló 28 361 főnyi hadsereg 6 Mátyás főherceg névleges és Philippe Emmanuel de Lorraine, Mercoeur herceg való­4 Karlsruhe, Grossherzogliche Familienarchiv 146. s GÖMÖRY G.T.. HK 5 (1892) 299-322, 609-635;- KÁROLY J.: Fejér vármegye története (Székesfehérvár 1896 — 1904, 1—5. köt.) 2, 508; — LAUSCHMANN GY., Székesfehérvár két háborús éve a XVII. század elején. (Székesfehérvár 1918, 24 p.); FITZ J.: FN 9 (1954) 294., 300. sz. 6 GÖMÖRY G.: op. cit. 310. 149

Next

/
Thumbnails
Contents