Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)
Szemle – Rundschau - Kralovánszky A.: Dokumentációs kártyarendszerek és alkalmazásuk lehetőségei a régészeti egyéni kutatásokban. – Card systems of dokumentation and the possibility of their application in individual archaeological research. VI–VII, 1965–66. p. 211–218.
3. Mérete: 14,7x20,7 cm. Lyukak száma: 215. (К 5 típus) 4. Mérete: 20,7x29,8 cm. Lyukak száma: 313 (K 4 típus) Mindegyik kártyán lyukkombináció nélkül, az egymás alatt, illetve felett levő lyukak segítségével direkt jelölés útján csak egymást kizáró fogalmak rögzíthetők (pl. nő vagy férfi; jobboldali vagy baloldali zsugorítás). c) Háromsoros peremlyukasztásos kártya 3 (7. ábra). Mérete: 14,7x20,7 cm. Lyukak száma 326. Lyukkombináció nélkül az egymás alatt, illetve felett levő lyukak segítségével, direkt jelöléssel csak egymást kizáró fogalmat rögzíthetők (pl. piros, fehér, fekete). A lyukkombinációk elég bonyolultak és az egyéni régészeti kutatásban nincs sok értelme használni azokat, mivel egyszerre nem kell 1000 fogalmon felüli fogalommal dolgozni. Ezért a Wiechmann-féle egysoros decimális, illetve az egysoros 0, 1, 2, 4, 7-es rendszerű; 8 valamint a Raettig-féle kétsoros, 1, 2 ,4, 7-es rendszerű; 9 végül pedig a Preuss-féle háromsoros secundo quint-rendszerű lyukkombinációt csupán megemlítjük. 10 Fontosabb azonban a Wiechmann-féle háromszög-sémás lyukkombináció, amely adott esetben számunkra is szükséges és felhasználható. Lényege az, hogy két tűvel és 2—3—4—5—6—7—8 lyukkal, 3—6— 10—15—21—28 egymást kizáró fogalom rögzíthető direkt 'módon (lásd pl. alább az irodalom! adatokat rögzítő kartont. (8. ábra). 2. О p t i к ai kártya rendszer Lényegileg olyan koordináta rendszerrel ellátott kártya, amelyen minden egyes helyérték egy olyan fogalomnak felel meg, amely egy folyamatos sorszámmal ellátott fogalomrendszer egyik tagjával azonos. A jelkulcs szerint speciális lyukasztóval a kívánt különböző témakártyákon a kívánt sorszám helyét kilyukasztjuk, majd a megfelelő témakártyákat egymásra téve, valamint azokat a világosság elé tartva, a keresett helyérték számát — mivel a kártyán ott lyuk van és így átlátható e helyen a kártya — leolvassuk. a) Kettőezres jelölhetőségű kártya (Derbolowskyféle kártya). 11 b) Hatezres jelölhetőségű kártya. 12 c) Hétezres jelölhetőségű kártya 13 (9. ábra). Minden egyes témáról külön optikai kártyát kell készíteni és e különböző témájú kartonokat vagy más színű kartonok segítségével, vagy az optikai kártyák felső részén lévő, e célra rendszeresített és kivágással jelölhető módon (28 jelölhetőség), illetve ezek kombinációja alapján, tarthatjuk külön, II. Gépi berendezést igénylő lyukkártya-rendszerek 1. R é s к á r t у á s rendsze r. 14 (10. ábra) Lényegileg olyan rendszer, amelynél a gépileg előre kilyukasztott helyeket egymással összekapcsolva kell speciális lyukasztóval azokat kivágni és rendező géppel kikeresni a keresett kartont. Mérete: 14,7x20,7 cm. Lyukak száma 245. 35 fő fogalomkört lehet 7 variációban rögzíteni, vagy megfordítva, 7 fő fogalomkört 35 variációban. 7. G. GROBE: Eine Randlochkarte mit drei Lochreihen als Element einer Schrifttumskartei. Nachr. Dok. 3(1952) 195-199. 8. G. WIECHMANN: Handlochkarten zur Literaturdokumentation nach der Dezimalklassifikation. Münch. med. Wschr 99(1957) 1552-1555. 