Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Fitz Jenő: Francia metszet Székesfehérvár 1601. évi ostromáról. – Le siege de Székesfehérvár en 1601 sur une gravure française. VIII–IX, 1967–68. p. 149–154. t. XLVI.

FRANCIA METSZET SZÉKESFEHÉRVÁR 1601. ÉVI OSTROMÁRÓL Székesfehérvár 1601. évi ostromát megörökítő nagyszámú korabeli metszetek sorában egészen különleges helyet foglal el az a metszet, amelyet Montreulx közöl „Histoire universelle des guerres du Turc depuis Van 1565 jusques á la trefue faicte en Vanné 1606" című művében.

1 A nevezetes ostrom híre annak idején egész Európát bejárta s se szeri, se száma azoknak a német, olasz, francia és németalföldi metszeteknek, amelyek a város győzelmes elfoglalását megörökítették. Ezek java része azonban képzeleti képet ad a városról, metszőjük sohasem járt a helyszínen és legtöbb esetben nem is támaszkodott képzeletén kívül másra, mint az ostrom leírásaira. A később készült ábrázolások a korábbiakat másolták, elsősorban Ortelius „WAHRE CONTRAFACTVR DER KÖNIGLICHEN STAT STVLWEISENBVRG. WIE DIE VON CHRISTEN EROBERT WORDEN ANO 1601. den 20 Septe" metszetét,

2 amelyet a város 1601. majd 1688. évi visszafoglalása alkalmával vert emlékérmeken is felhasználtak.

3 A vár ezeken rendszerint kerek, vagy ovális alaprajzú, három oldalról csatornákkal elválasztott öt külváros védelmezi. A metszeteken szerepelnek mindazok az épületek, amelyek a leírásokból ismeretessé váltak: a királyi bazilika és a királyi palota, — rendszerint mindkettő lángokban áll, — török mecsetek, a Budai és a Palotai kapuk (általában felcserélve), a törökök temetője a váron kívül, stb. A metszetek másik része távlati képbe foglalja az ostrom harcait. Ezek közül különösen W. P. Zimmermann metszetei fontosak, aki Dillich helyszínen készült metszete alapján bár nem pontos, de felismerhető ábrázolásokat készített a városról. Ezek észak felől mutatják a török várat, az előtérben három—négy nagy rondellával megerősített külvárost látunk, mögötte hasonló rondellákkal tagolt hosszú, erős falat, amely mögött házak és templomok emelkednek, az óriási méretű királyi bazilika két egyenlőtlen gótikus tornya. (XLVI. t.) Montreulx metszete (LXVI. t.) ezektől lényegében tér 1 Paris 1608. A metszet a 146. oldalon van. 2 Türkische und Ungarische Krónika. (Nürnberg 1663). 3 FITZ J.: NK 54/55 (1955/56) el: a város hiteles alaprajzára viszi rá az ostrom egyes mozzanatait. Az alaprajz (azaz a belső és a külső vár alakja, erődítései, az ostromló ütegek elhelyezése) legkisebb részéig megegyezik azzal a hadmérnöki térképpel, amely Székesfehérvár elfoglalása után készült.

4 Egyelőre nem dönthető el, vajon ezt a katonai felmérést használta-e fel a metszet rajzolója, vagy egy másik, hasonló térképre megy vissza. Az utóbbi feltevést azért kell megkockáztatnunk, mivel francia metszetünkön számos olyan adatot kapunk a városról, amely a térképen hiányzik — és, mint később látni fogjuk, ezek sem a képzelet szülöttei. Ezek a máshonnan nem ismert adatok adják meg számunkra Montreulx metszetének fontosságát. A továbbiakban ezeket az adatokat fogjuk vizsgálni, elválasztva tőlük a kép teljessége érdekében hozzáadott képzeleti sallangokat és leszűrve az adódó történeti következtetéseket. 1. Az ostrom 1601-ben A város ostromával nemcsak a korabeli történetírás foglalkozott részletesen, de a helytörténeti kutatás is szinte minden adatot felhalmozott, amely hivatalos jelentésekből, levelekből, magyar, török és külföldi történetírók munkáiból összeszedhető volt.

5 Az ostrom történetét ennek ellenére nem tekinthetjük lezártnak azok a tévedések és bizonytalanságok következtében, amelyek a kortársak és az ostrommal foglalkozó újabb írók munkáiban a város helyrajzának ismerete hiányában adódtak. Az ostrom történetét az ismert leírások alapján a következőkben foglalhatjuk össze: Az osztrákokból, csehekből, bajorokból, vallonokból álló 28 361 főnyi hadsereg

6 Mátyás főherceg névleges és Philippe Emmanuel de Lorraine, Mercoeur herceg való4 Karlsruhe, Grossherzogliche Familienarchiv 146. s GÖMÖRY G.T.. HK 5 (1892) 299-322, 609-635;- KÁROLY J.: Fejér vármegye története (Székesfehérvár 1896 — 1904, 1—5. köt.) 2, 508; — LAUSCHMANN GY., Székesfehérvár két háborús éve a XVII. század elején. (Székesfehérvár 1918, 24 p.); FITZ J.: FN 9 (1954) 294., 300. sz. 6 GÖMÖRY G.: op. cit. 310. 149