Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Szemle – Rundschau - Kralovánszky A.: Dokumentációs kártyarendszerek és alkalmazásuk lehetőségei a régészeti egyéni kutatásokban. – Card systems of dokumentation and the possibility of their application in individual archaeological research. VI–VII, 1965–66. p. 211–218.

lommal nem nagyon dolgozhatunk, viszont lyukkombinációt alkalmazva, nagyon bonyolulttá válik a munka. A kétsoros peremlyukasztásos kártyás rendszer csak egyes esetekben használható, ekkor azonban igen célravezető (lásd erről még alább). Az egysoros peremlyukasztásos kártya nagyon célravezető, könnyű és gyors munkát biztosít, s aránylag nem nehéz súlyú. Ha például többezer kártyával dolgozunk, akkor maximum 750 darabos egységben lehet az elsődleges témaszűkítést elvégezni. E 750 darab karton 1,75 kg. súlyú. Természetes, hogy a kisebb széiria kisebb súlyt jelent. (100 db = 0,25 kg.) Optikai-kártyás rendszer ugyancsak hasznos segítséget nyújt, de alkalmazása azért nehéz, mert hazánkban jelenleg, nem kapható. Elvben lehet alkar házilag vagy nyomdailag előállítani, a nehézség az, hogy speciális, vegyileg kezelt kartont nem lehet hozzá kapni, pedig ez feltétlenül szükséges, mivel a hő és nedvesség hatására a vegyileg nem kezelt karton deformálódik és a lyukak nem esnek egymásra. A továbbiakban néhány példán keresztül szeretnénk bemutatni, hogy a hazánkban is kapható kisméretű egysoros, ill. а К 5 típusú kétsoros peremlyukasztásos kártyát hogyan alkalmazzuk saját kutatásainkban. E példák lehetőséget adnak arra, hogy bárki a saját szűkebb szakterületének megfelelően alakítsa ki saját jelkulcs-rendszerét, hiszen a mienk csak a saját szempontjainknak felelnek meg. 1. Irodalmi adatgyűjtés. (Egysoros peremlyukasztásos kártya.) Jelkulcsrendszer: Felső perem 1—16: A mű tárgya (1 = geográfia, 2 = antropológia, 3 = politikai történet, 4 = társadalom történet, 5 = nyelvészet, 6 = néprajz, 7 = településtörténet, 8 = mezőgazdaság;, 9 = ipar, 10 = kereskedelem és közlekedés, 11 = halászat, 12 = művészet, 13 = kultusz, 14—16 = szabad jelölési hely későbbi bővítés céljára). 17—21: bibliográfiai adatok (17 = monográfia, 18 = adatközlés, 19 = ismertetés vagy utalás, 20 = térkép, 21 = kép). Baloldali perem 1— 4: Az adat forrásjellege (1 = irodalmi, 2 = depot, 3 = telep, 4 = temető). 5—10: Az adat területi előkerülése (5 = Afrika, 6 = Amerika, 7 == Ázsia, 8 = Európa, 9 = Kárpátmedence, 10 == Óceánia). Alsó perem 1— 4: A mű tárgya (1 = módszertan, 2 = múzeológia, 3 = kutatástörténet, 4 = bibliográfiai). 5—13: Kronológia (5 = mezolit + neolit, 6 = eneolit -f rézlkor, 7 = bronzkor, 8 = vasikor, 9 == I—