9. H. RÁETTIG: op. cit 10. Idéz INKE G.: op. cit. 11. U. DERBOLOWSKY: Die Sichtlochkartei als Nothelfer des Artzes, Münch med. Wshcr. 99(1957) 1547-1548. 2. Gépi lyukká rtya-rendszer 18 (Hollerithrendszer) (11. ábra). Lényegileg olyan rendszer, ahol a jelölendő fogalmakat a nyomdailag számokkal előre ellátott helyeken géppel kell kilyukasztani és kereső géppel kiválogatni, a keresett kartonokat. Mérete: 8,3x18,8 cm. Jelölhetőségi lehetőség: 80 fogalomkört 10 variációban, vagy 10 fogalomkört 80 variációban. Csak abszolút kidolgozott nomenclatúra esetében, ha kártyánként legalább 5 fogalmon felül és ha 10 000-néi több kártyára fér rá a vizsgált adatmennyiség, indokolt használata. Az alábbiakban Max Ullmann adatai alapján öszszesítő táblázatok segítségével érzékeltetjük a különböző kártyarendszerek előnyeit és hátrányait. 16 a) Ha a készítendő kartonok számát vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy optikai kártyát csak 500 példányon belül; a perem- és réskártyát pedig 10 000 példányon belül lehet, illetve érdemes használni. A helykártya (például a könyvtári katalógusban használt címkártya) 10 000 példányon felül is használható', viszont a gépi lyukkártya 10 000 példányon alul nem kifizető. (12. ábra). b) A rögzítendő szempontok számát alapul véve az a tapasztalat, hogy a helykártyán csak 1—2 szempont rögzíthető. A peremlyukasztásos-, réskártyán három szemponton felül, viszont a gépi lyukkártyán csak 10 szemponton belül van értelme adatainkat rögzíteni, végül pedig optikai kártyán 1-től tízen felüli szempont egyaránt rögzíthető (13. ábra). c) Az adatfelvételezési módszerekkel szemben többféle követelményt igénylünk. Ezeket figyelembe véve az alábbi adatoík állnak rendelkezésünkre. Sorrendben kell tartani (abc, téma stb.) feltétlenül a helykártyákat, nem szükségszerű ez az optikai kártyáknál, viszont netm kell sorrendben tartani a perem-, rés-, illetve gépi lyukkártyáknál a kartonokat (14. ábra). d) Addig, amíg a hely- és optikai kártyáknál jelkulcsrendszer nélkül lehet az adatokat felvenni, a perem-, rés- és gépi lyukkártyáknál jelkulcsrendszer szükséges. (14. ábra). e) A helykártyáknál szelekciós lehetőség nincsen, viszont az összes többi kártyarendszernél egyszerre több szempont szerint lehet válogatni a keresett témákat. (14. ábra). f) Bibliográfiai adatokat csak az optikáin nem rögzíthetünk. A gépi lyukkartonon viszont csak az ETO szerinti bibliográfiai rögzítés oldható meg. A többi kártyákon rögzíthetők a bibliográfiai adatok. (14. ábra). g) Rövid tartalmi kivonat feljegyzése az optikai-, a gépi lyukkártyán nem lehetséges. Perem-, rés- és helykártyán viszont igen. (14. ábra). összegezve a fentebb tárgyait lyukkarton-rendszerekkel kapcsolatos ismereteket, a magunk részéről — ismerve az adott pénzügyi, szervezési, adatmennyiségi és szakterminológiai vonatkozásokat — nem tartjuk jelenleg kutatásaink során alkalmazhatónak a gépi berendezést igénylő rés- és gépi lyukkártyás rendszereket. A gépi berendezést nem igénylő rendszerek közül a háromsoros peremlyukasztásos kártyát felhasználhatjuk, de mégsem tartjuk praktikusnak, mivel egy fogalomkörön belül három egymást kizáró foga12. INKE G. : op. cit. 13. M. ULLMANN: op. cit. 14. Ibid. 15. I. LEITCH: Nutrition: A scheme for classification and coding of infonmaition for machine retriveal Nutr. Abstr. Rev. 31(1961) 1099-1107. 16. M. ULLMANN: op. cit. 213