IV. i szd., 10 = V—VI. szd., 11 = X—XII. szd., 12 =' ХШ—

XV. szd., 13 = XVI—XX. szd.). 14—21: A szerző családi nevének kezdőbetűje Wiedemann—Kállay kulcs alapján.

17 Jobboldali perem 1— 8: Temetkezési ritus (1 = tájolás, 2 = a sír előkészítése, 3 = a halott fektetésének módja, 4 =*= alkarok helyzete, 5 = embertani anyag hiánya vagy többlete, 6 = tárgyak rendkívüli elhelyezése, 7 = a halott elhelyezése utáni ténykedés, 8 = rendkívüli embertani jelenség, Э—10: Szabad jelölési lehetőség: későbbi bővítés céljára. (15. ábra). 2. Nagyobb rész-téma kutatás. (Egysoros peremlyukasztásos kártya.) Csak a régészeti tárgyi anyag agrártörténeti vonatkozásaira szolgáló jelkulcsrendszer: Baloldali perem 1: Ábrázolás. 2—6 : Agrártörténeti rész-terület (2 = halászat, 3 = vadászat, 4 = növénytermesztés, 5 = állattenyésztés, 6 =ä= egyéb). 7—10: Előkerülés jellege (7 — sír, 8 = telep, 9 = depot, 10 = szórvány). Alsó perem 1—15: Kronológia (1 = paleolit + mezolit, 2 = neblit, 3 = eneolit, 4 == rézkor, 5 = bronzkor, 6 — Hallstatt, 7 = La Téne, 8 == római-kor, 9 = hun-germán, 10 = avar, 11 =Árpád-kor, 12 = késő középkor, 13 = őskor, 14 = népvándorláskor, 15 = középkor). 16—21: Terület (16 = KisAlf öld, 17 = Felvidék, 18 = Dunántúl, 19 = Duna-Tisza köze, 20 = Tiszántúl, 21 = egyéb). Jobboldali perem 1— 8: Pontrendszer szerinti értékelés (1—24 közötti skálában).

18 9: Szabad jelölési hely későbbi bővítés céljára. 10: Kultusz. Felső perem 1—21 : Egyes tárgyak (mivel az összes agrártörténeti szempontból fontos tárgyak száma több mint 21, ezért az egyes rész-területen belül — pl. növénytermesztés — a csak odatartozó tárgyak kerülnek rögzítésre. így pl. a kapát úgy rögzítem, hogy a baloldali 4 (növénytermesztés) és a felső 1 (kapa) kerül kilyukasztásra. Hálónehezék = baj 2; felső 1. 3. Temetkezés kutatása a) Egy temető adatain nyugvó adatfelvételezés. (Egysoros peremlyukasztásos kártya.) Mivel minden korszak, ill. minden itemető más-más rituális jelenséget és régészeti anyagot tartalmaz, valamint összesen csak 62 jelölési lehetőség van direkt módszerrel, ezért minden egyes temetőre a jelölésektől függően más és más jelkulcsrendszer használata a praktikus. Például: Alsónémedi badeni kultúrához tartozó temető.

19 Felső perem. 1 7— 7 : Rituális tárgyak (1 = edény, 2 = kutyafog, 3 = kagyló, 4 = marha), 8—14: Ékszer (8 — gyöngy). 15—21: Gazdasági felszerelés + fegyver (15 = nyílcsúcs, 16 = penge, 17 = szilánk, 18 • ár, 19 = őrlőkő). Baloldali perem 1— 2: Jelleg (1 = bolygatott, 2 = melléklet nélkül). 4— 6: Hysitokémiai adatok (4 = helyi, 5 = mediterrán, 6 = átmeneti). Alsó perem 1— 4: Tájolás. 5— 7: Sírforma. 8—10: Fektetés módja (8 = nyújtott, 9 = jobboldali, 10 = baloldali zsugorítás). 11—14: Nem (11 = ?, 12 == gyermek, 13 = nő, 14 = férfi). 15: Patológiai elváltozás. 16—21: Életkorcsoportok 0—

X évek között Wiedemann—Kállay féle kulcs szerint. 17. KÁLLAI L.: op. Cit. 18, К. ERY К—KRALOVANSZKY A.—NEMESKÉRI J.: op. cit. 19. KOREK J. : Badeni kultúra temetője Alsónémedin. MTA Közleményei 1(1951) 41-63. 215